III. Az oklevelek összehasonlitása.
III.
Az oklevelek összehasonlitása.
Az oklevelek összehasonlitása.
Áttérve a két oklevél összehasonlitására, könynyebb áttekintés czéljából egymás mellett közöljük az OP, és MP. szövegét. A bevezető és befejező részek változatlanul maradt formuláit, melyek néhány jelentéktelen eltérést mutatnak, mellőzzük. Az OP. vizsgálat alá veendő szövegét az eredeti sorrendben, tizenhét pontra felosztva közlöm, a MP. szövegét tizenhárom pontba osztva s azokat az OP. megfelelő része mellé állitva adom, zárójelben mindenütt megjegyezve az illető pont számát. A csupán egyik oklevélben előforduló részeket vastagabb, a változtatásokat dőlt betüvel jelölöm.*
Fejérpatakynál tévesen hęc sunt. Praynál helyesen: fuit. V. ö. Gyomlay. id. m. 8. l.
(M. P. szövege.)
Anno dominice incarnationis… rege Columbano…
Causa autem renovationis hęc fuit.…..
(1.) Et hec sunt ea, que inventa sunt esse ipsius ecclesię sine omni contradictione, Simone Quinqueecclesiarum episcopo, iussu regis et consensu Bezpremensis episcopi diligenter perscrutante, et veritatem rei cristianissimo regi Columbano referente.
(2.) Villa Zaarberin cum LIIIor mansionibus; sed terra 130ad ip sam villampertinens est communis et silva ipsius villę habitatoribus.
(6.) Tercia villa est Mama. Quarta Scondur. Quinta Kinessa. Sexta Citun.
(7.) In istis IIIIor villis: Mama, Scondur, Kinessa, Citun, non est terra communis, nec licet alicui habitare, nisi quem abatissa (sic!) admiserit.
(12.) Et in villa Polosinic habet abbatissa unum vinitorem cum vinea sua.
(9.) Octava villa est Podruc, in qua villa habet filius Podruc communem terram cum populo abbatisse.
(4.) … et naulum portus cum septem naucleris monasterii sunt. (A 4. pont elejét ld. alább.)
(3.) Villam Zamtou, iuxta Danubium dedit prius sanctus Stephanus cum triginta mansionibus et postea dedit in dedicatione ęcclesię viginti mansiones in eadem villa. Sunt etiam in eadem villa XII-cim piscatores. Tota terra ipsius ville dominium abbatissę est.
(4.) Totum teloneum fori eiusdem ville …
(5.) Dedit eciam insulam in Sild, et preter ipsam insulam dedit predium in ipso portu Sild ad opus pecudum; sed terra est communis. Et in ipso portu Sild habent piscationem sturionum.
(8.) Septima villa est Serlous, sed terra communis est cum populo Quinclesiensis (sic!) episcopi.
(10.) Nona villa est Grincear, cuius terra communis est.
(11.) Ex omnibus istis villis non habet abbatissa servientes cum equis, nisi solummodo LX et tres mansiones carpentariorum et duas masiones (sic!) fabrorum 131et unum tornatorem et unum lagenarum custodem. Ceteri omnes sunt vel vinitores vel aratores.
(13.) Preter hec dedit sanctus rex in portu Modocea piscationem husonum ad opus monialium sancte Marie serviencium.
|
(OP. szövege.)
Anno dominice incarnationis … rege Columano
Causa autem renovationis hec sunt …
(1.) Et hec sunt ea, que in ea vidimus et invenimus esse ipsius monasterii sine omni contradictione, Simone Quinqueecclesiarum episcopo, iussu regis et consensu Bezprimiensis episcopi diligenter perscrutante et veritatem rei christianissimo regi Columano referente.
(2.) Videlicet villa Zaarberin cum LIIII-or mansionibus et totidem vineas, ita ut quelibet mansio annuatim dicto monasterio LX. cubulos vini debeant aministrare (sic!) sed terra ad ipsam villam pertinens est communis et silva ipsius ville habitatoribus, preter silvam coquine, que circumiacet in metis.
(3.) Secundam villam Mama, in qua sunt aratores plaustrales etalia officia pro utilitate ecclesie exibentes, iuxta preceptum abbatisse dicte ecclesie tempore constituto. Tercia vero Sondur in eadem libertate, quarta Kensa, V. Chiton, istas V. villas nostros udvornicos dicto monasterio dedimus iure perpetuo possidendam.
