BALZAC ÉS A HERALDIKA.
49BALZAC ÉS A HERALDIKA.
(A Comédie humaine czimerkönyve )
Honoré de Balzac, a ki – mint utóbb kiderült* – minden jog és alap nélkül régi gall nemesi családból származtatta magát, nagy és őszinte tisztelője volt a nemességnek. Konzervativ politikai hitvallása, mely az 1789-iki forradalom előtti intézmények egy részét nagy nemzetfenntartó erejük miatt sokra becsülte, az arisztokrácziában a társadalom gondolkodó fejét, agyvelejét látta, szemben a polgársággal és proletársággal, melyeket a társadalom szervezetének és cselekvő karjának tekintett.* Hatalmas regénysorozatában bőséges szerepet juttat neki s noha nagy és nemes vonásai mellett – realizmusához hiven – gyöngéit és elfajulásait is föltárja, méltán mondhatja, hogy «az erkölcsök e hosszu történetében sem a nemességnek, sem a papságnak nincs mit panaszkodnia» s hogy e két «nagy és pompás társadalmi szükségesség jól van benne képviselve».*
V. ö. A. Le Breton, Balzac, l'homme et 1'oeuvre. 1–3. l.
V. ö. Histoire des treize 193. l. – Itt jegyezzük meg, hogy összes idézeteinknél Balzac-nak a Collection Michel-Lévy cz. sorozatban megjelent kiadását tartottuk szem előtt.
Modeste Mignon 203. 1.
Részben a nemesség iránt érzett ez a nagy tisztelet lehet az ok, mely őt a par excellence arisztokrata-tudomány: a heraldika és genealogia alaposabb tanulmányozására s ekként szerzett ismeretei szeretetteljes fölhasználására vezette.
Ámde politikai meggyőződése s az arisztokráczia iránt való rajongása magukban még nem magyarázzák meg eléggé azt az aránylag bő helyet, melyet a nemességhez tartozó hősei czimerének és családtörténetének juttat oeuvre-je keretében.
Balzac e tette szoros kapcsolatban van regényirói módszerének legjellegzetesebb vonásaival. Az, a ki, mint ő, a társadalom minden nemü és rendü tagját a maga milieujébe, hivatása, gondolkozása, szokásai és hagyományai körébe helyezi be, melynek lényegét és sokszor kicsinyességbe vesző külsőségeit éles szemmel figyeli meg, ritka intuitiv tehetséggel egésziti ki s bámulatos pontossággal rögziti papirra, a ki oly nagy sulyt vet a családi összeköttetések, mint a törekvések és sikerek egyik fő mozgató rugójának föltárására, s a ki végül magának hősei nevének is részt tulajdonit a jellem kialakulása során, az nem lehetett közömbös azzal a tudománynyal szemben, mely épen a családi mult és leszármazás gyökérszálait kutatja.
S végül még egy inditó ok: Balzac, a hol csak szerét ejthette, szivesen fitogtatta tudását, szakképzettségét. Munkái, mint egy életirója találóan megjegyzi,* valóságos encziklopédia, melyből politikát, bölcsészetet, történetet, heraldikát, földrajzot, jogot, orvostudományt, kereskedelmet, ipart, épitészetet, mezőgazdaságot tanulhatunk. «A Grandeur et décadence de César Birotteau»-ba valóságos tanulmányt illeszt az üzleti bukásról s nem mellőzi a kereskedelmi törvénykönyv 50egyetlen rendelkezését sem; – a szakemberek alig képesek ellentállani a regényben található technikai részletek bőségének. – Louis Lambert-ben a metafizika nyelvén szól; Séraphitában Swedenborg mysticismusa nyelvén; a la Recherche de e'absolu-ben a természettudományokén; a Cousin Pons-ban és a Peau de chagrin-ben nem kimél meg bennünket egyetlen régészeti megfigyelésétől sem. Hogy ez eljárásával olvasóit kifárasztja, azzal nem törődik. Ha bünösöket hoz a szinre, visszaél az argotval. Ha megkapja, az utánzás ritka készségével, Nucingen németes beszédmódját úgy tele kiabálja vele a fülünket, hogy megcsömörlünk tőle. Mindenütt jelentkezik tulzott előszeretete a szaknyelvek iránt.*»
Le Breton i. m. 149. l.
Roux, Balzac jurisconsulte et criminaliste. Paris, 1906. – 34. 1.
Mi sem természetesebb tehát, mint rokonszenve a heraldika iránt, melynek szakkifejezései – főleg a francziában – valóságos tolvajnyelvet alkotnak, a mely az avatatlanok előtt szinte hétpecsétes rejtély marad.
Balzac tudása kritikusai szerint igen gyakran csak másodkézből meritett «felületes és gyors informáczió eredménye» ; heraldikai ismeretei azonban nem sorolhatók e kategóriába, Czimerleirásaiban a legcsekélyebb részletekre is kiterjed s majd mindig szakszerüen fejezi ki magát, a mi a heraldika franczia műnyelvének óriási fejlettségét tekintve, hosszabb, beható tanulmányozás eredménye.
Ha ágaskodó bikát ir le, tudja, hogy ezt a helyzetet «furieux»-nek kell jelölnie, mig a hasonló helyzetü farkast a «ravissant» kitétel illeti meg. A bizánczit világért se tévesztené össze a lepénynyel. A czimerképek helyzetét a paizson mindig pontosan és szabályszerüen jelöli meg: a lándzsahegyek pl. czölöp mentén,* a lándzsák szarufa módjára,* a ruták pólyamentén,* a grifflábak egymást keresztezve,* a csatabárdok pólyamentén,* a tollak rácsalakban,* a zarándokbotok czölöp mentén* vannak elhelyezve. Ha paizsfő szine elütő a paizsmezőétől s nem fém vagy prém, úgy tudja, hogy hozzá kell tennie a cousu jelzőt.* Ha kereszt fordul elő a leirt czimerben, soha sem éri be ez általános megjegyzéssel, hanem mindig speczializál: igy van nála keresztvégü,* liliomvégü,* kettős mankóvégü,* hegyesvégü* és pátriarka-kereszt.* A liliomnál, mely egy állítólagos Valois-fattyu czimerén kivül csupán egyszer fordul elő, megjegyzi, hogy csonkavégü s ezzel kellőkép megkülönbözteti a sok fajta egyéb liliomtól. Arra is gondja van, hogy feltüntesse, mi szerint a hosszukás vagy az áttört ruták egymást érintik* s a kereszt lebeg.*
Lansac-czimer.
