UJABB ADATOK OPULI LÁSZLÓ NEMZEDÉKRENDÉHEZ.
UJABB ADATOK OPULI LÁSZLÓ NEMZEDÉKRENDÉHEZ.
A mit akkor tudtam Opuli László herczeg, Magyarország nádorispánja nemzedékéről, mind megirtam és közöltem a Turul 1908. évi folyamában.* Tartalmaz e tanulmányom egészen uj adatokat a nagyérdemü dr. H. Grotefend: Stammtafeln der schlesischen Fürsten czimü müvével szemben. Igy fölmutattam László herczegnek egy eddig ismeretlen, Kunigunda vagyis Kinga nevü hugát, ki az ó-budai Klarissza-klastromban volt apácza. Azonképpen egy névszerint meg nem nevezett leányát, ki ugyanazon kolostornak 1369-ben volt bennlakó tagja, s azon véleményemet fejeztem ki, hogy alighanem ugyanezen, 1372 október 22-én Erzsébetnek nevezett leánya lett Jodoknak, János morva őrgróf fiának eljegyzett házastársa, mely viszonyt azonban Nagy Lajos király 1374-ben fölbontotta. Hogy ezen Erzsébet, és ama névtelen apácza nem két külön személy, azt csak véleményeztem és mind e napig e véleményemet tartom.
30. és köv. lapok.
Sokat tünődtem ez adatokon, és mivel lehetetlennek láttam, hogy e névtelen, esetleg Erzsébetnek nevezett leány László herczeg Ofka nevü feleségétől, kivel 1366-ban köthetett házasságot, született legyen, azon föltevéshez kellett folyamodnom, hogy e mazovi Ofka Opuli László herczegnek nem lehetett első felesége. Ezen kétségeskedésemet ki is fejeztem a Századok 1909. évfolyama 537. lapján. De adatok hián mind e föltevéseim ötletek maradtak, 60melyek történeti bizonyitó erővel nem birnak.
Végre a jó szerencse oly hiteles adat birtokába juttatott, mely több oldalu föltevéseimet igazolta.
Ugyanis a váradi káptalannak legrégibb, 1374-ben keletkezett, tehát szinte egykoru Statutumai ezt hagyták reánk: «A boldog Szűznek kisebb oltára mellett szent Erzsébet tiszteletére László, Opul herczege, nem régen Magyarország nádora oltárt állitott és javadalmazott hites társa, Sándor havasalföldi vajda leánya, ki ott van eltemetve, lelke üdveért».*
E Statutumokat Bunyitay Vincze adta ki 1886-ban és a szóban forgó följegyzések a Statutumok 73. lapján igy olvasható: Altare Sancte Elisabete iuxta aram minorem beate Virginis instituit et dotavit Ladislaus dux Opulie, olim palatinus Hungarie pro anima consortis sue, filie Alexandri vayvode Transalpine, que ibi est sepulta.
Ezen történeti adatból beválik legelőbb azon gyanitásom, hogy Ofka második felesége volt László herczegnek; továbbá, hogy Erzsébet, Jodok morva herczeg jegyese, illetve a névtelen ó-budai Klarissza, László herczeg első házasságából született leánya; azonképen Ágnes is, ki az ó-sandeci kolostorban mint apácza töltötte napjait, szintén az első házasságból született.
Már régebben megirtam,* hogy Bazaráb Sándor, havasalföldi vajda hosszasb alkudozások után, melyeket Futaki Demeter, ó-budai prépost, 1345 julius 15-től váradi püspök vezetett, 1344 nyarán, alighanem junius 15-én Brassóban személyesen megjelent Nagy Lajos király előtt és visszatért a szent korona hüségére, melynek utjáról atyja, Bazaráb János, Károly király idején (1330) letért vala, és nagy kincseket hozván magával, a magyar királyt és koronát urának ujból megismerte.
V. ö. Nagy Lajos életrajza 60. lapján.
A föltételek, melyek mellett e meghódolás történt, a következők valának: Bazaráb Sándor visszatérvén a magyar szent korona hüségére, az 1330-ban megszakadt hübéres viszony helyre állott, s a havasalföldi vajda ujból adófizetője lett a magyar királynak. Továbbá megfogadta, hogy népestől a katholikus hitre tér s ezzel utat nyit tartományaiba a nyugati miveltségnek, mint ezt ránk hagyta VI. Kelemen pápa Nagy Lajoshoz, 1345 október 17-én irt levele. A pápa – ugymond –- örömmel értesült róla, hogy a Magyarország erdélyi, havasalföldi és szerémi részeiben lakó oláh románok elhagyták a schismát s a katholikus hit elfogadásával az igazság utjára tértek.*
Theiner, Hung. I. 691.
Ezen föltételek erősségeül Bazaráb Sándor második feleségeül vette a Kökényes-Rajnáld nemzetségéből származott Dobokai Klárát, buzgó katholikus nőt,* Mikod szörényi bánnak unokáját.