(4.) In istis quinque villis; videlicet Mama, Sondur, Kensa et Chitun non est terra communis et tota terra ipsarum villarum, scilicet Akaratia circumiacet in metis, nec alicui liceat habitare nisi prius domina abbatissa voluntate admiserit.
(5.) Item villam Vaus cum X. mansionibus, in qua sunt operatores, scilicet fabri et alia servitia exhibentes et terra est communis.
(6.) Item sanctus rex Stephanus dedit villam Poloznik cum VIII. mansionibus, sed terra est communis.
(7.) Item sanctus Stephanus dedit villam Podrug, quarum terra non est communis, sed circumiacet in metis.
(8.) Ita tamen, quod dictas possessiones tam in decimis, quam in magistratibus capelle dictarum villarum episcopus Vesprimiensis in nullo debeat molestare vel in aliquo perturbare, totam monasterio nostro duximus pertinendam, sicut in donacionibus regalium, extitit consuetum et eedem domine in consecratione crismatis et olei ecclesie sancte Strigoniensis pertineant.
(9.) Item sanctus rex dedit portum et naulum Scigetfev vocatam cum VII. naucleris et in villa Ticus eisdem fundum curie et vi(ne)am.*
A viam itt minden valószinüség szerint vineam helyett áll.
(10.) Item sanctus rex dedit quandam insulam Obada vocatam.
(11.) et cum ea dedit villam Zamtov ultra Danubium cum triginta mansionibus et magistratibus capelle. Item in dedicacione eiusdem monasterii XX. mansiones, sunt etiam in eadem villa XII. piscatores. Tota terra ipsius ville dominium abbatisse est in metis, quarum meta … [itt három sorban részletes határleirás következik.
(12.) Totum teloneum fori ac alias utilitates eiusdem ville constituit.
(13.) Item sanctus rex dedit quandam insulam Sild vocatam, cum terris et lacunis et X. mansiones ad procurationem pecudum et in illa insula habent piscatorem sturionum, sed terra non est communis.
(14.) Item dedit villam Sorlous ad procurandas apes, sed terra est communis.
(15.) Item dedit sanctus rex villam Girinchar in eadem libertate, sed terra est communis.
(16.) Ex omnibus possessionibus istis non habet abbatissa aliquos servientes cum equis, nisi solummodo LX. et tres mansiones carpentariorum et duas mansiones fabrorum et unum tornatorem et custodem lagenarum. Ceteri omnes sunt vel vinitores vel aratores et alia servicia exhibitores.
(17.) Item dedit sanctus rex portum Modochea, qui Thona vocatur, cum descensu ad piscacionem usonum et ad opus monialium sancte Marie serviencium.
|
Az egymás mellé állitott szövegekből kitünik, hogy az OP. lényegesen különbözik az MP-tól. A kettő közt talált eltéréseket két csoportba oszthatjuk:
1. Irásbeli eltérések.
a) Iráshibák, botlások alig vannak az OP.-ban. A másoló igen nagy fontosságot tulajdonitott a helyesirásnak s – a Fejérpataky emlitette hibákon kivül* – csak kettőt találhatunk a szövegben. «villam Podrug»-ra vonatkoztatva Quarum-ot ir cuius helyett* és a piscationem sturionumból piscatorem sturionumot csinál.
Ezek: Hec sunt – hec fuit helyett; villa… cum LIIII. mansionibus et totidem vineas vineae vagy vineis helyett; quelibet mansio debeant amministrare – debeat helyett, a negyedikről a szövegben szólunk. Fejérpataky id. m. 28. 1.