Blamont-Chauvry-czimer.
Cadignan-czimer.
Espard-czimer.
Grandlieu-czimer.
Du Ronceret-czimer.
Soulanges-czimer.
La Baudraye-czimer.
La Baudraye-czimer.
La Palférine-czimer.
Mortsauf-czimer.
Soulanges-czimer.
Mignon de la Bastie-czimer.
Cadignan-czimer, Valois-czimer.
Mortsauf-czimer.
Az állatok fegyverzetének szinét is mindig feltünteti: a szakkifejezést itt csak egy esetben veti el, a midőn a sasnál az onglée kifejezést használja, holott a helyes kifejezés az armée volna. Hogy a mázokat heraldikailag helyesen és pontosan jelöli meg, az szinte magától értetődik. Csupán egyetlen egy esetben, a La Billardiere-czimernél felejti el jelezni a czimeralakok mázát s ismét egy esetben szint-szinre téve, kétes czimert ád.*
Mignon de la Bastie-czimer.
Kisebb vétségek a leirás szakszerüsége ellen: deux épées en sautoir sur un fond de sable e. h. de sable á deux épées etc* d'azur au bâton écoté d'argent, flanqué de six fers de lance aussi d'argent e. h. de męme* s az Uxelles-czimernél, a paizs-osztás közelebbi megjelölésének hiánya.
La Brilliardičre-czimer.
Lansac-czimer.
Azon esetben, a mikor a paizstartókról is szól, rendesen support-tokról beszél s ekként mellőzi a franczia czimertani műnyelv két árnyalatát, mely különbséget tesz emberi, állati alakok és élettelen tárgyak mint paizstartók között (tenants, supports és soutiens.) A tenant kitételt csupán egy esetben: az Esgrignon-czimernél használja.
51A heraldikai formanyelv chronologiájának ismeretéről tanuskodik a legtöbb czimer egybeállitása. Azon családokat, melyek Balzac regényvilágában a legrégibbek között szerepelnek, a legegyszerübb czimerekkel ruházza fel. Igy a d'Arthezek, Cadignanok, Esgrignonok, Navarreinsek, Sérizyek és Uxellesek czimerében csupán elsőrangu mesteralakok szerepelnek. Más régi családoknál, melyek szerző szerint a keresztes háboruk idejéből keltezik czimerüket, rendesen oly czimerképek fordulnak elő, melyek a heraldikusok szerint e háborukkal vonatkozásban állanak; igy fordul elő a zarándokbot a Soulanges-család, a templomi zászló a Gaisnic-család s a zarándoklatokra emlékeztető kagyló a Canalis-család czimerében. Ismét más régi családok paizsában oly czimeralakokat szerepeltet, rendesen mesteralakokkal kapcsolatban, melyek régisége s kiválósága a heraldikusok szerint kétségtelen. Ilyenek a tenyér és a lándzsa a Blamont-Chauvry herczegi ház czimerében, a griff-lábak az Espard-családéban, a csatabárd a Grandlieuk czimerében, a lándzsahegyek a Lansac-czimerben stb.
Egy izben maga is kifejti, hogy a czimerkép egyszerüsége a régiség jele. A Gaisnic-család czimeréről szólva megjegyzi, hogy «e czimer elbájolná a heraldikai müvészet kedvelőjét egyszerüségével, a mi a család előkelőségét, régiségét bizonyitja. Olyan, mint azon a napon, a melyen a keresztény világ keresztes lovagjai kitalálták e jelvényeket, hogy fölismerhessék egymást.*»
Béatrix, 12. 1.
Az ujkori s a heraldikai érzék hanyatlását jellemző czimerek főleg tulterheltségükkel s tulhajtott szimbolikájukkal tünnek ki. Igy kerül a XIV. Lajos idejében nemesitett La Baudraye-család czimerébe az arany mérleg, igy a XV. Lajos korabeli des Lupaulx-család «szinte komikus»* czimerébe a bárányt zsákmányoló farkas, a sarkantyucsat, a czölöp, a merkurbot és a griffláb: valóságos orgiájaként a legválogatottabb czimeralakoknak; igy az ugyane korból való du Ronceret-czimerbe a fésü, szőlőfürt és az arany toll. Ez utóbbit egyik, a heraldikában különösen járatos regényhőse, az intrikus és kalandor Maxime de Trailles, a következőkép méltatja: «Nem valami nagy dolog, XV. Lajostól kapták nemességüket, valamelyik nagyapjuk rőföskereskedő lehetett, az anyai ág borkereskedéssel szerezte vagyonát s a megnemesitett du Ronceretnek törvényszéki irodavezetőnek (greffier) kellett lennie.»* Egy császárság korabeli katonagróf czimerében piramisok, vadászkürtök, ágyu, holdsarló és koszoru pompáznak, világos, szinte kiabáló czélzással az egyiptomi hadjáratra s az ujdonsült főur nevére.* Egy másik empire-kori család czimeréről csak annyit tudunk, hogy az ősnemes asszony kétségbeesésére, a méhek éktelenitik e1.*
Quasi railleur: Balzac megjegyzése.
Béatrix 403. 1.
Moncornet.
Splendeurs et misčres des courtisanes I: 6.
A mázok megválogatásánál Balzac nemcsak a stilusosságra ügyel – igy a bibor szin csakis két XVIII. századi czimerben fordul elő – hanem lehetőleg nyugodt és előkelő szinhatásokra is törekszik. A huszonöt, a mázok szempontjából pontosan leirt czimernél, ha az osztott és négyelt paizsok egyes mezeit külön vesszük, a fémek és szinek 39 kombinácziójával találkozunk. Ez eseteknek egy negyedében vörös van aranynyal kombinálva (köztük egyetlen egyszer arany mezőben vörös czimerkép); kedvelt összetételei továbbá: az arany és fekete (öt esetben, ezek közül csupán egyszer fekete a mező máza), kék és ezüst, vörös és ezüst (öt-öt esetben, ezek közül csupán egyszer-egyszer fémszin a paizsmezeje), kék és arany (négy esetben) és ezüst meg fekete (három esetben, melyek közül egyszer fém a paizsmező). Csupán egy-egy esetben fordul elő a zöld-ezüst, arany-ezüst, vörös-nyest és a visszás hermelin a czimerek mázai gyanánt.
