B) Jolád ága.
B) Jolád ága.
Hogy Jolád édes testvér volt Medvével, a mint a táblán is fel van tüntetve, bár az ismert oklevelek nem mondják, abból következtethető, hogy «Medve» Mihály leányát Nesztét, Jolád unokái és kisunokái fizették ki atyja birtokából, Ábrahám pedig csak másodfoku rokon volt Medvével és Joláddal, mert az ő unokái nem járultak hozzá Neszte kielégitéséhez.
Joládnak csak egy fia ismeretes I. András, a ki 1320-ban beleegyezett, mint szomszéd birtokos, hogy Sunk fiának Pálnak fia Rafain és ennek anyja Jolent, a szatmárvármegyei öröklött birtokaik Őr, Patyod és Gernes egyharmadát örökösen eladhassák Pál mesternek a Rafain huga Micze férjének.*
Anjoukori oklevéltár I. 566.
I. Andrásnak négy fia maradt: Péter, Demeter, Dénes és László.
Péter 1371-ben király embernek jelöltetett ki, egyebet nem tudunk róla. Két fia maradt I. Miklós és II. András.
I. Miklósnak csak egy fia maradt: Pelbárt, a ki osztályos atyafiaival Demeter fiai Vid, András és Ananiasszal, László fiával Gergelylyel és Dénes fia Pállal 1417-ben uj adományt kapott Zsigmond királytól a vajai birtokra, s annak birtokába az egri káptalan jelentése szerint 1418-ban ellentmondás nélkül lett beiktatva, 1425-ben pedig rokonaival László fiával Gergelylyel és ennek fiaival III. Jánossal és II. Mihálylyal, Dénes fiával I. Pállal, valamint Demeter fiaival Viddel és I. 10Jánossal, ugy András fiaival II. Jánossal és I. Istvánnal együttesen tiltakozik a váradi káptalan előtt azon, egyesség ellen, melyet Demeter fia IV. András kötött volt a Jánosi Kánthor családdal a vajai, Jánosi és hodászi határok iránt. Pelbártról, valamint unokatestvérei II. András fiai II. János és I. Istvánról 1425-ön innen nem tétetik többé emlités.
I. András fentebb megnevezett fiai Demeter és Dénes, valamint az Ábrahám ágán álló Benedek fia Mihály és Lászlófia László 1393-ban megjáratták Vaja határát. Demeter nejének Erzsébetnek családneve ismeretlen. Négy fia és egy leánya maradt: Vid, IV. András, I. János, Ananiász és Klára Kércsy Mihályné.
Ananiász 1413–1417 között emlittetik az élők között, 1425-ben már nem volt életben.
I. János 1436, 1438 és 1445-ben királyi embernek jelöltetett, ismeretlen családi nevü neje Potencziana 1457-ben már özvegy volt, a mikor leányaival Katalinnal Perényi Mátyásnéval, Margit és Dóra hajadonokkal nyugtatja a váradi káptalan előtt Vay Dénes fiának Pálnak fiát Domokost az iránt, hogy az ő hitbérét és nászajándékát, s a leányainak a vajai birtokból járó leánynegyedet kifizette.
IV. András 1412–1436 között szerepelt, 1412. és 1413-ban királyi ember volt, gyermekei, legalább fiai nem maradtak.
Vid, a ki «Ungar»-nak is neveztetett, 1412–1445-ig emlittetik, az oklevelekben, 1445-ben királyi embernek jelöltetett. Oháthy Jánossal valami egyességet kötött volt a szabolcsvármegyei Jákó nevü birtok iránt, de ez ellem 1439-ben ellentmondottak Pethneházy Jakab fiai Gergely, Benedek és Demeter, András fiai Barnabás váradi kanonok és Máté, István fia Márton, Benedek fia István, Péter fia Gál, «Veres» András fia: János, György fia Ambrus, valamint Balázs fiai László és Márton, minthogy Jákó örökség, jogán őket illeti. Nejét Bezdédy Erzsébetet, továbbá Olcsváry Ferencznét és Pethneházy Benedeket és Gergelyt perbe idéztette Vay Dénes fia I. Pál azért; mert Jákó birtokába történt beiktatásának ellentmondottak. Vid 1455-ben már nem, élt, ez évben özvegye nyugtatja Vay I. Pál fiait, Domokost, Vinczét és Bereczket hitbére és nászajándéka kifizetéséről, s kibocsájtja nekik azon Bagda pusztabeli részt, melyet néhai férjétől egy megölt ember vérdijába kifizetett összegért vett volt zálogba. Vidnek gyermekei nem maradván, vele Jolád fia I. András fiának Demeternek ága elenyészett.
Jolád fia I. András fia László 1371-ben királyi ember volt, 1384-ben még élt, egy fia ismeret Gergely, a ki 1408–1425-ig emlittetik az oklevelekben, 1414-ben királyi embernek jelöltetett. Két fia maradt III. János és II. Mihály, mind a kettő 1425-ben neveztetik meg először, II. Mihály 1436. és 1438-ban királyi ember volt, utóbb a két testvérről semmit sem hallunk. Gyermekeik nem maradván, ágazatukat sirba vitték.
Jolád fia I. András fia Dénes 1384–1393. között szerepelt. Tőle származtatták le régibb családtörténelemiróink* a ma is élő Vayakat, de mint látni fogjuk tévesen. Dénesnek három fia maradt; I Pál, III. András és II. Miklós. A két utóbbiról semmit sem tudunk.
Nagy Iván, Magyarország családai XII. 91. lap.
