OMODE NÁDOR FIAI ÉS KASSA VÁROSA.
89OMODE NÁDOR FIAI ÉS KASSA VÁROSA.
(Egy pecsétrajzzal.)
Omode nádor, az Aba nemzetségből, korának, a XIII-ik század alkonyának s a XIV-ik század feltüntének, egyik legkimagaslóbb alakja történelmünkben. Hatalmas oligarcha, valódi kiskirály, nem jobb kortársainál, de eszesebb és veszélyesebb. Rablólovag mint hatalmas kortársai. Már 1290-ben nádor lett s III. Endre király halála után, az Árpádház kihaltával, ő is mint Csák Máté, a független királyválasztás hive volt szemben Károly Róberttel, ki örökösödés czimén követelte magánk Magyarország trónját. Így lett hive a szelid Venczel cseh királynak, a ki maga helyett a trónra fiát ajánlotta.
Valószinüleg Venczel király bukása után állott Károly pártjára, kinek aztán mindvégig kitartó hive és erős támasza volt. Lelke volt az 1308. évi nov. 2-iki királyválasztó országgyűlésnek s ott volt 1309 jun. 15-én I. királylyá koronázásán és hogy ezen koronázás még érvényesebb legyen, visszaszerezte László erdélyi vajdától a szent koronát s ezzel Károlyt 1310-ben negyedszer is megkoronáztatta.
Az Árpád-ház kihalását követő párt- és trónvillongások alatt, Kassa város némely szabadalmainak megszoritása miatt forrongani kezdett. Omode nádor már 1305-ben mint királyi helytartó, teljes hatalommal volt kiküldve a város lecsendesitésére. Ez akkor ideig-óráig sikerült is neki, de később midőn a további országos pártvillongások alatt Csák Málé oligarcha hatalma mindinkább nőtt, Kassa város is pártjára állott. Károly király ezért 1308-ban a hűtelen várost eddig élvezett szabadalmaitól megfosztotta és hű nádorának Omodénak adományozta.
Midőn 1311 szeptember táján a nádor új birtokába való beiktatásra Kassán megjelent, a várost teljes forrongásba találta. A szabadalmaikhoz ragaszkodó szászok nem engedelmeskedtek sem a király, sem a nádor akaratának. Az elégedetleneket a nádor két fia is tüzelte, kik már akkor szintén Csák Máté pártján állottak. A zendülés verekedéssé fejlődött, melynek hevében a nádor s vele többen mások is megölettek.
A nádor megöletésének megdöbbentő hatása volt. A város félt a király haragjától hű nádora s a hatalmas Omode fiuk boszujától atyjok haláláért. De a király másként gondolkozott. Neki nagyobb gondja volt a hűtlen város megnyerésére, mint a megtorlásra, a bosszura, különösen akkor, a midőn Csák Máté a Felvidéken hatalma tetőpontján állott. Ezért még ezen 1311. évben Tamás esztergomi érseket, Márton egri és István veszprémi püspököket küldötte ki, Omode nádor utódai s Kassa város között a békességet helyreállitani. Kik aztán a következő sajátságos egyességet kötötték meg a békételen felek között.
Az oklevelet Kassa város titkos levéltára őrzi, tartalma bő kivonatban következő:
Omode nádor özvegye és fiai: János, Miklós, Dávid, László, Omode és Domokos kötelezik magukat, többi nemes társaikkal együtt, hogy a kassai tanácsot és az összes polgárokat, Omode nádor haláláért, ki az itteni zavargásokban öletett meg, s másokért, kik ugyanezen zavargásokban ölettek meg, János és Dávid mestereknek s más több nemeseknek fogságba hurczolásáért, lovaknak s más egyéb tárgyaknak elrablásáért sem 90ők, sem rokonaik, sem barátaik, sem familiárisaik nem zavarják, de igérik és kötelezik magukat, hogy nem fognak törekedni sem ők, sem örököseik, sem bárki nemzetségükből arra, hogy Kassa városát Károly királytól vagy utódaitól hű szolgálataikért adományba nyerjék.