V. ö. Katona St. Historia critica. III. 263.l. te t megjegyzését erről.
In istis IIII villis helyett «in istis quinque villis, videlicet Mama, Sondur, Kensa et Chitun non est terra communis»-t ir. E tévedés, melyben öt faluról mondja, hogy lakói nem élnek földközösségben, holott csak négyet sorol fel, onnan ered, hogy a MP. sorrendjét megváltoztatta. A MP.-ban öt egymás mellett fekvő veszprémmegyei falu közt második helyen emlitett fejérmegyei Szántót az OP., az öt falu után, hatodik helyen soralja fel. Igy első helyen szól Szárberényről s a másik négy veszprémi faluról, összesen ötről, a IIII. villis-t azután, – mely Szárberényre, hol mint az OP. is mondja, a földközösség fennállt, természetesen nem vonatkozik, – figyelmetlenségből hibának nézi és- quinque-re javitja ki. Ez által nem csak tévedésbe esett, hanem ellenmondásba került önmagával; hiszen fönnebb Szárberényről mást irt.*
V. ö. Fejérpataky id. m. 28. 1.
b) A paleografiai eltérések sókkal fontosabbak, mert ezekből már a másolás korára lehet következtetéseket vonni. Nevezetes, hogy az ae jelölésére ę caudatá-t használó MP-nyal ellentétben az OP. egyszerü -e-t ir, mint arra a figyelmet Fejérpataky felhivta.* Kálmánnak minden oklevele használja az ę-t s ezt találjuk legrégibb okleveleinkben, igy I. Endre tihanyi alapitólevelében, a Guden-féle oklevélben és Szent László pannonhalmi összeirásában is.* Csak II. Géza idején kezd ingadozni az ę és e, mig III. Béla alatt tulnyomóvá lesz az utóbbinak használata.* Végleg csak a XIII. század elején tünt el az -ę okleveleinkből.*
U. ott. 32. 1.
U. o. 42. és 55. 1. Erdélyi László. A tihanyi apátság kritikus oklevelei. Bpest, 1906. 21-32. 1. Pannonhalmi Rend Történet. I. Bpest; 1902. 590. 1. Fejérataky László. Oklevelek II. István király korából. Bpest, 1895. 7–8. 1.
Fejérpataky László. III. Béla király oklevelei. Bpest, 1900. 2., 13.; 23. 1.
Erdélyi László. A bakonybéli apátság árpádkori oklevelei. (Pannonhalmi Rendt. VIII.) 235. 1.
Oklevelünk a MP. Columbanusa helyett Columbanust ir. Már Pray és Katona is észrevették amannak archaisztikusabb voltát. Kálmán pénzein is Columbanus van s a változtatás mindenesetre későbbi korra mutat.*
*\ V. ö. Katona Historia Critica III. 268. l. és Pray. id. m. 221–222. 1.
Legérdekesebbek a MP. és OP. eltérései a magyar helynevek irásmódjában. Annyira jellemzők ezek és nyelvtörténeti szempontból oly sok tanulság vonható le belőlük, hogy az áttekinthetőség megkönnyitése czéljából táblázatban adom az István-féle görög alapitólevél, a MP. és OP. latin részének helyneveit, melléjük irva a modern kiejtést. A görög szöveg helyneveit a mai kiejtésnek megfelelően átirva, a latinokét eredeti alakjukban közlöm.
Szt. István görög oklevele: Beszprem
|
MP. (1109)
Bezprem (ensis) |
OP.
Bezprim (iensis) és Vesprim (iensis) |
Mai alak:
Veszprém
|
Száγbrűen
|
Zaarberin
|
Zaarberin
|
Szárberény
|
Számtaγ
Számbatou |
Zamtou
|
Zamtou
|
Szántó
|
(v. Számbotou).
Palosznikou (v. Polosznikou). |
Polosinic
|
Poloznik
|
Paloznak
|
Máma
Szándrou Knésza Csitum Padrugou Saleszé Grincsari |
Mama
Scondur Kinessa Citun Podruc Serlous Grincear Modocea |
Mama
Sondur Kensa Chitun Podrug Sorlous Girinchar Modochea |
Máma
Sándor Kenese Csittény Padrag Sarlós Gerencsér Madocsa |
132Már a Kálmán-féle eredeti oklevél mutat némi változást Istvánéhoz képest, igy:
Csitum m-je n-né változott.
A kihangzó elveszett Paloznak, Sándor, Padrag, Sarlós és Gerencsér végéről.
Megszünt a mássalhangzótorlódás egy hangzó beékelése által Szárberény, Sándor és Kenese nevében.
Sarlós legősibb Saleszé alakja, mely úgy látszik a sarló török (*sor-, vagy) *sol- alapszavával van összefüggésben r-rel bővült.*
Gombócz Zoltán. Régi török jövevényszavaink. Magyar Nyelv. 1907. 313. 1.