Miként az eddig mondottakból következik, Balzac czimerleirásai majd mindig szakszerüek, de csak ritkán teljesek, ha a teljesség megitélésénél elfogadjuk Gourdon de Guenouillac meghatározását, mely szerint «a czimeren nem csupán a paizsot értjük, melyen valamely egyén, város vagy állam czimerképei vannak feltüntetve, hanem mindazt, a mi külsőleg jár vele: foszlányok, sisak, korona stb.»*
L'art héraldique 11. 1.
Balzac 28 czimerleirása közül a legtöbb csupán a paizs tüzetes leirására szoritkozik; ezt 52kiegésziti majd mindig a család jelmondata, sőt több családról csakis a jelmondatot tudjuk meg, melyre a családtagok igen büszkék s a melyet igen sokszor tetteik irányitója gyanánt tüntetnek fel. A paizs egyéb velejáróira csak ritkábban terjeszkedik ki. Igy megemliti a paizsfödelet az állitólagos Valois-lovag és a du Ronceret-család czimerénél; a paizsfödelet és paizstartókat a Palférine-család czimerénél; az oromdiszt és paizstartókat a Mignon dela Bastie-család czimerénél; a paizsfödelet és foszlányokat az Uxelles-család és a Sérizy-család czimerénél; a paizstartókat a La Baudraye-család czimerénél; a paizstartókat, koronát és oromdiszt a Blamont-Chauvry-család czimerénél, mig a Cadignan herczegi család czimerénél külön megjegyzi, hogy a paizsot a zárt korona födi, paizstartók és takarók nélkül.
Több ágra szakadt főuri családoknál s törvénytelen leszármazottaknál Balzac a czimertörésre is kitér (déchiqueture-nek mondja a szokottabb és helyesebb brisure helyett). Mindössze öt esetben emliti föl a czimertörést; ezek közül egyszer a fiágon kihalt család fiusitott leányága töri a férj czimerét saját czimerének szivpaizs módjára történt elhelyezésével,* két esetben pedig az ifjabbik ág ősi czimerét a házastárs czimerével az u. n. quartier d'alliance-szal négyeli;* egy esetben csak annyit jegyez meg, hogy az ifjabbik ág az ennek megfelelő czimertörést viseli, a mit bátran tornagallérnak értelmezhetünk, mivel a czimertörésnek ez volt Francziaországban a legszokásosabb és a legegyszerübb módja; végül az állitólagos Valois-lovagnál balharántos vörös szinü pólya töri a liliomoskék paizsot.
Espard családnál.
A Grandlieu-család vicomtei és a Navarreins-család fiatalabb ága.
Mint már emlitettük, Balzac különös sulyt helyez a jelmondatra. Két csoportba oszthatjuk őket, u. m. az általános szentencziák és a szójátékok csoportjára. Balzac legszivesebben ez utóbbiakkal él, melyek jelentését szivesen fejtegeti. Ilyenek Arthez-é: Ars, thesaurusque virtus, d'Espardé: Des partem leonis, Grandlieu ifjabb ágé: Grands faits, grand lieu, a Soulanges oké: Je soule agir a Simeuse-öké: Cy-meurs! s a Valois-lovagé: valeo, melyek mindegyikére ráillik, a mit Balzac d'Arthez jelmondatáról mond: «il forme le calembour tant recherché par nos ancętres.»* De mig e jelmondatoknál szinte kézenfekvő a szójáték, addig a Sérizyek jelmondatánál: I,semper melius eris valósággal fejtörésbe kerül a kitalálása. Balzac azonban töviről-hegyire megmagyarázza, hogy a grófságra emelt birtok nevét az eris szó adja meg összefüzve az előző szó utolsó betüjével s megtoldva a jelmondatot kezdő i-vel. A szójáték egy másik faja, a mikor a jelmondat némi jelképes összefüggésben van a család nevével. Igy kerül a des Lupeaulx család jelmondatába a farkas: En lupus in historia; ezért kapja a Napoleon-korabeli Moncornet gróf ezt a «középkori jellegü» jelmondatot: Sonnez la charge! a Cinq-Cygne névvel áll vonatkozásban e család jelmondata: Mourir en chantant!
Le maison Nucingen etc. 113-114. 1. Érdekes, hogy szinte szóról-szóra megegyezik ezzel a Soulanges-ok jelmondataihoz füzött megjegyzése: «egyike azon szójátékoknak, melyeket a keresztesek szivesen követtek el nevükkel.» Les Paysans 28–29. I.
Vannak ismét oly jelmondatok, melyek a czimerre czéloznak. Ilyen pl. a Blamont-Chauvry család jelmondata: Voyes tous, nul ne touche, a d'Esgrignon családé: Cil est nostre, melynek jelentését a családjára különösen büszke öreg d'Esgrignon marquis azzal magyarázza, hogy „kilenczszáz év óta semmi sem változott czimerükön, hanem ugyanolyan, mint volt az első nap»* s a La Palférine-családé: In hoc signo vincimus, mely kétségkivül a paizsba foglalt liliomos végü keresztre vonatkozik.
La cabinet des antiques 182. 1.
A többi jelmondat általános értékü szentencziát fejez ki. Ilyenek a Cadignan-oké: Memini, a Canalisoké: Or et fer, a Grandlieuk idősebb ágáé, a «hires»: Caveo non timeo «mely ennek a háznak egész története,»* a La Baudraye-családé: Deo sic partet fides et hominibus, melynek szatirikus éle van e megtért kálvinista családdal szemben,* a La Billiardičcčreké: toujours fidčcčle, a Mortsaufoké: Dieu saulve le Roi, notre Sire, a Mignon de la Bastie családé: Una fides, unus dominus, a du Ronceretké: Servir, 53a Trailles-családé: Quo ne trahit fortuna, az Uxelleseké: Cy paroist «parole fičcčre et sonnante»,* a Valentinek «szép» jelmondata: Non cecidit animus, a Montauran marquiské: Persévérer jusqu'ŕ la mort,* a Chargebeu–öké: Adsit for tior* s a Gaisnic-eké: Fac; ez a rövid szócska s a vele járó czimer valósággal mámorba ejti Balzacunkat. «Les du Gaisnic ont bien fait hier, ils sont pręts ŕ bien faire demain. Faire est le grand mot de la chevalerie.»*
Splendeurs et miséres des courtisanes 1: 109.