Kötelezik magukat arra, hogy azon fekete erdőket, melyek Gölnicz, Sakuta (?) és Kassa között terülnek el s a Viszta-patak mellett levőket, melyek királyi erdők, Kassa városának átengedik. Kiengedik Szepest, Gölniczet és Kassát harminczadaival s mindennemű hasznaival, átadják a királynak s igérik, hogy ezen királyi jogok gyakorlatának megnyerésére sem nyilvánosan, sem titkosan törekedni nem fognak. Igérik, hogy új várat sem saját birtokaikon, sem másokén, a király beleegyezése nélkül nem épitenek. Ugyancsak visszaadják a király, illetve megbizottjainak, Tamás esztergomi érsek, István veszprémi püspök és kanczellár kezeibe Zemplén és Újvár megyéket összes jogaikkal és tartozékaikkal, eltürik, hogy ezen megyékben a király hivatalnokai működjenek, működéseiket nem zavarják s nem akadályozzák az ott lakó nemeseket és nem nemeseket jogaik keresésében és visszaszerzésében. Belé nyugosznak abba, hogy ezen megyékben mindazon nemesek, kik az ő hatalmuk alatt állottak, a királynak vagy bárki másnak szolgálatába állhassanak s ezért ők ellenükbe visszatorlással nem élnek. Kötelezik magukat a király iránt örök hűségre s parancsai iránt engedelmességre.
Mindezen feltételek megtartására a feszületre tett kézzel letett esküvel kötelezték magukat s ha esküjök ellen vétenének, az egyházi átoknak is alávetik magokat.
Az elősoroltak még nagyobb biztositékául negyven nemest adtak Kassa város polgárainak kezesekül, a kiket a város a pünkösdi ünnepekben tartandó országgyűlésig letartóztat, a midőn majd az határozza meg, hogy ezen kezesek tartassanak-e továbbra is, vagy szabadon bocsájtassanak? És ha ezen kezesek az egyesség megszegését akarnák, hűtlenségbe essenek, a király javaikat elfoglalhassa s a békéltető atyáktól egyházi átok alá vettessenek.
Az oklevél felsorolja a negyven nemes nevét is s ezek között sokra találunk, kik később századokig élő és virágzó, előkelő családok ősapjai lettek. Köztük látjuk: Berzeviczy, Aszalay, Uza, Chyrke, Forrói, Bűd˙ Dobó, Perényi, Gechey, Radványi s több más családok őseit.
Ezen, a lehető legszigorubb feltételek mellett kötött egyezségben, a mely a vesztes és kárvallott nádori özvegyet s annak fiait mint felpereseket sujtotta, az alperes Kassa városnak semmi terhelő feltétel nem lett előirva, reá semmiféle kárpótlási kötelezettség nem hárittatott.
Az oklevél világosan mutatja a király szándékait. Kassa város jóindulatát szeretné megnyerni s ugyanakkor az atyjokat vesztett, de már Csák Máté részére hajló, Omode fiak ellen lép fel megtorlással. A pártos, nádorgyilkos Kassát semmi megtorlás nem éri, gyilkosság, rablásért, nem felelős, de sőt biztositja magának nemcsak most, de a jövendő időkre is szabadalmait, ezzel szemben a felperesek s a kezesül állitott negyven nemes, nótázással és egyházi átokkal fenyegettetnek, a fejükre szabott szigorú feltételek megszegése esetén.
A nevezetes oklevelet, mely Kassán 1311. évben, Szent Mihály arkangyal ünnepe után következő vasárnapon (okt. 1.) kelt, kilencz függő pecsét erősitette meg, melyek közül egyik hiányzik.
Ezek sorrendben a következők:
1. Tojásdad (mandula) alakú pecsét, rajta csúcsives baldachin alatt, egy főpapi alak ül, jobbját esküre emeli, baljában pásztorbotot tart. Körirata:
S · THOME · DEI · GRACIA · (ARCHIEP STRIG·
2. Tojásdad alakú pecsét, melyen a püspök álló alakja, jobb kezét esküre emelve tartja. Körirata:
S · MARTINI · D· G · EP · AGRIENSIS ·
3. Ugyanilyen alakú pecsét, melyen csúcsives menyezet alatt, püspöki alak ül, jobbját esküre emeli, baljában pásztorbotot tart. Körirata:
S · STEPHANI · D · G · EP · VESPREMIENSIS ·
Ezután következnek az Omodék részéről a hitelesitő pecsétek.