I. Pált 1408-tól 1447-ig sokszor emlegetik az oklevelek. Nem elégedett meg kicsiny birtokán, Vaja nyolczadrészén való gazdálkodással, hanem kardot kötve vitézkedett a harczmezőkön, eleinte talán a Csaholyiak zászlója alatt, de igyekezett vagyont is szerezni. Már 1408-ba zálogba vette Csaholyi Lászlótól Nyirmegyest, s annak birtokába be is iktattatott, 1436-ban Gávát szerezte meg, 1441-ben már mint szarvaskői várnagy, révszabadalmat kapott a királytól, 1445-ben Őr falu felerészébe iktattatott be, még ugyanazon esztendőben Jákót szerezte meg, de a beiktatásnak a Pethneházyak, Bezdédy Erzsébet Vay Vidné és Bezdédy Priska Olcsváry Tamásné ellentmondottak, s ezért őket perbe is idéztette. Első felesége Senyői Anna gyermektelen elhaltával sógorait Senyőy István fiait Sebestyént Jánost 1435-ben elégitette ki neje hitbére nászajándékára nézve. Második nejétől Petry Klárától három fia maradt: Domokos, Vincze és Bereczk, közülök Vincze és Bereczk gyermektelenül haltak el.
Domokos kiadta 1457-ben másod unokanővéreinek Vay János leányainak, Katának Perényi Mátyásnénak, Margit és Dóra hajadonoknak az atyjok birtokából járó leánynegyedet, 1463-ban pedig Kércsy Mihály fiával Demeterrel egyezett ki 11a tasnádi püspöki helynök előtt, annak nagyanyja Vay Demeterné, Erzsébet, hitbérére és anyja Vay Klára leánynegyedére nézve, valamint azon a 4 hold vetés iránt, melyet Vay János a leányának; Klárának hagyományozott volt, de Domokos atyja Vay I. Pál learattatott és elhordatott. Ekkor, a többi ágak már fiágon kihalván Domokos egyedüli örököse volt Vay Joládnak, s ő volt Vaján a legnagyobb birtokos, birván annak fele részét, a másik fele az alább tárgyalandó Ábrahám ágazat kezén lévén. Berczeli részbirtokát testvérével, Vinczével együtt 1463-ban zálogba adta 125 forintért Perényi Mátyásnak és nejének Katalinnak. Ez az utolsó hir róla. Nejének a nevét sem ismerjük. Egy fia maradt: II. Pál.
II. Pál 1512-ben zálogba adott négy vajai jobbágytelket 52 hold földdel és vajai birtokának kilenczed és egyéb jövedelmei felerészével Vay Imre váradi kanonoknak 50 arany forintért, 1519-ben pedig fele birtokát Vay Mihálynak idegenitette el, végre 1524-ben a Gyermekerdő nevü erdőrészt zálogositotta el 50 forintban Vay Mihálynak és fiainak Demeter, Antal, Tamás és Péternek. Erzsébet nevü nejétől két gyermeke maradt: II. István és Margit; Vay János deák felesége.
II. István, a ki «custos»-nak is neveztetett, egyességre lépett a leleszi konvent előtt Vay Mihály fiaival Demeterrel, Antallal és Péterrel, mely szerint, minthogy katonáskodik, birtokait «Custos»-Vaját és a besenyődi részét átengedte használatra, magtalan halála esetére pedig örökösen a megnevezett Vay Mihály fiainak Demeternek, Antalnak és Péternek. Gyerrmekei nem maradván; II. Istvánnal Vay Jolád fiu ága megszakadt s birtoka Vaja az Ábrahám ágra szállott.
A berkeszi levéltár I. Oznuthot tünteti föl törzsül a tőle igy hozza le a leszármazást:
I. Oznuth 1120; II. Oznuth; Luskod; Simon «Szőke»; Pál; Gergely; Ábrahám; János comes «Szőke de Vaja»; János comes de Luskod; Miklós comes de Vaja; László comes de Vaja; Medve de Vaja 1272–1290; Ábrahám 1272–1290 de Luskod de Vaja; Emeth de Vaja 1272–1290; Jolád de Vaja 1272–1290
Minthogy azonban ezen leszármazást igazoló okleveleket nem ismerjük, valódiságát ha nem is vonjuk kétségbe, de nem is igazolhatjuk. Medve, Ábrahám, Emeth és Jolád tényleg 1272 és 1290 között éltek, s igy I. Oznuth csakugyan 1120 körül lehetett életben, hanem az már bizonyos a fentebb előadottak után, hogy Ábrahám nem volt testvére Medvének és Joládnak.
S most bemutatjuk Jolád ágának leszármazását.
I. Tábla.; Jolád de Vaja 1272–1290; I. András de Vaja 1320–1324; Péter kir. ember 1371; Demeter 1384–1393 – Erzsébet; Dénes 1384–1393; László 1384. kir. ember 1371; I. Miklós 1384; II. András 1384; III. András; II. Miklós; I. Pál 1417–1447. szarvaskői várnagy 1441 – 1. Senyői Anna † 1435 előtt 2. Petry Klára 1441; Gergely 1408–1425. kir. ember 1414; Pelbárt 1417–1425; II. János 1408–1425; I. István 1408–1425; 2.-tól Domokos 1455–1463; Vincze 1455–1463; Bereczk 1455; III. János 1425; II. Mihály 1425–1438 kir. ember 1436, 1438; II. Pál 1512–1524 – Erzsébet 1524; II. István 1524–1544 «Custos»; Margit 1524–1544 – Vay János deák, 1544; Vid 1413–1445 «Ungar» kir. ember 1445 – Bezdédy Erzsébet 1422, özvegy 1457; IV. András 1412–1436, kir. ember 1412, 1413; I. János 1425–1445, kir. ember 1436, 38, 45 – Potencziana, özvegy 1457; Ananiász 1413–1417, † 1425 előtt; Klára – Kércsy Mihály
