Adalék a Kazinczi és Alsóregmeczi Kazinczy család történetéhez.
Adalék a Kazinczi és Alsóregmeczi Kazinczy család történetéhez.
A «Turul» 1911. évfolyama 139. lapján megjelent, a Kazinczy család történetét tárgyaló ismertetés idézi a Kazinczy és Alsóregmeczi Kazinczy család II. korszakáról czimű könyvből hogy a Kazinczy-család tagjai által elég következetesen és nagyjában változatlanul viselt ősi czímert csak Kazinczy Ferencz testvére Miklós és ennek utódja Viktor használták megváltoztatott alakokban, önkényesen – valószinűleg Ferencz kezdeményezése – a sisakdiszbeli országalmát és nyilakat tartó oroszlánt a pajzsba véve, a kerek pajzs köré sárkányt, a pajzs fölé kilencz, illetve három ágon leveles koronát téve.
Minthogy a családtörténettel tüzetesen foglalkozók a legkisebb adatot is szivesen figyelmükre méltatják, a fönt idézett ismertetéshez néhány megjegyzést óhajtok fűzni.
A sárkányos pecsét Kazinczy Józsefné Bay Czeczilia által 1853-ban, a kor szokása szerint német föliratu kétfejü sasos bélyeggel ellátott papiron kiállított oklevélen látható, a melyben Kazinczy Józsefné előadja, hogy elhunyt nagynénje Ludányi Bay Terézia özvegy Csornai Kajdi Lajosné után örökölt birtokát örökáron eladja kedves testvérbátyja özvegyének Ludányi Bay született Chicheri Ormos Katalin kedves ángyának E sajátkezüleg írt okmányt Kazinczy Józsefné a Kazinczyak czimerével ellátott pecséttel pecsételte meg.
E czimerpecsét kerek pajzsban ötágú koronán ágaskodó, karmában nyilakat és almát tartó oroszlánt ábrázol. A pajzsot fulánkját kiöltő sárkány fogja körül, fejét nem három ágú leveles a mint azt a könyv emliti – hanem kilencz csúcsíves águ külföldi mintára vésett korona ékíti.
Az oklevelet kiállitó Kazinczy Józsefné, Bay Czeczilia férjének származására nézve a következőket kell megjegyeznem.
Kazinczy Ferencznek, a nagy irónak testvére volt Kazinczy József, kinek hitvese Kiscsoltói Ragályi Mária. József állandóan az ősi birtokban, a bátyja Ferencz által is lakott és e körülménynél fogva irodalomtörténeti nevezetességüvé vált alsóregmeczi kúriában élt. Józsefnek feleségétől három élő gyermeke maradt, Amália férj. Gencsi Gencsi Pálné, László, kinek neje 173Bárczai Bárczay Krisztina és József, a ki mint ezt a beregvármegyei Surány község régi anyakönyvi adata mutatja 1839-ban Surányban Ludányi Bay Károly és felesége Csernelházi Chermel Erzsébet leányával Czecziliával kel egybe.
Ez a Czeczilia a kiállítója annak a föntidézett 1853-iki oklevélnek a melyet a sárkányos czímerrel pecsétel meg. Ez a körülmény mutatja, hogy az alsóregmeczi Kazinczy ág rendesen használhatta ezt a pecsétet. A Kazinczy családbéliek szerint: «a Bossányi Zsuzsannától leszármazott regmeczi Kazinczy ágbelieket a Röggendorfok czimerével egyesitett sárkányos Kazinczy czimer megilleti, mivel amaz ágbeli Kazinczyak a Roggendorf külföldi nemzetséggel (a kik között voltak grófok és herczegek) igen szoros vérségbeli összeköttetésben álltak.»
Az alsóregmeczen birtokos és az ottani ősi Kazinczy kuriában elhalálozott, öreg Kazinczy Józsefnek Ragályi Máriától származott három gyermeke közül csak leánya özvegy Gencsi Pálné élte túl atyját, két testvére József és László még atyjuk életében hunytak el. Az öreg Kazinczy József halála után a három özvegy asszony Gencsi Pálné a maga és a két fitestvér László és József özvegyei Bárczay Krisztina és Bay Czeczilia mint gyermekeik gyámjai vezették az osztozkodást a hagyaték felett. Az osztályban a regmeczi ősi kúria és birtok az öreg Kazinczy József ifjabb fiának Lászlónak Bárczay Krisztinától született egyetlen jogutódjának Kazinczy Andornak jutott.
Az öreg Kazinczy József elsőszülött fia József fiágon nem vezette tovább nemzetségét. Feleségétől Bay Czecziliától született két fia Péter és Miklós mindketten ifjú korukban nőtlenül haltak el.
Bay Ilona.
