Két Mecséry czimer.
Két Mecséry czimer.
Csergheő Géza a Siebmacher-féle Wappenbuchban a Tsoóri Mecséryekről szólva (410. l. b. hasáb) NB-ül ezt a megjegyzést teszi:
«Feltünő az a körülmény, hogy a Metséry II. de Tsórok, daczára annak, hogy a Mecséri I. de Mecsérekkel – okmányilag igazoltan azonos eredetüek – jelenleg ez utóbbiaktól teljesen eltérő czimert használnak.»
Ez állitást igazolja a czimert illetőleg a két czimerleirás és a 305. táblán látható két rajz. Sajnos a két család azonos eredetére nem történik itt közelebbi utalás, de még arra sem, hogy hol találjuk annak igazolását?
A két czimer valóban – különböző. A Mecséry de Mecsér czimer képe és sisakdisze az előre nyujtott mellső lábában koronát tartó sárga oroszlán, mig a Mecséry de Tsoór czimerképe balját csipőjén nyugtató, jobbjában görbe kardot tartó páncélos vitéz, sisakdisze pedig kalpagos, attillás férfialak, baljat csipőjén tartva, jobb kezében buzogányt emel.
A két czimeres levél adományozásának idejéről, annak szerzőjéről nincs emlités téve, de nem történik a Mecséry-család nemességének alapokmányáról Balogh Gyulának a vasvármegyei nemességről irott munkájában sem, a hol* az 1656-ban élt Imre van elsőül emlitve.
Balogh Gyula: Vas vármegye nemes családjai. Szombathely 1901. Második bővitett kiadás. 97–98. ll.
Siebmacher és Balogh idézett helyeiből a család genealogiája igy volna ábrázolható:
István (I) ~ 1. Bertalanffy Julia ~ 2. Zarka (v. Zalka?) N.; Ádám ~ Madocsányi Mária; István (II) ~ Stettner Mária; Dániel (I) ~ Tallián Zsuzsa; Lajos †; Pál ~ Kovács Rozália; István (III) ~ Küttel Zsuzsa; Sámuel ~ Bayer Sabina; Imre; Ferencz (I) ~ Zomeskal Zsófia; János sz. 1806. X/29.; Dániel-János ~ Csete Judit; Ferencz (II); Borr. Károly a cseh M. család tovább vivője; Dániel; József; János; Zsigmond; Dániel (II) ~1. Fischer Johan. ~2. Szörmay Teréz báró 1806. X/29.; Károly †
A fenti István (I) M. Imre fia Köszegen lakott s 1697 márc. 20-án Vasvármegyétől testimoniálist nyert és a kinek fent nevezett feleségétől 36öt gyermeke származott, Ádám, István, (II) Dániel (I.) és még kettő, kiknek neve nem ismeretes. Ez utóbbi kéttő valamelyike valószinüleg Csehországba ment át s ott maradt, fentartván az érintkezést a később bárósitott, két rokonnal.
I. István gyermekei közül Ádám feleségével Madacsányi Máriával nemzett Lajos fia után nem maradt leszármazottja: István (II.), a ki 1764-ben halt meg, Stettner Máriával lepett házasságra s négy gyermeke közül egyedül Imre nem nősült. István (III.), kinek felesége Küttel Zsuzsánna volt, négy fiut hagyott hátra, a kik Sámuel, Imre nagybátyjaikkal együtt, mint köszegi nemesek 1769-ben igazolták nemességüket, a mikor már u. l. István (III.) nem élt.
Ez Istvánnak tehát négy fia maradt, József, János, Zsigmond és Dániel, ez utóbbi Fischer Johannát, majd utóbb Szirmay Terézt birta nőül s 1806 X. 29-én báróvá lett, de családja egyetlen Károly fiával kihalt. Dániel 1823-ban Körmenden meghalt.
II. István második fia Sámuel volt, a ki Bayer Sabinával lépett házasságra. Ennek, úgy látszik, egy gyermeke maradt csak, Dániel János, a ki Pozsonyban 1764-ben született, anyja (Balogh i. m. szerint) pozsonyi leány volt. Gyermek- és ifjukorát Kőszegen tölté mig aztán az Alföldre költözvén, Szentesen, utóbb Hódmezővásárhelyen birt otthonnal. Ennek fia, Dániel még Szentesen jött a világra 1795-ben. Anyja Csete Judit volt.
II. Istvánnak az utódok nélkül elhalt Imre fián kivül még egy fia volt Ferencz (I.), a kinek feleségétől Zmeskal Zsófiától egy fia marad, a ki szintén Ferencz volt s a kiről azon kivül, hogy mosonyi lakos volt, – egyebet nem emlitenek szükös forrásaink.
I. István harmadik fia Dániel (I.) ki Vizeki Tallián Zsuzsannával lépett házasságra s egyetlen fiának, Pálnak Kovács Rozáliától szülött fia lenne az a János, a ki 1770-ben született és 1802-ben Zalka Annát nőül veszi s 1806 X. 29-én, mint alezredes báróságot nyer, de ekkor már ugy látszik, özvegy, mert a diploma nejét nem emliti. Tőle származnak az elcsehesedett báró Mecsériek.
I. Istvánnak még egy leánya volt, Judit, a ki Fodor Györgyné lett.
Megáll-e ez a leszármazás vagy sem, nem tudjuk, de kételkedünk benne. Sőt! Ugy Siebmacher, mint Balogh nagy ellenmondásba keveredik. Az első csak a czimerkülönbségen ütődik meg, – de nem keresi – hátha annak szervi oka van. A második pedig a János báró szüleit nem Pálban és Kovács Rozáliában véli feltalálni, hanem Istvánban és Küttel Zsuzsannában s igy a két bárósitott Mecséry testvér volna, amúgy pedig másodfoku unokatestvér.