Theiner, Hung. II. 95., 97. – V. ö. Wertner: Az első havasföldi vajdák ( Századok,, 1901. évf. 682. lap.) és Karácsonyi János értekezését a Századok 1910. évi márcziusi füzetében.
Viszont kedvezésül vehette az oláh vajda, hogy első házasságából született leányát feleségül vette Opuli László herczeg, Nagy Lajos király kisöcscse, minek következtében rokonságba lépett a magyar királyi családdal. Mi volt a neve ezen uj opuli herczegnének, megirva nem találjuk, de aligha tévedünk, ha Erzsébetnek nevezzük, minthogy férje sz. Erzsébet tiszteletére emelt oltárt sirja fölé.
Ezek után elkalandoztunk kissé Opuli László herczeg élettörténetében. László herczeg, ki akkor, midőn Bazaráb Sándor leányát eljegyezte, mintegy tizenhét éves volt, valószinüleg a helyszinén, nagybátyja Lajos király környezetében tartózkodott, vagyis részt vett annak 1344. évi erdélyi hadjáratában. Sőt koczkáztathatjuk azon sejtelmünket is, miszerint nagynénjét, özvegy Erzsébet királynét olaszországi utjára (1343/4) is elkisérte. Erzsébet királyné ugyanis ezen utját igen fényesen készitette elő, és bizonyára szivesen látta fejedelmi kisöcscse ajánlkozását, hogy őt kiséretébe fogadni kegyeskedjék. Azonban mindez csak feltevés, melyet talán későbbi kutatások fognak megerősiteni.
Sajnos azt se tudjuk, mikor és mely körülmények közt halt meg a herczeg ezen első felesége, Sándor havasalföldi vajda leánya, kit Váradon a főegyházban temettek el. De annyi immár kétségtelen, hogy László herczeg, még mielőtt mint nádorispán Magyarországban megtelepedék, több izben tartózkodott nálunk. – Nem lehetetlen az sem, hogy első felesége az időben halt meg, midőn férje 1365-ben ujból ellátogatott Magyarországba, hogy IV. Károly császár 61fia, Venczel cseh király részére megnyerje Erzsébet magyar királyi herczegnő, István ur árvája kezét. Ezután úgy tetszik a következő 1366. évben nősült meg ujra, feleségül vevén Ofkát, III. Ziemovit, mazovi herczeg leányát, kitől 1367 márczius 26-án már előkerül elsődszülött Katalin leánya, utóbb VIII. Henrik glogaui herczeg felesége.*
Theiner Hung. II. 95., 97. – V. ö. Wertner: Az első havasföldi vajdák ( Századok,, 1901. évf. 682. lap.) és Karácsonyi János értekezését a Századok 1910. évi márcziusi füzetében.
Grotefend: Stammtafeln VI.
Ezek után Opuli László herczeg családi viszonyai következőleg alakulnak:
Opuli László, II. Bolko opuli herczeg és Sveidnici Erzsébet fia született 1327 körül, meghalt 1401 május 8. – Felesége kettő volt: (Erzsébet) Bazaráb Sándor havasalföldi vajda leánya, kit elvett valószinüleg 1344 második felében, és a ki meghalt 1365-ben; eltemettetett a váradi székesegyházban. Második felesége Ofka (Euphemia) III. Ziemovit mazovi herczeg leánya, kit elvett – úgy tetszik – 1366-ban és a ki meghalt 1319 május 2. után.
Gyermekei az első házasságból:
N. 1369-ben lépett az ó-budai sz. Klára kolostorába.
Erzsébet. 1372. október 22. előtt eljegyeztetett (de praesenti) Jodoknak, János morva markoláb fiának és valószinüleg per procurationem házasságra is lépett vele. Azonban Nagy Lajos király ezen házasságot, melyet egybekelés nem követett, 1374 márczius 19. előtt föloldotta úgy tetszik azért, minthogy Erzsébet, kit egy személynek tartok a föntebbi névtelen ó-budai Klarisszával, szentségtörésnek tartotta elhagyni isteni jegyesét.
Ágnes, ki 1367 julius 17-től 1378 junius 30-ig előkerül mint az ó-sandeci kolostor apáczája.
Gyermekei a második házasságból:
Katalin, ki 1367 márczius után született; egybekelt 1388 junius 25. előtt VIII. Henrik glogaui herczeggel; meghalt 1420. január 6-án.
Hedvig született 1367 márczius 26. után; egybekelt 1390 januárius 25. Sándor (a keresztség fölvétele előtt Wigunt) Kiernovoi litván herczeggel, II. (Fogello) Ulászló lengyel király öcscsével. E házasságnak 1392 elején Sándor halála vetett véget.
Ofka, ki meghalt 1403 márczius 3. előtt.
PÓR ANTAL