La Muse du département 189. 1.
U. o. 200. 1.
Les Chouans 224. I.
Une ténébreuse affaire 162. 1.
Béatrix, 6. 1.
Balzac czimerleirásait kétfélekép illeszti regényei keretébe: vagy maga mondja el őket, vagy hőseinek adja a szájába.
Azokat az eseteket, a mikor Balzac maga irja le hősei czimerét, két főcsoportba oszthatjuk. Az esetek egy részében valamely régi épület leirása ad alkalmat a kapu fölött, az ősrégi kastélytornyon vagy valamely rombadőlt épületrészleten látható czimerpaizs leirására. Igy kerül szóba a Blaumont-Chauvry-, a Gaisnic-, a Soulanges és az Uxelles-család czimere, melyeket nemcsak hogy apróra leir, hanem a faragás technikai kivitele vagy az emlék mai állapota szempontjából is jellemez. A Blaumont-Chauvryak czimeréről például megjegyzi, hogy a paizstartók «faisaient un joli effet sculptés», s hogy a herczegi koronát meg az oromdiszt megrongálták a forradalom idejében.* A Soulanges-czimer fennmaradása csakis a kifaragásához használt kő keménységének köszönhető.* Az Uxelles-czimerről szólva megirja, hogy az elhelyezésére szolgáló cartouche «assez semblable ŕ celui qui décore 1'arcade actuellement condamnée par oů 1'on allait jadis du jardin des Tuileries dans la cour du vieux Louvre et au-dessus de laquelle on lit: Bibliothčcčque du cabinet du roi.»* Végül a Gaisnic-ek családi házán a szép ősi czimer «oly tisztán látható, mintha csak az imént fejezte volna be a kőfaragó … Merőleges vonalai, melyeket a szobrászatban a vörös szin ábrázolására használnak, még ragyognak. A müvész valami büszke és lovagias mozdulatot adott a kéznek. Micsoda erővel tartja azt a kardot, a melyet a család még a minap forgatott!”* A La Baudray-czimert a kopott családi kocsiról lesi el; ha valamely hőse – mint az ujdonsült La Billardićre báró fia – czimeres névjegyet használ, annak alapján irja le a czimert, mig ismét máskor a «rosszul vésett» pecsétnyomóról olvassa le azt.*
Le lys dans la vallée 33. 1.
Les paysans 29. l.
La Muse du département. 200. 1.
Béatrix. 12. 1.
Valois-lovag czimere. (La vieille fille 12. l.).
A másik csoportba tartoznak azok az esetek, a mikor Balzac személyei első föltünése alkalmával, családtörténetük kapcsán irja le czimerüket. Igy ismerkedünk meg a Cadignan, Grandlieu, Lansac, La Palférine, des Lupeaulx, Montcornet, Mortsauf és Sérizy családok czimerével.
Ha a czimer keletkezéséhez valami családtörténeti anekdotát tud fűzni, azzal sem marad adósunk. A Mortsauf család neve és czimerében a kettős mankóvégü kereszt (croix contrepotencée) a családalapitó ősre vonatkozik, a kit élve szedtek le az akasztófáról (potence). A Cinq-Cigne családról – melynek czimerét sajnos nem irja le – megtudjuk, hogy a Chargebeufök ifjabbik ága, mely e névhez öt hófehér bőrü leánysarja utján jutott, a kik atyjuk távollétében hősiesen védték várukat s a kik a vár feladására vonatkozó felhivást azzal a büszke felelettel utasitották vissza, hogy inkább énekelve meghalnak. A champagnei grófok egyik legelseje e csinos névvel (Cinq-Cigne) akarta megörökiteni e szép tett emlékét. A család legutolsó leányivadéka a sali törvénynyel ellentétben a nevet, czimert és hübérbirtokot is örökölte. A franczia király megerősitette a champagnei gróf chartaját, a melynek értelmében «dans cette famille le ventre annoblissait.»*
Une ténébreuse affaire 48. 1.
Néha egész kis heraldikai értekezéseket rögtönöz egy-egy családdal kapcsolatban. Izelitőül álljon itt, a mit a Cadignanokkal kapcsolatban a duc czim értékéről mond. «Francziaországban – úgymond – a duc czim tultesz minden máson, még a prince-én is, noha a minden szofizmától ment heraldikai elmélet szerint a czimek abszolut semmit sem jelentenek s a nemesek közt teljes egyenjoguság uralkodik. Ezt a bámulatos egyenlőséget hajdan gondosan betartotta az uralkodó 54család, és legalább névleg, még ma is be lesz tartva azzal, hogy királyaink egyszerü grófi czimet adnak gyermekeiknek … A hübérrendszert oly jól megtörte XIV. Lajos, hogy a monarchiában a duc czim lett a főnemesség legfelsőbb s legirigyeltebb megkülönböztetője. Mindazáltal van Francziaországban két-három család, melyeknél az egykor dusan javadalmazott fejedelemséget (principauté) a herczegség, (duché) fölébe helyezik. A Cadignan-ház, melynek elsőszülött fia a duc de Maufrigneuse czimet viseli, mig a többiek egyszerüen Cadignan lovagok, ezen kiváltságos családok egyike. Mint hajdan a Rohan-ház két herczegének (princes), úgy a Cadignan herczegeknek (princes) is joguk van a házi trónhoz; lehettek apródjaik s szolgálatukban álló nemeseik.»*
La maison Nucingen, etc. 92–93. l. – Hasonló kitérések az olasz nemességre Massimilla Doni cz. elbeszélése 221–23. 1., a lengyel főnemességről a La fameuse maîtresse 3. 1. a házi trón mivoltára s a régi nemesi előjogokra a L'enfant maudit 4. 1.
A többi nemesi czimer leirását – mint mondtuk – Balzac hősei szájába adja, a kik hol a saját maguk, hol a barátjaik czimerét hozzák szóba. Kék vérü regényalakjai majd mind jártasak a heraldikában. Sokszor ez az egyetlen szellemi táplálékuk. Az öreg Sallenauve marquis, a kinek családja a Cinq-Cignek után egyike a legrégibb champagnei házaknak, minden téren felszines és tudatlan, «mais devenu d'une érudition bénédictine quand il s'agit de la science de sa maison.»* Az öreg Watterville báró leánykája, Rosalie tizennyolcz éves korában minden kézimunkához értett, de csak két olvasmánya volt: az Épületes levelek és a heraldikai kézikönyvek.*
Le député d'Arcis I: 283.
