Die Siegel der deutschen Kaiser und Könige von 751–1806.
Die Siegel der deutschen Kaiser und Könige von 751–1806.
Herausgegeben von Otto Posse. I. Band 751–1347 Dresden, Wilhelm Baensch, 1909.
Egy nagyszabásu pecséttani kiadvány első kötete fekszik előttünk, a mely a pecséttani tudományban egy rég érzett hiányt pótol, és a német sphragistikusoknak régi óhaját váltja valóra. A német királyok és császárok pecséteinek kritikai feldolgozása és közzététele régen foglalkoztatta a szakköröket. Tudva volt, hogy Posse Ottó, a szász állami levéltár levéltárnoka már régóta gyüjtötte a német uralkodók különböző pecsétjeit, a melyeket galván reproduktiókban gyüjtött össze. Ezt a nagyszabásu gyüjteményt a nürnbergi Germanisches National Museum 50 éves jubileuma alkalmából a német császár, megszerezve a gyüjtőtől, a múzeumnak ajándékozta, hol az külön szekrényben nyert felállitást. A szekrény alsó részében elhelyezett fiókokban chronologikus sorrendben vannak a pecsétek elhelyezve, mig a szekrény felső tárlószerü részében egy sorozata az érdekesebb pecséteknek nyert elhelyezést, mely a nagy közönség által megszemlélhető. A gyüjtő fenntartotta magának a jogot, hogy a gyüjteményt tudományos feldolgozásban közrebocsássa és e joga biztosittatott is neki, a német császár rendeletéből a kiadvány közrebocsátásával meg is bizatott.
A német császári pecsétekről még 1875-ben jelent meg egy munka, Heffner munkája: «Die Deutschen Kaiser- und Königsiegel», a mely azonban korántsem volt teljes. Mindössze 160 pecsétet közölt, mely szám a pecséteknek csak egy kis részét teszi. Néhány évvel ezelőtt a «Monumenta Germanić Historica» vállalat foglalkozott azzal a tervvel, hogy gyüjteményének Diplomataria osztályában a német császári és királyi pecséteket is közzéteszi, folytattak is ez irányban tárgyalásokat, de a terv abban maradt, miután a jelen kiadvány előmunkálatai akkor már tetemesen előhaladtak.
A Posse-féle munka öt kötetre van tervezve. Az I. kötet a Bajor Lajosig, a második a III. Frigyesig, a harmadik az I. Miksától I. Józsefig, a negyedik a VI. Károlytól 1806-ig terjedő időközt fogja felöldni, azonkivül a II. kötet még az összes eddig ismert hamisitásokat, a IV. pedig a Hohenzollern-házi császárok pecséteit fogja adni egészen a jelenkorig. Az V. kötet végül a tudományos feldolgozást fogja tartalmazni, a melyben, mint az I. kötet előszavából kitünik, a szerző ki fog terjeszkedni a hamis pecsétekre és a hamisitásoknál követett eljárásra is. A munka megjelenését illetőleg évenként egy kötetet szándékoznak közrebocsátani.
Az I. kötet összesen 53 táblát tartalmaz és mint emlitve volt 1347-ig, Bajor Lajos haláláig terjed. Feltünteti nemcsak az egyes uralkodók, hanem nejeik pecséteit is. A táblákot kisérő szöveg két részre oszlik, az első a pecsétek áttekintését, a második genealogiai táblákat ad. Az első rész az egyes pecsétekre nézve a legszükségesebb megjegyzésekre szoritkozik, közli, hogy a pecsét honnan vétetett, illetve, hogy a pecsét eredetije mely levéltárban őriztetik, utal Heffner munkájára, 96a mennyiben a pecsét ott is megjelent, közli a pecsét legendáját, megállapitja, hogy mely időben volt használatban és végül megállapitja a pecsét változatát, hányadik illetve milyen változata az illető uralkodó pecsétjének.
A pecsétek reproduktiója, talán mondanunk sem kell, a modern technika vivmányainak igénybevételével történt. Galvanoplastikai hasonmásokról történvén a reproduktió, ez a körülmény az éles konturokban szemmel látható és bizonyos éremszerü kinézést kölcsönöz a képeknek. Ez az éremszerüség a gyüjtemény eredeti darabjainak megtekintésekor még szembetünőbben nyilatkozik meg, a mit a vörös bársony alap, melylyel a tárlók és fiókok be vannak vonva csak fokoz, úgy, hogy a szemlélő azt a benyomást nyeri, mintha nem pecsétek másolatával, hanem érem gyüjteménynyel állna szemben.
Posse munkája korszakalkotó a német sphragistikában. Tudományos eredményeit csak az utolsó kötet megjelente után fogjuk a maguk teljességében megismerni, de a tudományos buvárlat már most is nagy hasznát fogja venni e munkának. Vajha a magyar királyi pecséteknek a magyar tudományos akadémia által régóta tervezett kiadványa is minél előbb napvilágot látna.
– y.
