A Topporci és Görgői Görgey nemzetség és a Svábóci és Tótfalvi Sváby nemzettség történetéből.
A Topporci és Görgői Görgey nemzetség és a Svábóci és Tótfalvi Sváby nemzettség történetéből.
– Irta: Görgey Albert, Igló 1910. II. javitott és bővitett kiadás. (Nyomatott a Szepesi Lapok nyomdavállalatánál. – Nagy nyolczadrét 389. lap. Ára 5 kor.) A Turul 1909. évf. 46. lapján ismertettük szerzőnek a Görgey-nemzetségről szóló munkáját. Röviden elmondtuk akkor annak tartalmát és jó oldalai mellett nagyjában kiemeltük hiányait is. Egyben kifejeztük azt a reményünket, hogy szerző egy ujabb kiadással is meg fogja még családját és a szakirodalmat ajándékozni. Reményünkben nem csalatkoztunk, mert ime csakhamar megjelent a munka második és javitott kiadása, a mely nem csupán a Görgey-család multjára terjed ki, de felöleli a vele egy tőből fakadt Sváby-család rövid ismertetését is. Már magában a kötet külső terjedelme is elárulja, hogy szerző most sokkal többet nyujt, mint az első alkalommal. De a könyvben lapozgatva szintén meggyőződünk róla, hogy ez csakugyan egy alaposan átdolgozott munka. Szerző lehetőleg pótolni igyekezett mindazokat a fogyatkozásokat, a miket az első alkalommal felemlitettünk és az adatok olyan tömegét sorolja fel, a minek felkutatásáért és közzé tételéért, első sorban maguk a fényes multu családnak tagjai, lehetnek leginkább lekötelezve. Igaz, hogy még egyes régebbi adatok igy sincsenek teljesen feldolgozva, pl. az 1297 körül élt Chudrum de Gurgur és társaira vonatkozólag (Hazai Okmt. VK. 257., 263.) nem nyujt ez a dolgozat sem semmi felvilágositást, pedig ezek is a Görgey-család tagjai lehettek – hiszen az idézett oklevelek is éppen a család levéltárából valók.
Különösen pótolva van az első kiadásnak az a hiánya, hogy egy áttekinthető leszármazási tábla nem volt hozzá mellékelve; mert most hat kőnyomatos (kár, hogy nem nyomtatott!) táblán van csupán a Görgeyek leszármazása bemutatva és közölve van ezen kivül a Sváby-család és az oldalági rokon-családok leszármazása is, ugy hogy a közölt összes táblák száma: 38. Czimképül a Görgey-család czimerének szines képe szolgál (szokatlan a reá irott és nem nyomtatott felirás!) Van ezen kivül egy pár igen sikerült arczkép, amik közül természetesen a legrégebbiek a legérdekesebbek, pl. Görgey Illésé (sz. 1618., † 1677.) és Görgey Jánosé (sz. 1639., † 1714.) az utóbbi – a kurucz világból – különösen igen kifejező.
A könyvnek jelentékeny részét foglalják el az igen nagy számmal közölt oklevelek, levelek és egyébb emlékek, a melyek, ugy látszik majdnem kizárólag a családi levéltárból származnak, a régebbi oklevelek Wagner nyomán (Analecta Scepusii) közöltettek, de a szöveg nem lehet mindenhol a legpontosabb, mert pl. az 1297. évi oklevelet (259. lap.) Nagy Imre több apróbb eltéréssel közölte (Hazai Okmánytár VK. 263.) az eredetiről, a minek az oka csakis az lehet, hogy az itt közölt szöveg egy 1768. évi másolat után készült.
Mindent egybe vetve, az előttünk fekvő második kiadás minden tekintetben nagy haladást jelent az első kiadáshoz képest és részünkről igen sajnálnánk, ha szerző beváltaná az előszóban közölt azt a kijelentését, hogy ezzel bucsuzik az irodalmi tértől. A közöltek alapján jogunk van reményleni, hogy ezt nem fogja komolyan venni és hogy nevével még gyakran fogunk a szakirodalomban találkozni.
Sárközy Imre.