Albertus Savarus 160. 1.
Émilie de Fontainenek tragikomikumát egyenesen a fiatal leányka fejében motoszkáló heraldikai ábrándképek okozzák. Oly férjről álmodozik, a ki fiatal, de a régi nemesség tagja s Francziaország pairje, vagy egy pair legidősebb fia «Il me serait insupportable – úgymond – de ne pas voir mes armes peintes sur les panneaux de ma voiture au milieu des plis flottants d'un manteau d'azur.»* Később, mikor beleszeret egy Longueville nevü ifjuba s megtudja, hogy a Longuevillek legutolsó sarja 1793-ban veszett el a vérpadon, a leányka azzal vigasztalja magát, hogy igen jó családok vannak, melyek fattyutól származnak s hogy Francziaország szinte hemzseg az olyan herczegektől «qui mettaient des barres ŕ leur écu.»* A mikor aztán rájön, hogy ideálja csak egyszerü Longueville – egy vászonkereskedéssel sulyosbitva, szakit vele s végül is öreg nagybátyja, Kergarouet gróf nyakába varrja magát. Ostoba fenhéjázását Balzac azzal bünteti, hogy az elutasitott Longueville atyját a királylyal pairenek, őt magát pedig vicomtenak s a paireség várományosának teszi meg.
Le bal de Sceau 121. 1.
U. o. 159. l.
A heraldikai tudomány láza még az ujdonsült nemességet is elfogja; igy a fiatal de La Billardčcčret, a kinek valóságos «rögeszméje volt a czimertanról beszélgetni.» Sőt a kisvárosi polgárság is erre az eszközre gondol, hogy kiváncsiságát kielégithesse. A mikor Arcisban a választásokat megelőző hetekben egy rejtélyes idegen tünik fel, a helyi társaság a tillburyjén látható czimerképről akarja kilétét megállapitani. A társaság egyik tagja el is küldi az inasát, hogy nézze meg közelebbről a kocsin diszelgő czimerpaizsot. Ez a következőkép számol be a látottakról: «Les armes sont joliment drôles! il y a dessus une couronne ŕ neuf pointes et des perles … On y voit un monstre ailé qui court ŕ tout brésiller, absolument comme un postillon qui aurait perdu quelque chose! Et voilŕ ce qui est écrit sur la banderole … quo me trahit fortuna».* Az inas gazdája azonban – teszi hozzá Balzac – nem volt elég jártas a czimertanban, hogy fel tudta volna ismerni a jelmondatról a családot. A kik azonban Balzac jóvoltából nemesekkel barátkoznak, vagy sürübben érintkeznek, valóságos élő Hozier-k. Igy mikor Rastignac d'Arthezről beszél, nem csak azt mondja el, hogy mily régi picardiai család sarja, hanem szakszerüen le is irja a czimerét.* Canalis báró czimerét – a kiben Balzac állitólag Lamartinet rajzolta – családi összeköttetéseivel együtt a mágnás-költő kiadója irja le Modeste 55Mignonhoz intézett levelében. A levél tele van humorral, de azért a czimerleirás szigoruan szakszerü marad: ezen a ponton Balzac teremtményei nem értik a tréfát. A szakszerüségen még a tivornyák zajában sem esik csorba: példa rá Raphael de Valentin czimere, melyet az ujságiró Blondet ismertet egy épen nem józan lefolyásu lakomán.* Maximes de Trailles, d'Espard marquis és az öreg d'Esgrignon marquis maguk irják le czimerüket, de a szerző helyes érzékkel úgy választja meg az alkalmat, hogy eljárásuk épen nem sérti a jóizlést, sőt szinte szükségkép folyik az adott helyzetből. Igy de Trailles akkor hozza szóba, a mikor Grandlieu herczegnét arra akarja rávenni, hogy polgári származásu menyasszonyát fogadja majd be társaságába a házasság után.* D'Espard marquis egy Popinot vizsgálóbiróval folytatott magánbeszélgetés során hozza szóba, mely inkább kihallgatás jellegével bir.* D'Esgrignon marquis pedig ősi czimerével igazolja, hogy miért maradt pártában a huga, mondván, hogy egy d'Esgrignon legfeljebb egy Montmorencyhoz mehet nőül.*
La député d'Arcis. I: 100.
La maison Nucingen 113–14. 1.
La peau de chagrin 60. 1.
Béatrix 388. 1.
L'interdiction 285. 1.
Le cabinet des antiques 190. 1.
Komikussá csak egyszer válik a dolog: a Lucien de Rubempré esetében, A «Bel Ami»k-nak ez a tragikus véget ért őse egy Chardon nevü vidéki patikus fia, a ki királyi engedélylyel vette föl anyja nevét és czimerét. Ez uj névvel felruházva több évi távollét után ismét fölbukkan Párisban és az Opera-bálon egyik régi ismerősével találkozik, a ki nem tudva a névváltoztatásról, egyszerüen Chardon urnak szólitja. Lucien a parvenuk érzékenységével sziszszen föl e tapintatlanságra s épen nem uri módon vágja ki czimerét, melynek szakszerü leirását egyéb heraldikai tanulságokkal is füszerezi.
Bár a Comédie humaine körén kivül áll, teljesség okáért megemlitjük a Contes drolatiques egyik borsos novelláját: a Le Vieulx-Par-Chemin czimüt. Hőse egy 98 éves csavargó, a ki egy parasztleány pártáját dézsmálja meg. A roueni herczeg, fülébe jutván az eset, az örök-ifju aggastyánt összeházasitja áldozatával s a Bonne-C … nevet adja neki. Az utódok XI. Lajostól engedélyt kérnek, hogy furcsa nevüket Bonne-Chouse-ra változtathassák. De az uralkodó nem teljesiti kérésüket, azzal vigasztalva őket, hogy Velenczében is van egy Coglioni nevü patriczius-család «les quels portoyent trois c … au naturel dans leur blason.»* Ime a heraldika Balzacnak még egy vaskos tréfájához is szolgáltat pointet!
Contes drôlatiques II: 285.
