A Czanger-család czímereslevele.
A Czanger-család czímereslevele.
Eredetileg a dömölki apátság őrizetére bizták a Czanger-család remek kiállitásu czímeres levelét, majd 1751 május 21-én a pannonhalmi hiteleshelyi levéltárba került, hol 224. szám alatt található meg. A már kissé megkopott vörös bársonykötésü, könyvformáju, arany és kék fonadékkal összefüzött oklevél első lapján Szent Simon ügyes kézre valló képe van, ezt követi a czimer rajza, majd 13 lapon az oklevél szövege. A szöveg elején, a 3. oldalon a király neve és czímeinek kezdete aprólékos gonddal, izlésesen rajzolt virágdisz közt van; a 4. oldalon a czímek folytatása arany alapon feketével van irva, az 5. oldal jórészt aranybetüs, a 6. oldal első harmada kék alapon aranynyal, majd külön alapozás nélkül pirossal, kékkel van irva; a folytatólagos szöveg fekete, melyet a nevek aranyos beirása tesz változatossá. Az összefüző fonadékon II. Ferdinánd teljesen ép pecsétje függ.
A Czanger-család osztrák származásu. Czanger József kezdetben az udvarnál nyert alkalmazást s itt szerzett érdemeiért II. Miksa birodalmi nemességgel tüntette ki. Később Pozsonyba költözött s itt a sókamara vezetője lett.
Pozsonyi tartózkodása alatt született egyetlen fia, Simon. Ez alig serdült ifjuvá, a katonai pályán kezdett szolgálni és mint az uralkodóház harczosa a felső-, alsómagyarországi, erdélyi, havasalföldi csatatereken 37 éven át küzdött a török ellen s a belső háborukban. A sok küzdelemben többször megsebesült s a homlokán levő sebhelyek bizonyságai voltak, hogy bátran vett részt a harczokban. Belefáradva a katonáskodásba, Győrött katonai élelmezési felügyelő lett s itt állandóan megtelepedett.
Mire Győrré került már nős embernek kellett lennie. Felesége családi nevét nem ismerjük, csak a keresztneve, Anna Mária maradt emlékezetül. A házasságból van egy fiu, János György és két leány, Mária Erzsébet és Katalin született.
Hűséges szolgálatai jutalmául már megkapta a kisebb hivatalos munkakörben működőktől nagyra becsült aulć familiaris czimet, majd II. Ferdinánd 1631 julius 20-án Bécsben azzal jutalmazta, hogy neki és családjának, valamint unokatestvéreinek Czanger Györgynek, Kristófnak, Dánielnek és Jánosnak s ivadékainak a magyar nemességet adományozta.
A királyi oklevél a család nemesi czímerét, a mely, ugy látszik, a birodalmi nemesi czímerrel azonos, igy irja le:
«Scutum nimirum militare erectum nigri coloris, quod a superiori dextra in sinistram inferiorem scuti partem lamina alba oblique lateque ducta dividit, in quo prćlonga et curva forcipes pilam ferream igneo candore minacem sive torridum machinć bellicć globum tenaci compressione intertenere; in superiori porro et inferiori scuti angulis singulć aureć rosć rutilare visuntur. Scuto incumbit galea militaris sive tornealis craticulata, solidć nobilitatis decus, torque aurea et dependente ex ea pretioso monili ornatum ac regio illi supereminente diademate redimitum, ex quo dexter pes griphi cum inhćrente et protegente subfusca eiusdem ala, in ipsaque priori per omnia conformi forcipe tormentalem ignitam pilam fortiter comprimente et in oblique ducta alba lamina prominente ac duabus aureis rosis, seorsim ab invicem micantibus, conspiciuntur. A summitate autem sive cono galeć laciniis seu lemniscis hinc et illinc nigro et albo sive argenteo coloribus distinctis in scuti extremitatibus sese placide diffundentibus, ipsumque scutum decenter exornantibus.»
Vagyis a Czanger-család, nevének megfelelően, a czimer rajzát is számbavéve, a következő czimert kapta: csucsos talpu egyenes paizs fekete mezejében ezüst jobb harántpólyában tüzes ágyugolyót szoritó nagy görbe fogó, a pólya fölött és alatt arany rózsa; a sisakdisz koronán egy szárnyas griffláb s ennek közepén a paizsban levő kép; a sisaktakaró: fekete és ezüst.
111A czímeres levelet 1632 deczember 17-én Győr vármegyének Győrött tartott közgyülésén ünnepiesen kihirdették.
Srs.