Mi azonban úgy véljük, hogy a két egy napon kelt bárói diploma nem egy családból származó Mecséry-t emelt a bárói rangra. E véleményünket épen arra épitjük, a mit Csergheö oly csodálattal notabénéz Siebmacherben: – a két czimerre. Az oroszlános czimer – kétségtelenül Mecséry cimer. Erre enged következtetni több más hiteles adat mellett a kőszegi templom Mecséry-padjaiban levő czimer s különösen a királyi könyvnek LXI. 1116. sz. a. bejegyzésben talalható czimerleirás, mely azonos a fentebb leirt czimerrel.
Fejér vármegye levéltárában azonban Act. fam. et loc. Arm. No 28 jelzet alatt egy cimeres levél másolat fekszik, melyet Horváth, aliter Mecséry Istvánnak és általa testvérének Miklósnak adott I. Lipót király akkor, midőn Sopronban 1681 december 12-én őket a nemesi rangra emeli.
Ez armalisban a következő czimerleirás található.
«Scutum nimirum militare erectum coelestini coloris fundum illius viridi latepatenti campo interoccupante, superquo vir militaris catafractus erecte stare, manuum quidem sinistra latus fulcire, dextra vero evaginatam frameam fortiter vibrare cernitur. Scuto demum incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam, regio diademate, alium virum militarem hungarum rubro ad more patrium habitu indutum, ac pileo mardurina pelle circumdato terniisque graviminis (?) plummis concrime ornato caput tectum, sinistra equidem manibus latus fulcientem, dextra vero cambucam seu sceptrum obstentantem inque dextram scuti partem conversum mediotenus eminentem proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeć lacinijs seu lemniscis hinc flavis et coeruleis, illinc autem candidis et rubris in scuti extremitates sese placide diffundentibus scutumque ipsum decenter ac venuste exornantibus.»
E czimeres levelet 1682. évi september 30-án Moson vármegyének Magyar-Óvártt tartott közgyülésén kihirdették.
Az itt ismertetett cimer pediglen teljesen megfelel annak a czimernek, a melyet I. Ferencz Mecséry Dániel vezérőrnagynak, a Mária Terézia rend lovagjának, feleségének, Fischer Johanna bárónőnek és fiuknak Károly Rudolfnak Bécsben 1806. évi október 29-én magyar bárói méltóságba emeltetésük alkalmával adományozott.*
Ez az adományozott bárói cimer le van irva: Áldásy Antal dr. A magyar nemzeti muzeum könyvtárának cimeres levelei (Bp. 1904.) cimü munkában a DXXX. szám alatt, a mi annak ismétleirását szükségtelenné teszi.
A czimer kétségtelenül azonos, de nem átirása az 1681-ben adományozott czimernek, a mi azt igazolja, hogy a bárói rang adományozásánál az 37eredeti czimeres levél nem szerepelt, de tágadhatatlanul bizonyitja, hogy báró Mecséry Dániel a két Mecséry család közül abból a mosonmegyei családból való, a mely Horváth aliter Mecséry Istvánnak és testvérének Miklósnak adott czimeres nemeslevélben birja nemességének alapját.
Báró Mecséry János ellenben a másik Mecséry családból származik, a mely Vas megyében volt otthonos.
Hogy ez a két család rokon-e – bár hihetőleg az – egyelőre nem igazolható, de kétségtelen bizonyossággal kimondhatjuk, hogy a Siebmacher és Balogh alapján készült fenti származás-rend teljesen hamis.
A most complicáltnak mondható leszármazás érdekes nyilt kérdése genealogiánknak; a tudomány vas- és mosonmegyei művelőire hárul a feladat: a kérdés homályába világosságot hozni. Hihető, hogy az ottani anyakönyvek s levéltárak birnak erre kellő anyaggal. Sajnos, Fejér vármegye levéltárában az egyetlen czimereslevél-másolaton kivül nincs egyéb nyom. Pedig kellett a vármegyéhez valami összefüggésel birnia e családnak. Hiszen az előnevéül szereplő Csór Fejér megyében fekszik s kétségtelenül nem ok nélkül éltek e helység nevétől vett előnevükkel.
* * *
Báró Mecséry Dániel családjának meghatározásához még egy adattal is járuhalok. Gyüjteményemben van egy négylevelü nyomtatvány, melynek cimlapján ez olvasható:
MÉLTÓSÁGOS BARÓ MECSÉRY DÁNIELT, CSÁSZÁRI ÉS CSÁSZÁRI KIRÁLYI GENERÁLIS URAT, MARIA THERESIA HADI RENDÉNEK KERESZTES VITÉZÉT ÜDVÖZLŐ IRAT, MELLYEL BAJNOKI NEHÉZ SEBEIBŐL KIGYÓGYULÁSA UTÁN SAJÁTIHOZ VISZSZA-TÉRTEKOR MEGTISZTELTE MINT KEDVES SÓGORÁT ZICHI ZICHY MIHÁLY, KIR. VDVARI FAMILIÁRIS, ÉS T. N. MO'SONY VÁRMEGYÉNEK MÁSODIK ALL-ISPÁNNYA HÜTVÖSTÁRSÁVAL, ÉS ÉLŐ ÖRÖMEIVEL EGYÜTT. – PO'SONYBAN, BELNAY GYÖRGY ALOYS' BETÜIVEL, 1806.
Ebben Báró Mecséry Dániel sógora Zichy Mihály mosonyi alispán meglehetősen Tarjagos Illés-izü üdvözlést költ diadalmas sógora megjöttére.
A Mecséry és Zichi Zichy család közti sógori viszony megfejtése is hozzájárulhat a kétségek felderitéséhez.
Rexa Dezső.