*
A Comédie humaineben előforduló czimerek – a családok betürendjébe szedve – a következők:
1. Arthez (Daniel d') régi pikardiai nemesi család.
Czimer: Tranché de gueules et d'or ŕ un besant et un tourteau de l'un en l'autre (v. i. vörössel és aranynyal haránt osztott paizsban váltakozó szinü bizánczi és lepény). Jelmondat: Ars, thesaurusque virtus.*
La maison Nucingen, etc. 113–114. 1.
2. Blamont-Chauvry herczegi család. Czimer: Écartelé de gueules ŕ un pal de vair, flanqué de deux mains appaumées de carnation et d'or ŕ deux lances de sable mises en chevron (v. i. négyelt paizs első és negyedik vörös mezejében evetbőrrel boritott czölöp kisérve jobbról-balról két természetes szinü tenyérrel, második és harmadik aranymezejében szarufa módjára helyezett két fekete lándzsa). Jelmondat: Voyez tous, nul ne touche. A paizstartók vörös griff és sárkány, arany bilincsekkel. Herczegi korona. Oromdiszül zöld pálmafa arany gyümölcsökkel (palmier de sinople fruité d'or).*
Le lys dans la vallée 321.
3. Cadignan a Rohanokkal egyenjogu herczegi család.
Czimer: D'or ŕ cinq fusées de sable accolées et mises en fasce (v. i. aranymezőben, pólyamentén öt egymást érintő hosszukás fekete ruta). Jelmondat: Memini. A paizs fölött zárt herczegi korona, paizstartók és takarók nélkül.*
La maison Nucingen, etc. 92–93
4. Canalis bárói család, Auvergneből, régi – a keresztes háborukig visszanyuló – familia, de nem tartozik a legelső családok közé.
Czimer: Mi-parti de gueules ŕ la doloučre d'or 56et de sable ŕ la coquille d'argent (v. i. vörössel és feketével hasitott paizs vörös mezejében fél arany hajitóbárd, fekete mezejében fél ezüst kagyló). Jelmondat: Or et fer. A paizs fölött bárói korona, paizstartók gyanánt két zöld szinü borz.*
Modeste Mignon 61. 1.
5. du Chatelet Napoleon idejéből származó bárói család.
Czimeréből csak annyit tudunk, hogy mezejében «a kamarási kulcs és a császárság korabeli arany méhek szerepelnek Chatelet báróné, szül. Négrepelisse d'Espard nagy bánatára.»*
Lucien de Rubenpré szavai az ő czimerére megkoczkáztatott szójátékra adott riposte-jában. Splendeurs et miscres des courtisanes I: 6.
6. Esgrignon (marquis d') ősnemes főuri család, mely a Montmorency-akkal egyenrangu. Czimer: D'or ŕ deux bandes de gueules (aranymezőben két vörös szinü haránt pólya). Jelmondat: Cil est notre. Paizstartók gyanánt jobbról arany fegyveres lovag, balról vörös szinü oroszlán.*
Le cabinet des antidues 18. 1.
7. Espard (marquis d') ősrégi béarni család, mely női ágon az Albert-házzal volt rokon. Czimer: D'or, ŕ trois pals de sable, écartelé d'azur ŕ deux pattes de griffon d'argent onglées de gueules et posées en sautoir (v. i. kékkel négyelt arany paizsban három fekete czölöp s két vörössel fegyverzett, egymást keresztező ezüst griff-láb). Jelmondat: des partem leonis.
A család fiágon IV. Henrik alatt kihalván, a czimet és birtokokat az utolsó női sarj kezével a Négrepelissek örökölték, azzal a ki kötéssel, hogy a d'Espard czimert a saját czimerük közepére kellett tenniök.* A Négrepelisse czimer leirásával – sajnos – adós marad a szerző.
L’interdiction 285. l.
8. Gaisnic régi bretagnei bárói család, melynek czimere a keresztes háboruk idejébe nyulik vissza s mai napig sem változott, akár csak az uralkodóház czimere.
Czimer: De gueules ŕ la main au naturel gonfalonnée d'hermine, ŕ l'épée d'argent en pal (a czimerleirás ebben a formájában érthetetlen. A gonfalonnée kifejezés nemcsak a heraldika, de az egész franczia nyelv szókincsében ismeretlen: legalább sem a szakszótárakban, sem a franczia nyelv teljes szótáraiban nem fordul elő; a gonfalon v. gonfanon ismert kifejezés: a. m. templomi zászló s esetleg úgy volna értelmezhető: hermelin-templomi zászlót tartó testszinü kéz, de ennek ellentmond Balzac későbbi megjegyzése, a mikor dicsérve a faragott czimerpaizs ismeretlen müvészét, leirja, hogy a kéz mily erővel tartja a kardot, mely a czimerleirásban mint czölöp mentén elhelyezett ezüst kard szerepel). Jelmondat: Fac. A paizs fölött bárói korona.*
L'interdiction 255. 1.
Béatrix. 12. 1.
9. Grandlieu főuri család a XVIII. században két ágra szakadt: a herczegek és a vicomteok ágára.
Az idősebb v. i. herczegi ág viseli a család eredeti czimerét: de gueules ŕ trois doulloučres ou haches d'armes or mises en fasce (v. i. vörös mezőben három pólya mentén helyezett arany csatabárd). Jelmondat: Caveo non timeo.
A vicomteok e paizsot a Navarreinsekével négyelik, melyet alább ismertetünk. Jelige: Grands faits, grand lieu. Paizs-födél: lovagi sisak.*
Splendeurs et miscres des courtisanes. 1. köt. 109.
10. La Baudraye-család XIV. Lajos idejében kapta czimerét, úgy látszik a hirhedt 1696. évi nemesi összeirás alkalmával, mert Balzac szerint a jelmondat Hozier szatirájának köszönhető.
Czimer: De gueules ŕ une balance d'or, au chef cousu d'azur chargé de trois croisettes recroisetées d'argent (v. i. vörös mezőben arany mérleg, kék paizsfő megrakva három keresztvégü ezüst kereszttel. Paizstartók gyanánt két ezüst agár kékszinü örvvel és aranylánczczal. Jelmondat: «Deo sic patet fides et hominibus».*
La Muse du département. 189. I. Cerfbeer et Christophe Répertoire-jában a jelmondat eként szól: Deo patetsic fides et hominibus (285. 1.).