σαγαρβρυεν-ja, mely a török eredetü szavakban egy gutturalis spiranst jelölt a latinban kiesett, illetve szóvégi u-vá változott.
Nevezetesebbek az MP. és OP. latin szövegének eltérései:
A cs jelölésére használt régies c-t, az OP-ban már ch váltja fel. Meg kell itt jegyeznünk, hogy Melichhel szemben, ki a cs legrégibb jegyének az f-t tartja, a c-t kell a cs legrégibb magyar jelölőjének tartanunk.* Az archaisztikus c a XII. század utolsó negyedében már alig használatos, viszont az f főkép ekkor és a XIII. század elején divik. Anonymus is ezt használja. –A ch, eltekintve a két zobori oklevéltől, csak a XII. század utolsó éveiben tünik fel és a XIII. században válik általánossá.
Melich J. Szláv jövevényszavaink. I. r. 20–23. lap, hol mig a c-re 1083. [1086.] 1109., 1113., 1134., 1177. és 1186-ból hoz föl példát, addig az f-re, – leszámitva a kétes értékű [1086] és 1113 -ból való okleveles adatokat, első példája 1172-ből való. Az 1086. évi oklevél a XII. század végén készült. Ld.: Erdélyi L. A Pannonhalmi Rendtörténet VIII. 265. lapján. Az 1113. évi zobori oklevél pedig igen gyanus. Maga az is gyanussá teszi, hogy a c-t négyfélekép irja.
Veszprém a MP.-ban a régies Beszprém alakban fordul elő.* Az OP. is követi ezt az irásmódot, ahol amazt másolja Bezprimiensist ir, a betoldott részekben azonban Vesprimiensist. A b már v-vé változott, az é jelzésére pedig i-t használ a régi e helyett.
Régiségért Melich id. m. 131. 1.
A Bezpremensis, Bezpremensium helyett az OP. már Bezprimiensis-t, Bezprimiensium-ot ir. Az első alak használatos a XI. században és a XII. első felében, a mikor az -ensis melléknévi képzőt közvetlenül a hely magyar nevéhez kapcsolták; Vacensist, Bicharensist, Chonadensist irtak.* Utóbb egy kapcsoló -i- betü került a tő és képző közé. Érdekes, hogy 1137-ben még Geurensist irnak, 1146 és 1150-ben pedig már Geuriensist használnak* s ez az alak a XII. század végén általánossá lett.
Igy a tihanyi alapitó (1055), a zobori 1111. évi, a pannonhalmi apátság több XII. századi oklevelében s II. István idején is. Erdélyi L. A tihanyi apátság kritikus oklevelei. 21–32. 1. Pannonhalmi Rendtörténet. I. 593–596. 1. Fejérpataky L. Kálmán kir. okl. 44. 1. és oklevelek II. István korából. Bpest, 1895. 17. 1. Ebben is kivétel az emlitett 113-iki zobori oklevél, mely -iensist használ.
Pannonh. Rendtört. I. 596–599 l.
Sándor nevét István oklevelében és a MP-ban még sz betüvel, illetve Scondurnak irták a keletkezésnek (Alexandor, Alexandros Alek-Szandor, – Szandrosz) megfelelő hangzással.* Az OP. már az s hangzásnak megfelelően Sondurt ir.
V. ö. Melich J. id. m. 204. 1.
A Knészából lett Kinessa (olv. Kinésza) az OP.-ban már Kensa. Az sz itt is s-sé változott.
Padrag nevében a végső c-t a kiejtésnek megfelelő g váltja fel.
A MP-ban észak-olaszosan* Serlous-nak irt Sarlós az OP.-ban már Sorlous-sá változott.
Melich J. Adatok … Nyelvtud. Közl. 34. köt. 133. 1.
Grincear*-ból hangzóbetoldással Girinchar lett.
Kiejtése Grincsár. V. ö. Modocea = Madocsa.
