9. Schad.
9. Schad.
Tudjuk, hogy Pozsonymegye közigazgatása az Árpádok kihalta után egy időig osztrák kézen volt és hogy ezzel egyetértőleg nem csak a főispán, hanem az első alispánok is osztrák származásu emberek voltak. Ezek sorában találjuk 1307 jun. 3-án ama «Hermannus dictus Schad»-ot, ki Budafa nevü falu elosztására nézve rendeletet ad. Ez az egyetlen okirati nyoma, mely magyarországi vonatkozásairól szól, családi viszonyairól pedig a legkisebb nyomot sem ismerjük.
Zsigmond király 1414 nov. 8-án Schad Wolfgang (= Farkas) nevü osztrák lovagnak czimerváltoztatást enged.*
Altmann, die Urkunden Kaiser Sigmunds Nr. 1304.
Puchheim Zsigmond (Wolffurt Anna unokája) és unokatestvére, Puchheim Hartnid, bizonyos Schad Hermanntól 3000 magyar forint kölcsönt vettek fel, mely összegről 1465-ben kötelezvényt kiállitottak. Ezen összegből 1467-ig lefizettek 400 forintot, mire a hátralévő 2400 forint lefizetésére halasztást kaptak. Schad Hermann halála után a kötelezvény fivérére, Kristófra szállt át és 1468-ban tanusitja Pottendorfi György alsóausztriai tartományi marsall, hogy Schad Hermann sógora, Seissenecki György* ez ügyben panaszt emelt; 1470 márcz. 28-án pedig olvassuk, hogy Schad Kristóf Puchheimi Henriket fogságba ejtette.* Alig tévedünk tehát, ha Schad Hermann főispánt ausztriai származásu embernek tartjuk és az 1465-ben szereplő Schad-családbelieket nemzetsége sarjainak vesszük.
Előfordul 1435 és 1455-ben Magyarországon is (Bártfa város levéltára 698., 757. és 785. sz.)
Jahrbuch des «Adler» 1888. évf. 157. és 1890. évf. 157.
Miután a valószinüségi számitás nem csak a mathematikában szerepel, felhasználom ez alkalmat arra, hogy Schad Hermann nevét egy magyarországi földrajzi tárgy szófejtésével kapcsolatba hozzam.
A Pozsonymegye szempczi járásában fekvő Cseszte nevü helység német neve Schattmannsdorf. E helység sokáig volt Vöröskő-vár tartozéka s mint ilyen 1296-ban találkozunk vele legelőször; akkor Cseszte a neve. 1451-ben már Satmansdorf-nak nevezik és így gyakrabban Schadmania és Schadmannsdorf néven ismerjük; ezen némethangzásu név természetesen csak így keletkezhetett, hogy az idő folyamán németek telepedtek le a helységben vagy egyik részén, kik az eredeti s előttük idegen hangzásu helységnevet 75nyelvük ize szerint átmódositották. Mikor történt ez? nem tudjuk; 1296-ban még Cseszte a neve. De minek feleljen meg e német név? Hogy schatten-re (= árnyék) gondolhassunk, teljesen ki van zárva már azért is, mert a legrégibb alakjai nem is Schattmannsdorf, hanem Schadmania s Schadmannsdorf; kell tehát, hogy e név etymologiáját valamely földesurának nevével kapcsolatba hozzuk és így tehát sem nevetséges, sem teljesen valószinütlen, ha feltételezem, hogy Schad Hermann, Pozsonymegyének 1307. évi főispánja Csesztén birtokot szerzett, ott németeket, illetve osztrákokat letelepitett, kik az uruk után Schad Hermannsdorf-ból kényelmesebb és rövidebb kiejtés végett Schadmanndorf-t alakitottak.