914. Köralakú pecsét, sima lapján, háromszögpaizs s ebben egy gólya, a pajzs felső karimáján egy sas, előtünő helyzetben látható, feje körül dicskörrel. A pecsét nagyon hasonlit Omode nádor 1299. évi pecsétjéhez,* de pecsétünkön a sas jobban érvényesül. Omode nádor pecsétjén a sasnak csak nyaka és szárnyainak könyökei tünnek elő, ezen látszik a sas felső teste is és szárnyainak két-két felső tolla. A pajzs két oldalán czimertartók vannak; jobbról egy madár, a baloldali inkább sárkányhoz hasonlit, a minőket a Héder nemzetség több tagjának ezen korból származó pecsétein is láthatunk.* A pecsét körirata
Pór Antal: Csák Máté 109. l. Millenniumi történet III. 38.
Henrik, Szlavón bán 1273, Kakas Miklós 1323. Iván bán 1285.
S · IOHANNIS MAGRI AGAZONUM · REGIS · HUNG
Ez Jánosnak, Omode nádor legidősebb fiának pecsétje, ki akkor a király főlovászmestere volt.
5. Ezen ötödik pecsét, bár nagyobb, nagyon hasonlit a leirthoz. Szintén pajzspecsét, a pajzsban egy pólyával és a pajzs felső karimáján a sassal. De ezen sas itt megint határozottabban jelentkezik, mint az előző pecsétnél. Szárnyai már teljesen látszanak, testéből is annyi, hogy már azt bizvást fél sasnak, növekvő sasnak mondhatjuk. Az ősi czimerjelvény mindinkább követeli jogait. A pajzsot kétoldalt, két hoszszúcsőrü, daruhoz hasonló madár kiséri mint czimertartó. A pecsét körirata:
S · MAGRI N(icolai filii O)MODEI ·
6. A hatodik pecsét az okirat szerint Donch mesteré. Ez gyürüpecsét, melynek tojásdad alapján, pajzs nélkül száraz ágon madár áll.
7. A következő pecsét körirata:
S · MAGISTRI MICHAELIS
Az okirat szövege, a pecséttulajdonos neve mellé még hozzáteszi: «filii Marchardi» és ez kétségtelenné teszi az Aba nemzetségből való származását. Atyja Marchard comes 1246-ban Abaujvármegye főispánja volt és 1271-ben neve az országnagyok sorában állt. Utódai az Aba törzs ezen ágát, Aszalay és Szikszay néven tartották fenn. Mihály mester pecsétje, az oklevélről függő pecsétek között a legérdekesebb. Köralakú, a kör alapjára háromszögpajzs van helyezve, melynek képe pólya, a pólya felett, a pólyából növekvő fél sas, alul üres. Itt már a nemzetségi czimer is érvényesült, midőn a hatalmi jelvénynyel egy pajzsba kerülve, azzal egyenranguvá küzdötte fel magát, sőt azt háttérbe is szoritotta, a midőn a czimerben a főhelyet, a paizsfőt foglalta el. A hatalmi jelvénynek és a nemzetségi czimernek ilyen módon, egy pajzsban egyesitése nem ritka a pecsétünk korát megelőző és követő időkben. Ezt látjuk már, mint ide vonatkozó legrégibb emléken; a Ratold nemzetségből származott Roland nádor 1255. évi pecsétén,* hol a pajzskép patriarcha kereszt, a paizs három sarkában egy-egy hárslevéltől kisérve. Ilyen Demeter comes pecsétje 1299. évből,* hol a pólyákra, czölöpösen felfelé álló nyilvessző van helyezve s főképen a későbbi időkből, a Katisz nemzetségből származó Széchenyi Tamás országbiró pecsétjét 1353-ból,* melynek pajzsa osztott, felül az osztási vonalból növekvő koronás oroszlán, alul háromszor osztott. Tehát teljesen azonos tárgyalt pecsétünkkel, 92még a hatalmi és nemzetségi jelvény elhelyezésére nézve is.
