Comte Pasini Frassoni: Essai d’armorial des Papes, Rome, Collége héraldique, 1906.
Comte Pasini Frassoni: Essai d’armorial des Papes, Rome, Collége héraldique, 1906.
Hihetetlenül hangzik, de igaz, hogy a pápai heraldika, az egyes pápák czimereinek összeállitása eddig meglehetősen el volt hanyagolva. Hiányzott oly munka, a mely a pápák czimereit a reánk maradt kézirati és épitészeti emlékek alapján összeállitja s igy a kutatót az egyes pápai czimerekről tájékoztatja. Egyedül Barbier de Montault tollából birunk egy kisebb terjedelmü munkát, Armorial des Papes czimen, a mely azonban hibákkal teli. Ciacconius az ő munkájában a pápák életéről szintén szól a pápák czimereiről, de betükkel adja a szinjelzést, a mi tévedésekre adott okot. Azonkivül, mint azt a jelen értekezés szerzője elmondja a Calcographia camerale által kiadott pápai arczképeken is láthatók a pápai czimerek, melyek Gorgeunek Malachiás jövendöléseiről szóló munkájáról alapul szolgáltak. Kéziratban csak egy tulajdonképeni pápai heraldika maradt reánk, Giacinto Gigli munkája Gli stemmi dei Pontifici fatti a penna con note cronologiche. Principiano da San Liberio fino a Innocenzo X., mely tollrajzokkal adja a pápai czimereket. Vázlatos rajzokban ismertette továbbá a német Baedeckernek Rómáról szóló kötete a pápai czimereket, de ez csak a nagyközönségnek szólott.
Frassoni, II. Kelemen pápával kezdi meg a pápai czimerek ismertetését. Ciacconius Szent Péterrel kezdi meg a sorozatot, Montault Frassoninál 100 évvel később II. Cölestin pápával nyitja meg a sorozatot. Hogy Ciacconius adatai a régi pápák czimereiről egyáltalán nem tarthatnak igényt a hitelességre az természetes, sőt még a későbbi pápáknál is Frassoni nem egyszer jut abba a helyzetbe, hogy adatait helyreállitsa.
Frassoni, mint emlitettük, II. Kelemennel (1046–47) kezdi meg a pápai czimerek ismertetését és szakadatlanul viszi le egészen X. Pius pápáig, a jelenkorig. Az egyes czimerek megállapitásánál forrásul szolgáltak neki a vatikáni könyvtár különböző kéziratai, így első sorban Gigli munkája, azután az egyes pápák czimereivel diszitett kéziratok, a különböző műemlékek és természetesen azok a csekély számu munkák, melyek a pápai czimerekről szólanak. A czimerleirásokat mindenütt cursiv betükkel szedeti, miáltal azok mindjárt szembe tünnek. Majdnem minden egyes pápa czimerét rajzban is adja, azonkivül a renaissancekori és későbbi diszes codexekből nehány fotografikus külön fölvételt is közöl. Munkájához azonkivül egy szines tábla is járul, a mely 12 pápának családi czimerét közli, elsőnek a Conti-család czimerét, melyből III. Incze pápa is származott. E szines czimerek között mint érdekeset emlitjük meg a II. Sándor pápa czimerét, ki a milanói Badagi-családból származott, a mely arany mezőben fekete vadkanfőt ábrázol, II. Lucius pápáét, mely ezüst mezőben fekete ágaskodó medvét mutat. Érdekes V. Incze pápa czimere is, mely Gigli szerint fekete mezőben arany ék, mig a Ciacconius és Montault-féle munkák kék mezőben három arany oszlopot, mindegyiket három-három kék liliommal megrakva mutatnak.
Ha Frassoni munkája nem is lép fel tulnagy igényekkel, mindenesetre hézagot pótol a heraldikai irodalomban és a pápai czimerekre használható kalauz képez. A szentszék iránti tekintetből, szerző a vatikáni levéltárnak egyik tisztviselője a hivatalos pápai, névsort veszi munkája alapjául. Ezért nem szól az ellenpápák pl. a nagy schisma alatti ellenpápák czimereiről bővebben, csak VII. Kelemen és V. Felix ellenpápák czimereit mutatja be rajzban. Kár hogy a többi ellenpápák czimereit nem adja függelékül munkájához, mely ily módon mindenesetre teljesebb volna. A két ellenpápa példáját is csak a pápai kulcsok használatára nézve hozza fel. A kulcsok, mint tudjuk, a római egyháznak jelvényei, ép úgy mint a fekete sas arany mezőben a római szent birodalom czimere és a pápai czimerek e kulcsokkal vannak kombinálva, akár keresztbe téve a pajzs mögött, akár a pajzsban magában. Utóbbira példa ép VII. Kelemen ellenpápa czimere Frassoni munkájának 23. lapján, a hol különben még V. Károly franczia király és testvére Valois János czimerei is láthatók. A 24. lapon V. Felix ellenpápa czimerét közli, a mely a pápa családi czimerén a savoyai kereszten kivül, a keresztbetett kulcsokat külön paizsra helyezve mutatja. Az V. Márton siremlékén látható czimerben a kulcsok a pajzsban vannak elhelyezve.
Megemlithette volna még szerző azt is, noha ez nem tartozik tulajdonképen a pápai heraldikába, hogy a pápai czimerek egyes alkotó részei gyakran a pápai ólompecséteken is alkalmazást nyertek. Tudtunkkal e szokás először VI. Orbán pecsétein fordul elő, a kinek czimerképe, a sas, bulláin látható. Ellenfele VII. Kelemen pecsétjébe a franczia királyi ház czimeréből a liliomot is fölvette, valószinüleg annak a körülménynek feltüntetésére, hogy a franczia király oltalma alatt áll. Talán erre vezethető vissza, hogy a föntebb idézett kéziratban a pápai czimeren kivül a franczia királyi czimer is látható.
Áldásy.