11. La Billiardičre ujnemescsalád, a restauratio korában bárósitva.
Czimer: chef d'azur ŕ trois étoiles et deux épées en sautoir sur un fond de sable (v. i. fekete mezőben két egymást keresztező kard, a kék paizsfőben három csillaggal). Jelmondat: ŕ toujours fidčle! A leirás hiányos, minthogy czimerképek fémje nincs megadva.*
Les employés. 130. l.
5712. Lansac-család, melynek egyik nőtagja, hála XV. Lajossal való viszonyának, megszerezte a herczegi czimet.
Czimer: D'azur au bâton écoté d'argent, flanqué le six fers de lance aussi d'argent (szakszerübb volna s igy helyesebb de męme) mis en pal ( v. i. kék mezőben ezüst nyesett pálcza, kisérve czölöp mentén hat ugyanoly szinü lándzsahegytől).*
La paix de ménage. 101. 1.
13. La Palférine olasz eredetü család – eredeti néven Rusticoli – mely Medici Katalin kiséretében jött az országba s IX. Károlytól kapta a savoyai herczegtől elkobzott Palférine grófságot. IV. Henrik visszaváltotta tőlük a grófságot, de a czimet meghagyta nekik.
Czimerük, mely régibb, mint a Medicieké: d'argent ŕ la croix fleurdelysée d'azur (v. i. ezüst mezőben stilizált liliomos kék kereszt). Balzac megjegyzi, hogy a keresztre a liliomos vég IX. Károly pátensével került. A paizs fölött grófi korona, paizstartók gyanánt két paraszt. Jelmondat: In hoc signo vincimus.*
Un prince de Bohěme. 303–304. 1.
14. Des Lupeaulx-család XV. Lajostól kapta nemességét.
Czimer: écartelé au premier d'argent un loup ravissant de sable emportant un agneau de gueules; au deux, de pourpre ŕ trois fermeaux d'argent, deux et un; au trois pals de gueules et d'argent de douze pičces; au quatre, d'or au caducée de gueules mis en pal, volé et serpenté de sinople, soutenu de 4 pattes de griffon mouvantes des flancs de l'écu (v. i. négyelt paizs első ezüst mezejében vörös bárányt zsákmányoló, ágaskodó fekete farkas; második bibor mezejében három 2, 1 ezüst sarkantyucsat; harmadik vörös mezeje ezüsttel hatszor hasitott; negyedik arany mezejében czölöp mentén helyezett zöld szárnyas és kigyós vörös Merkur-bot, támogatva a paizs oldalaiból kinyuló négy griff-lábbal). Jelmondat: En lupus in historia.*
Les employés 298. 1.
15. Mignon de la Bastie, Vasból származó grófi család, melynek egyik tagja bibornokságig vitte.
Czimer: de gueules ŕ une bande de sable chargée de quatre besants d'or et ŕ chaque quartier une croix d’or patriarcale (v. i. vörös mezőben négy arany bizánczival megrakott fekete haránt pólya s mindegyik negyedben egy-egy arany patriárcha-kereszt). Czimerfödél bibornoki kalap s paizstartók gyanánt bojtok (fiocchi)! Jelmondat: Una fides, unus dominus.
Mint látható, a Mignonok czimere kétes; a furcsa czimerfödél és paizstartók talán abból magyarázhatók, hogy Modeste, a ki Canalishoz irt levelében adja e leirást, mint a heraldikában járatlan leány a már emlitett bibornok családtag czimerén található jelvényeket tudatlanságból veszi a családi czimer állandó jeléül.*
Modeste Mignon. 152. l.
16. Moncornet gróf egy müasztalos fia, derék katona, a kit Napoleon jelentős vagyonhoz s grófi czimerhez juttatott.
Czimere: Écartelé, au un, d'azur au désert d'or ŕ trois pramides d'argent: au deux, de sinople ŕ trois cors de chasse d'argent; au trois, de gueules au canon d'or monté sur un affűt de sable, au croissant d'or en chef; au quatre, d'or ŕ la couronne de sinople (v. i. négyelt paizs, első, kék mezejében aranyalapból kiemelkedő három ezüst pyramis; második zöld mezejében három ezüst vadászkürt; harmadik vörös mezejében fekete ágyutalpra helyezett aranyágyu kisérve a paizsfőben arany holdsarlóval; negyedik arany mezejében zöld koszoru). E czifra paizshoz «középkori» jellegü jelmondat járul: Sonnez la charge!*
Les Paysans. 146. 1.
17. Mortsauf grófi család, tourainei eredetü s visszanyulik XI. Lajos idejébe. Nevét a család megalapitója különös kalandjától vette, a ki csodálatosképen tulélte felakasztatását.
Czimer: D'or, ŕ la croix de sable alezée, potencée et contre potencée, chargée en coeur d'une fleur de lys d'or au pied nourri (v. i. arany mezőben kettős mankosvégü, lebegő fekete kereszt, középütt csonka arany liliommal megrakva). Jelmondat: Dieu saulve le Roi notre Sire.*
Le lys dans la vallée. 30. 1.
18. Navarreins herczegi család. Idősebb ága emigrált.
Az ősi czimer: De gueules ŕ la fasce crénelée d'or (v. i. vörös mezőben ormózott arany pólya).*
Splendeurs et misčres des courtisanes. I: 109. l.
58Az ifjabb ág e czimert a Lansac:-czimerrel négyelte.*
La paix de ménage. 101. 1.
19. Portendoučre régi család, két ága van, egy grófi és egy vicomtei.
Czimerükről csak annyit tudunk, hogy igen bonyolult volt s midőn az ujnemes, heraldikával szivesen foglalkozó, La Baudraye lovag ez ügyben megkérdezte a fiatal vicomteot ezt a szép választ kapta: «Nem magam csináltattam».*
Les employés. 130. I.
20. Restaud grófi család.
Czimer: De gueules ŕ la traverse d'argent accompagnée de quatre écussons d'or chargés chacun d'une croix de sable (v. i. vörös mezőben fél szélességü ezüst balharánt pólya kisérve négy fekete kereszttel megrakott arany paizsocskától).*
Gobseck. 292. 1.
21. du Ronceret XV. Lajos korabeli nemesi család.
