a) Simon ága.
a) Simon ága.
A pécsi káptalan egy 1191. évi keltezéssel ellátott okmányban tanusitja, hogy Kan nb. Simon fiai Siklósi Botyk* és Gyula előtte személyesen megjelenvén, előadták, hogy ősi birtokaikat maguk között következőleg osztották fel: Botyk, az öregebb fivér megkapja Siklós, Lak, Azarjas (= Aderjás) felét, a két Szomorfalvával Osztróval; Gyula: Lak, Siklós és Aderjás felét, a két Kémest és Szaporczát.*
Az okmányban áll Buchk; miután Baranyamegyében még most is van Botyka nevü helység, azt hiszem, hogy ez a «Buchk»-nak helyes kiejtése.
Hazai okmánytár VI. k. 5. 1.
Ezen okirat már sok vitára adott okot, és pedig helytelen keltezése miatt. Igaz ugyan, hogy az okmánynak az országos levéltárban Dl. 26 alatt őrzött és előttem feküdt eredetije, melynek hitelességéhez kétség nem férhet, világosan az 1191. évi keltet mutatja, de ez helytelen.
Az okmányban Farkas préposton kivül még Péter kanonok, Péter olvasó, Gyurka éneklő, Tivadar őr-kanonok és Venczel dékán szerepelnek. A pécsi káptalan XII-ik századbeli kiadványában (mert én csak egyetlen-egyet ismerek) ezeknek egyikére sem akadunk; a XIII-ik században pedig csak 1234.-ben akadunk Tivadar dékánra, 1239-ben Farkas prépostra, Gyurka éneklőre és Tivadar őrre. Egyetlen-egy év van, a melyben Farkas prépostot, Gyurka éneklőt, Tivadar őrt, Vencel dékánt és Péter olvasót együtt találjuk, ez pedig 1251, amint ezt két okirat tanusitja.* Ami pedig ezenkivül még legnyomósabban hat, az azon körülmény, hogy mind a három okiratban irálybeli azonosságok vannak; így pl., hogy az «universitati vestre presenti cedula innotescat» kettejükben, a kiállitási év hónapja pedig mind a háromban előfordul. Hogy mi okozta annak idején a hallatlan hibát, nem tudjuk. Hogy az, ki az okiratot irta, két C helyett csak egyet irt, nem éppen szokatlan, van rá egyéb példánk is; a «nonagesimo» valószinüleg úgy került az okiratba, hogy az irnok irás közben 120egy az 1190-es években történt dologról hallott beszélni és hogy a nonagesimo belecsuszott a tollába.
Fejér, IV/II. k. 121. 1. és Zichy okmánytár, I. k. 6–7.
Siklósi Simonról nevén kivül mit sem tudunk; fiairól a következő adatok szólnak.
I. Botyknak egy szintén Botyk nevü fia volt, kinek fia Péter először 1281 október havában kerül szemünk elé. Úgy látszik, hogy e Péter vagy atyja és nagyatyja a siklósi örökségen túladtak, mert II. Botyk fia Péter már a «Beremendi» nevet viseli és nem is nevezi magát Kán-nembelinek, hanem «Gyula bán nemzetségéből való»-nak, ami arra vezetendő vissza, hogy a Kán nemzetség legkiválóbb tagjának, a hires Gyula bánnak emléke 1281-ben még igen élénk lehetett. Pétert előbb zilált vagyoni viszonyok között találjuk: Beremendi birtokát – amelyről nem tudjuk, miképpen jutott a családhoz – birói itélet alapján elvesztette, minek következtében rokonához, Marcell fia Kustándi Bekéhez fordult, hogy segitsen rajta. Segitett is, amenynyiben 60 márka kiadás mellett Beremendet visszanyerte s Péternek visszaadta. Kárpótlásul már most Péter a szintén Baranyamegyében feküdt végbalai pusztát engedte át, mibe a következő nemzetségbeli rokonai és szomszédai is beleegyeznek
a) nemzetségi rokonai: 1. Miklós fiai Orbán és Kaján, 2. Mihály fia Balázs.
b) Szomszédai: Lippói Vid fia Lőrincz és Miskócz fia Benedek, továbbá László comes fia János.* 1293 januárban Beremendi Péter saját, úgy mint fia István nevében Baranyamegyében fekvő végi birtokát; melyet a szöveg Végbalá-nak is nevez, rokonának, fentebbi Beke mesternek 20 márkáért örökbe vallja. Ezuttal azonban már csák Miklós comes fiai, Gyula és Péter szerepelnek mint nemzetségi rokonai, mig a «ceteri cognati», kiket az okirat csak úgy általánosságban emlit, holmi anyai és sógorsági rokonok.* Beremendi Péter fiai Miklós és András, kik a többi szomszédokkal együtt az eladáshoz hozzájárulnak, az okmány értelme szerint más családhoz tartoznak.