A másoló mindezekben igen óvatosan járt el és csak ott nem követte a MP.-t, a hol a korabeli névhangzásnak megfelelően hibát sejtett. Az irásbeli eltérések – leszámitva a legelőbb emlitett nehány iráshibát, – voltaképen korszerü javitások és bizonyitékul szolgálnak a MP. és OP. különböző időben történt irása mellett. Az OP. irójának gondossága igazolja Gyomlay feltevését, hogy az értelmetlen és hibákkal teli görög szöveg eltérései sem csupán a kevés görög tudás következményei.* A másoló kevés gondot forditott a szövegre. Számitott – és jól számitott arra, hogy megerősitéseknél, átirásoknál csak a latin oklevelet fogják elolvasni. Igy is történt. 133A Kálmán-féle oklevelet sokszor átirták a középkorban, a görög alapitólevelet egyszer sem. Arra is gondolt azonban emberünk, hogy ha nem is olvassák el az oklevelet, esetleg beletekintenek s ezért különösen a helynevek irásánál néhány czélzatos javitást tett.* Azok mellett, a miket Gyomlay emlit, felemlitendők:
Gyomlay. 41–44. 1.
Gyomlay is felteszi, hogy a másoló vagy tudott egy keveset görögül, vagy sugalmazták neki a változtatásokat.
σαμταγ helyett σαμντου-t ir a Zamtou (ejtsd: Számtó)-nak megfelelően;
δουναβιν helyébe a magyaros διουναν került;
τζιτουμ-ból a régies m-t változtatva τζιτουν-t csinált.
Bár Gyomlay elirásból eredő hibának tartja, ilyen czéltudatos betoldásnak tartom a νησιν-t, mely nyelvtanilag hibás szó alatt szántai szigetet kell értenünk. Ez az OP. latin szövegének Obada szigete, miről alább még szólunk.
Hasonlóképen czélzatosság van a latin szöveg Thona (=halásztanya) szavát igazoló τουνη szó beszurásában.
2. Tartalombeli eltérések.
a) Változtatott szöveg. A MP. az első századok gyakorlatának megfelelőleg charta pagensis s igy a narrativ formát alkalmazza. Az OP. nagyjában követi, de több izben eltérve az elbeszélő formától első személyben szólaltatja meg a királyt, Simon püspököt, sőt Szent Istvánt is.* Ez arra mutat, hogy az OP. oly korban iratott, mikor már fejlettebb volt a kanczelláriai gyakorlat.
Fejérpataky szól errő1 id. m. 38. 1.
A falvak sorrendjét a felsorolásban megváltoztatja. Ebben úgy látszik az a czél vezeti, hogy az egymás mellett levő veszprémi falvakat együtt sorolja fel. Az első öt veszprémmegyei falu után, melyek együtt emlitése – láttuk – tévedést is okozott, a szintén veszprémi Vámos és a zalai Paloznak falvakat emliti. Ezután szól csak a MP-ban második helyen emlitett Szántóról. A sorrend logikusabb, de éppen ez mutatja a mesterkéltséget.
Szántó falu tartozékainak, a szigetnek és révnek leirása ment át a legnagyobb változáson. A révet, melyet Szent István Szántai révnek nevez s melyet Kálmán korában is igy hivtak, –a MP. latin szövege azért nem nevezi meg, mert Szántó mellett emliti – az OP. már Szigetfő révnek nevezi. A révnek «szántai rév» neve már nem volt használatos az OP. készitésének idején. A XIII. és XIV. században mindig Szigetfőről nevezik azt forrásaink.
A szigetet, melyet a MP. «insula in Sild»- nek nevez, az OP. egyszerüen Sild szigetnek mondja. Tudjuk, hogy a későbbi időben igy hivták, de Kálmán idejében, még csak a balparton levő prossessiot nevezték így. A Sild parton (portus Sild) a MP. még csak jószáglegeltetésre alkalmas irtványt (predium) emlit, az OP.-ban már tiz baromtenyésztő mansioról van szó.
Sild possessio földjét a MP.-nyal ellentétben «non communis»-nak mondja. Tévedésből csuszott-e be a non szócska, vagy tudatosan irták, nem tudjuk megállapitani.
Paloznakon az eredeti egy szőlőmüvessel szemben oklevelünk már nyolcz háznépet emlit.
Part Madocsán a halászati jog adományozásáról szóló részhez hozzátoldja, hogy a halászhelyet magyarul tanyá-nak nevezik.
A szövegváltoztatások ugyan czéltudatos helyesbitésekül tekinthetők, azonban tulnyomó részben csak a birtokállapotban idők folyamán beállott természetes fejlődést tüntetik fel.
b) Bővitések és betoldások. Oklevelünk a MP.-ban felsorolt birtokokat több helyen részletesebben körülirja a kolostor népeinek szolgáltatásait, illetve helyzetét leirja, feltünteti az időközben történt gyarapodást.