Czimer: Coupé, au un d'argent ŕ trois peignes de gueules; deux et un, entrecroirés ŕ trois grappes de raisin de pourpre tigés et feuillés de sinople, un et deux; au deux, d'azur ŕ quatre plumes d'or posées en fret (v. i. vágott paizs jobboldali ezüst mezejében három: 2 és 1, vörös fésü, keresztezve három: 1 és 2, biborszinü, zöld száru és levelü szőlőfürttel; baloldali kék mezejében rácsalakban elhelyezett négy arany toll). Fegyvernöki sisak s e jelmondat: Servir.*
Béatrix. 403. 1.
22. Rubenpré nemesi család.
Czimer: De gueules au taureau furieux d'argent, dans le pré de sinople (v. i. vörös mezőben zöld alapon ágaskodó ezüst bika).*
Splendeurs et misčres des courtisanes I:6.
23. Sérizy (Hugret de) grófi család, mely I. Ferencz idejében kapott nemességet.
Czimer: Parti d'or et de sable ŕ une orle de l'un en l'autre et deux losanges de l'un en l'autre (v. i, aranynyal és feketével hasitott paizs váltakozó szinü belső rámával és két ugyanolyan rutával). Paizstartók gyanánt: két motolla. Jelmondat: I, semper melius eris.*
Un début dans la vie. 20. 1.
24. Soulanges bourgognei grófi család, mely a keresztes háboruk korába nyulik vissza.
Czimer: D'azur ŕ trois bourdons en pal d'argent, ŕ la fasce brochante de gueules, chargée de cinq croisettes d'or au pied aiguisé (v, i. kék mezőben czölöp mentén három ezüst zarándokbot, takarva vörös szinü, öt hegyesvégü aranykeresztecskével megrakott, pólyával). Jelmondat: Je soule agir.
Az ifjabb ág kastély-kapujáról irva le a czimert, Balzac megjegyzi, hogy az ennek megfelelő czimertörést – tehát a torna-gallért – viseli.*
Les paysans. 28–29. l.
25. de Trailles grófi család őse XI. Lajosnak volt a komornyikja s I. Ferencztől nyert nemességet.
Czimer: D'azur ŕ la chimčre d'or lançant du feu, armée de gueules et écaillée de sinople, au comble de contre-hermine (v. i. kék mezőben vörössel fegyverzett, zöld pikkelyes tüzokádó arany chimera, visszás hermelinnel boritott paizsfővel).* Jelmondat: quo me trahit fortuna.*
Béatrix. 388. 1.
Député d'Arcis. I: 106. l.
26. Uxelles ősrégi herczegi család.
Czimer: D'or et de gueules ŕ la fasce de l'un en l'autre (v. i. aranynyal és vörössel osztott (hasitott vagy szelt?) paizsban váltakozó szinü pólya). Paizstartók gyanánt két oroszlán, a jobboldali arany, a baloldali vörös; czimerfödél lovagi sisak, a takarók szine egyezik a paizsbeli mázokkal, a sisakon herczegi korona. Jelmondat: Cy paroist!*
La muse du département. 200. l.
27. Valentin régi auvergnei család, mely a Navarreins herczegi házzal volt rokon, de teljesen elszegényedett.
Czimer: Aigle d'or en champ de sable couronnée d'argent, becquée et onglée de gueules; szakszerübb leirás volna: de sable ŕ une aigle d'or etc. (v. i. fekete mezőben ezüst koronás, vörössel fegyverzett arany sas). Jelmondat: Non cecidit animus.*
La peau de chagrin. 60. 1.
28. Valois lovag, Alençonban, az egykor uralkodó család törvénytelen leszármazottjának vallotta magát.
Czimer: Parti de France ŕ la jumelle gueules en barre et de gueules ŕ cinq mâcles d' oraboutées en croix. L'écu entier sommé d'un chef 59de sable ŕ, la croix pattée* d'argent (v. i. hasitott paizs kék mezejében három arany-liliom kettős belharántos vörös pólyával, vörös mezejében öt egymást érintő kereszt alakban elhelyezett áttört arany ruta. A fekete paizsfőben ezüst mantuai kereszt). Czimerfödél gyanánt lovagi sisak. Jelmondat: Valeo.*
A rendelkezésemre álló kiadásban: pallée áll; hihetőleg sajtóhiba pattée helyett.
La vieille fille, 1–2. 1.
Csakis a jelmondatot ismerjük a következő családok czimeréből:
1. Chargebeuf-család. Jelmondata: Adsit fortior.*
Une ténébreuse affaire. 5. 1.
2. Chastillonest-család. Jelmondata: Fulgens, sequar.*
Modeste Mignon 136. 1. A pecséten, melyről e jelmondatot közli, egy csillag látható, valószinűleg a család czimerképe.
3. Cinq-Cygne-család. Jelmondata: Mourir en chantant.*
Une ténébreuse affaire. 48. l.
4. Mauntoran-család. Jelmondata: Persévérez jusqu ŕ la mort!*
Lés chouans. 224. 1.
5. Simeuse-család. Jelmondata: Cy-meurs.*
Une ténébreuse affaire. 5. 1.
*
A czimerek e gondos leirása talán mindennél ékesszólóbban hirdeti Balzac lelkesedését a nemesség s annak jelvényei iránt. Minél régibb valamely czimer, annál tiszteletreméltóbb előtte. Szinte fölháborodással jegyzi meg, hogy La Beaudraye báró a maga tegnapi keletü czimerével akarja kicserélni az Uxellesek ősrégi écussonját. A Gaisnic-család czimere előtt valóságos extázis vesz rajta erőt. «En vérité … – úgymond – il Vous serait impossible de ne pas tressaillir en voyant ce blason. Oui, le républicain le plus absolu serait attendri par la fidélité, par la noblesse et la grandeur cachées au fond de cette ruelle.»*
Béatrix 12. 1.
Szinte fájdalomtól remeg a hangja, a mikor megállapitja, hogy «les connaissances héraldiques ne sont pas ce qui distingue la Frence sous Louis-Philippe»* s mint e dolgozatunkban tapasztalhattuk, nem mulaszt el egy alkalmat sem, hogy ne segitsen ezen a megdöbbentő tájékozatlanságon. Müveiben – habár szétszórtan és rendszertelenül – de megtaláljuk egy egész czimertani vezérfonal elemeit.
La fameuse maîtresse. 3. 1.
Dr. GULYÁS PÁL.