Hazai okmánytár VII. k. 176. 1. Péter és Beke között csak anyai rokonság lehetett. Beke 1296-ban a «Chytou»-i (talán Csatói) nevet használja, melyet fiai 1305-ben is viselnek; később pedig állandóan a «Bólyi» nevet használják, mely utódaikra átszállt. Nemzedékrendjük a következő:
Marczell; Kustándi és Chítói Beke 1281–1296; Chítói és Bólyi István 1293–1358; Chítói Mihály 1293–1305;
Bólyi András 1366–1383, 1832-ben Baranyamegye alispánja; Bólyi Bereck 1366–1369; Bólyi Gergely 1399–1429;
Mihály 1422; Bólyi János 1383–1394; Bólyi István 1399–1400
Bólyi András 1366–1383, 1832-ben Baranyamegye alispánja; Bólyi Bereck 1366–1369; Bólyi Gergely 1399–1429;
Mihály 1422; Bólyi János 1383–1394; Bólyi István 1399–1400
(V. ö. Anjoukori okmánytár, III. k. 485, 524 1. IV. k. 215. 1. V. k. 74. 1. Fejér, IX/IV. k. 456. 1. Wenzel, X. k. 229. 1. Zichy-okmánytár, II. k. 290. 1., III. k. 373. 469. 1. V. k. 1. 1. stb. Zichy-okmánytár III. k. 247. 1. szerint 1364-ben bizonyos Chyto-i Lőrincz a báthai apátnak bizalmi férfija. A Lippóiak nemzedékrendjének egyik töredéke a következő:
Lippói Vid; Lőrincz 1281–1293; Miskócz † 1281 előtt; Miklós 1293–1338; János 1293–1338; Lőkös 1338; Benedek 1281–1293; István 1293; Géty 1293; Péter 1338; István 1338; Pál 1338
(V. ö. Anjoukori okmánytár II. k. 488. 1. Zichyokmánytár, I. k. 542. 1. III. k. 236. 1. IV. k. 503. 1. V. k. 461. 1. stb.)
Wenzel, XII. k. 543 l.
Beremendi Péter 1296 márcziusában a Sági és Béndi családbeliek közötti birtokperben fogott biróként szerepel*. Ez a róla szóló utolsó hir.
Ugyanott, X. k. 229. 1.
Fiáról Istvánról, kivel 1293-ban találkoztunk, többet nem tudunk. Beremendi Miklós fia István, ki 1326-ban mint Kán nb. Siklósi Péternek proximusa szerepel* és kinek nyomát 1350-ig követhetjük,* úgy látszik, nem a Kán nemzetség sarja.
Anjoukori okmánytár, II. k. 262. 1.
Zichy-okmánytár, II. k. 155, 295, 421. 1.
Siklósi Gyula, Simonnak ifjabb fia, ki 1251-ben Szaporczát kapta, 1257-ben valószinüleg már nem él, mert akkor (október 18-án) a Szaporcza folyó mentén lévő föld Gyula fiáé-nak mondatik,* Miután azonban tudjuk, hogy II. Botyk fia Péternek legközelebbi nemzetségi rokonai 1281-ben Miklós fiai Orbán és Kaján, és Mihály fia Balázs, helyes uton járunk, ha Miklóst és 121Mihályt az 1251-ben felmerült Siklósi Gyula fiainak vesszük. Gyula fia, Siklósi Miklós, a ki azért, mert IV. Bélának híve és a «Siklósi» nevet használja, Gyula bán unokájától, ki V. István pártját fogta s kit az okiratok egyetlen egyszer sem neveznek Siklósinak, megkülönböztetendő, IV. Bélának már a tatárok ellen (de aligha 1241-ben), később pedig fiának, Béla hgnek nagy szolgálatokat tett, melyeknek elismeréséül nevezett herczegtől a Baranyamegyében, a szentmihályi monostor közelében fekvő Bezen nevü pusztát kapta, mely adományozását a herczeg anyja, Mária királyné egy évvel később megerősitette.*
Wenzel, XI. k. 435. 1.
Fejér, IV/III. k 399–401. 1.
Ehhez azonban két megjegyzésünk van. Az illető okiratot Fejér szerint Béla herczeg 1266-ban, herczegségének első évében, Mária királyné pedig 1267-ben állitotta ki. Miután pedig tudjuk, hogy Béla herczeg 1269-ben kiállitott okiratait szintén herczegségének első évében kiadottaknak mondja,* a fentebbi keltezést – bár az okirat hitelességéhez kétség nem fér – gyanusnak tartjuk. Bezen vagy Bezim fekvése még nincsen megállapitva. Van Baranyamegyében 1181-ben villa Becen,* 1256-ban villa Bozun;* egyik kiváló irónk* azt hiszi, hogy a mai Bisse-nek felel meg; de miután ez utóbbi már 1292 körül mint villa Bysse ismeretes,* azt hiszem, hogy sokkal inkább a mai Besencze értendő alatta.
Legujabban pl. a Blagay-okmánysár 18. old.
Fejér, II. k. 200. 1.
Wenzel VII. k. 438. 1.
Csánki, II. k. 473. 1.
Wenzel, X. k. 107. 1.
Miután Beremendi Péter rokonai sorából 1293-ban már csak Gyula bán unokái szerepelnek, azt hisszük, hogy Siklósi Gyula utódainak fiága akkor már kihalt, és hogy Gyula bán unokái mint a legközelebbi atyafiak szerepeltek. A nemzedékrendi tábla tehát következőleg alakulna:
Kán nb. Siklósi Simon; Beremendiek:; I. Botyk 1251; II. Botyk; Beremendi Péter 1281–1296; István 1293; öregebb Siklósiak; Gyula 1251; Miklós 1269 körül; Mihály; Balázs 1281; Orbán 1281; Kaján 1281