Nyáry: Heraldika III. tb. 20. ábra.
Nyáry: Heraldika III. tb. 25. ábra.
Rajcsányi pecsétmásolatai.
Az Aba és Katisz nemzetségek czimerének fejlődésében és alakulásában több rokon vonás van.
Az első közös vonást Omode nádor 1299. évi és Tamás erdélyi vajda 1336. évi pecsétjén találjuk. Mindkettőnél fedi az ország pólyás pajzsa, a pecsét alapjára képzelt nemzetségi czimerállatot úgy, hogy annak csak felső része látható, a pajzs felső karimáján túl amott előtünő, itt növekvő helyzetben.
A második közös jelenség, melyet rajzban is egymás mellé állitottunk, midőn a hatalmi és nemzetségi jelvény a pajzsban egyesül. Ez eredményezte a harmadik közös vonást, mely a Katisz nemzetségnél tartósabb volt s annak hatása alól utóbb sem menekedhetett. A hatalmi és nemzetségi jelvénynek a pajzsban történt egyesitése által, hogy a keskeny háromszögpajzsban mindkettő helyet találjon, a nemzetségi czimereknek elébb egész alakjai növekvőkké változtak. A czimer, ilyen alakjában jelzésre teljesen elég volt, épen úgy, mint az egy pólya, vagy három osztás, a hatalmi jelvény feltüntetésére.
Azonban a növekvő alak, a Katisz nemzetség czimerénél, mindvégig megmaradt, még akkor is, ha az osztások elmaradtak, a melyek usus folytán ezen nemzetségnek szintén paizsképévé váltak. A XV. században a czimerművészet fénykorában jött ezen czimernél szokásba, hogy a koronás oroszlán, leveles koronából nő ki.
Az Aba nemzetség leszármazói is látva őseik pecsétjén, ezen a paizs felső karimájából, vagy pajzsban az osztási vonalból növekvő sasokat, vagy Debrői Miklós gyürüpecsétjén 1352-ben a sasfejet,* a hatalmi jelvényül használt pólyák eltüntével is gyakran használják a fél sast. A. XIV. és XV. századnak ezen nemzetségre vonatkozó czimer-emlékeinél legtöbbször ilyet látunk. Ilyenek Iday János mesternek, Pál fiának 1343. évi pecsétje,* a Solymossy család czimerpajzsa a solymosi templom falában, Kompolthy István országbiró pecsétje 1424-ből* sőt midőn 1456-ban a Sirokay, Zrichy és Berthót˙ családok V. László királytól czimerujitó armalist nyertek, ennek veres czimerpajzsába is arany koronából növekvő fekete sast festettek. Így látható az még Sirokay László püspök 1487. évi veres márvány sirkövén Sirokán, de a XVI. századtól kezdve napjainkig, az egész sas lép régi jogaiba úgy, hogy attól eltérést többé egyátalán nem találunk.
Kiadatlan.
Kassa város titk. levéltára.
Pecsétmutató. VII. 28.
8. Uza mester gyürüpecsétje, melynek tojásdad mezején pajzs nélkül egy ágaskodó oroszlán látható. Uza mester az abaujmegyei Szászfán és a gömörmegyei Uzapanyiton több századig élő Uza család ősapja volt. A család későbbi czimere is kettősfarku oroszlán volt, mely első karmaiban veres-fehér zászlót tart.
Az Omode fiuk, mihelyt szabadultak azon nyomás alól, a mely őket ezen egyoldalu egyezség aláirására kényszeritette, egyenként szegték meg annak pontozatait és a hűségesküt. A király a következő évben szemben találta őket Csák Máté táborában, a sárosi vár sikertelen vivásánál és a rozgonyi sikon.
CSOMA JÓZSEF.