Szárberényben emliti, hogy a hány mansio, annyi szőlő is van és hogy minden háznép évente 60 köböl bort szolgáltat be a kolostornak. Kitünik ebből, hogy a szárberényi népek szőlőmü vesek voltak. Ugyanitt az erdő egy részét az apáczák konyhájának használatára tartják fenn.
Máma lakói közt vannak szekeresek és más szolgálatokkal tartozó népek. Hasonló kondicziójuak a sándoriak.
Az öt veszprémmegyei falu népe udvarnok sorban van.
Ennek az öt falunak egész földjét megnevezi A karatia néven.*
Csánki: III. 219. 1. Akarattya, ma puszta Kenese mellett.
Szántó határát igen részletesen, – «a XII. század 134elején ritka részletességgel»,* – irja körül. A határjárás tökéletessége igen fontos bizonyiték az OP. későbbi korban való keletkezése mellett.*
Fejérpataky. 37. 1.
Karácsonyi, mint emlitettük, csak ezt tartja betoldásnak az OP.-ban. (Pótlások stb. Történelmi Tár. 1908. 27. 1.)
Sarlóson a népek méhtenyésztők s Gerencsér lakosai hasonló szabadsággal élnek.
Az összes birtokokon élő különböző foglalkozásu népség felsorolása után megjegyzi, hogy vannak más szolgálatokat teljesitők is.
Felemlit az OP. nehány oly birtokot, melyek a MP.-ban egyáltalán nem szerepelnek.
Az «insula Sild»-en kivül szól egy Obada nevü szigetről is. Ez a görög szöveg szántai szigetje. Valószinüleg azonos a Csepel-sziget alsó végénél fekvő kis Rózsaszigettel.* Az apáczák birtokának egy 1646-iki összeirásában Füveny-Zátony néven szerepel.*
Hóman Bálint. A szántai sziget helyrajzi meghatározása. Századok, 1909. 154. 1.
Egyetemi Könyvtár: Collectio Hevenesiana. Tom. LXXIX. 325. 1.
A falvakat megtoldja a veszprémmegyei Vámossal,* melynek tiz háznépe kovács és más szolgáltatásokkal tartozó mesterember volt.
Csánki. III. 258. l.
Szigetfő rév mellett emlit egy Tikus faluban adott telket és szőlőt, a miknek a MP.-ban még nincs nyoma.* Tikus Szigetfőnek másik elnevezése.*
Az oklevél «fundum et viam» emlit, de ez utóbbi minden bizonynyal iráshiba «vineam» helyett.
Csánki. III. 35 1. 1. «Tikus, alio nomine Zigethfew.»
Betoldott végül az OP. irója egy igen fontos részt az oklevélbe. E szerint az apáczák birtokai a veszprémi püspök joghatósága alól mindenben mentesek.* A püspök nem szedhet tőlük tizedet és a kolostor lelkészei felett sincs fennhatósági joga. Mind a tized, mind a parochiák feletti hatóság gyakorlása az apáczazárdát illeti, az apáczáknak szent chrismával és olajjal való felkenetését pedig maga az esztergomi érsek végzi.
Ez az összes birtokokra vonatkozik, nem csak Padrag falura, mint Fejérpataky mondja. Id. m. 36. 1.
c) Kihagyások. Padrag faluban a zárda népei, – a MP. szerint – közösen birták a földet Podruc nevü birtokos fiával, a sarlósiak pedig a pécsi püspök népeivel. Az OP.-ból ezek az értesitések kimaradtak. Az utóbbi kimaradása eleve kizárja, hogy az OP-t Simon pécsi püspök irta volna.
* * *
Az eltérések tömege mindenkit meggyőzhet arról, hogy az OP. az eredeti oklevélnek teljesen megrontott másolata; az eltérések jellege igazolja a czéltudatos és szándékos hamisitás gyanuját. Összehasonlitásunk eredményekép kimondhatjuk, hogy az OP. a MP.-nak interpolált másolata, melyet irója határozott hamisitási czéllal készitett. Hátra van még annak megállapitása, mi vezette a hamisitót tette elkövetésére és mikorról való a hamis oklevél?
HÓMAN BÁLINT.
