Buda legrégibb pecsétje.

Teljes szövegű keresés

Buda legrégibb pecsétje.
A folyóiratunk mult évi III. füzetében ezen czimen megjelent érdekes tanulmányhoz legyen szabad néhány igénytelen megjegyzést fűznöm. Előre kell bocsátanom, hogy a pecsétnek sem eredetijét, sem pedig a cikkben emlitett irodalmát: Toldy László és Schmall Lajos urak fejtegetéseit, sajnos, nem ismerem.
A kettős pecsét hátlapjának homályos értelmű köriratát más uton igyekezünk alábbiakban megoldani. A báró Nyáry Albert művében (VIII. tábla 67. ábra) közölt pecsétrajz úgy az előlapon a castri, pestiensis szókban, mint a hátlapon is, az uncialis T betünek kerekded alakját mutatja, mely az uncialis betühez hasonlit; a különbség a felső vízszintes vonalban áll. Feltéve, hogy vagy a pecsétkészitő mester tévedett és helyett betüt vésett; vagy pedig a pecsétlenyomatok viasza mosódott el: a körirat első és utolsó szavát könnyen elolvashatjuk.
A körirat ugyanis igy szólna:
Az első szó: snat emlitett ábrán nem mutat ugyan röviditésjelt, de – bár szokatlan contractio: signat helyett állhatna. Az utolsó szó serati pedig egyszerüen a sero, serare igéből 35származó seratus, a, um-nak a «castri» genitivussal accordáló esetje.*
Castrum seratum; ad normam: Kulcsos vár.
A középkorban különösen főpapok, egyházi testületek, városok pecsétjein találunk verses köriratot. Ennek szerkesztésénél – a nyelvtan és a prosodia szabályainak olykor teljes mellőzése mellett – fősulyt a csengő rimre, a pergő ütemre és különösen a pecsét tulajdonosára vagy a pecsét ábrájára való ügyes, találó utalásra helyezték; sokszor gyermekes naivitás nyilvánul meg benne. Igen gyakori a leoninus hexameter és pentameter. A verses köriratu pecsétek között legismertebb és legelőkelőbb helyet foglal el Zsigmond császár nagy kettős pecsétjének hátlapja a nimbusos kétfejü sassal: Aquila Ezechielis, sponse missa est de celis, volat ipsa sine meta, quo nec vates nec propheta evolabit alcius. (Seyler, Geschichte der Siegel, p. 214.) A canterbury-i káptalan kettős pecsétjének lapjai között való külső peremén pedig mintegy maga a pecsét szólal meg:
Sit michi causa mera, stilus aptus, litera vera, Circumspecta sera, tenor utilis, integra cera, (Dr. Birch: Seals, p. 78.).
Ilyen verses körirat nemcsak latin, de más nyelven is előfordul; igy Gergely párisi kanonok 1218. évi pecsétjén, melynek ábrája madár: Oiseau va mi ŕ mon ami. (Inventaire des Sceaux de la Normandie, par G. Demay: Paléographie des Sceaux p. X.) Emelina, Ulster grófnéjának czimeres ellenpecsétjén 1250. évből: Fol est ki me brisera for' celi a ki la lettre va. (Dr. Birch id. m. p. 181.)
Fentebb ajánlott olvasással a budai legrégibb pecsét hátlapjának körirata hexameter:
A latin prosodia szabályai szerint itt a hetedik szótagnak hosszunak kellene lenni; ezen ellenvetés azonban nem igen vehető figyelembe, mert Pest nevében az e hangot rövidnek ejtjük ki. A conclavi-serati szókban leoninus rim szándéka látszik rejleni. A verssornak értelme feloldva tehát ilyenfélekép hangzana: Pest sub conclavi castri serati verba signat.
Fővárosunk ezen legrégebbi sphragisticai emlékének minden irányban érdekes körirata, látszólagos hibái és homályossága mellett sem áll a hasonnemü külföldi egykoru példák szinvonala alatt. Örvendetes volna, ha szakembereink a meglevő pecsétlenyomatok tüzetes megvizsgálásával a körirat határozott, végleges megoldását érhetnék el.
Ghyczy Pál.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem