I. Márton ága.
I. Márton ága.
Márton, mint láttuk, 1543. év elején Makón született, mint 9 éves gyermek együtt menekült szüleivel Makóról, míg azok Kecskeméten telepedtek le.
Mint ifjú házas Kecskeméten házat építtetett magának s itt élt 42 éves koráig. Első neje Palickó (Palicskó) Zsófia volt, a kivel még 1569-ben Kecskeméten kötött házasságot.
E házasság révén jutottak Szegedy Márton birtokába Szent-Király és Borbásszállása nevű puszták, melyek akkoriban Külső-Szolnok, később Pest vármegyéhez tartoztak. Hogy e jelentékeny birtokokat megtarthassa, földesúri jogaiban ne háborgassák, 1579. évben nemességújító czímeres levelet eszközölt ki a maga és András nevű öcscse számára.
A királyi oklevél Szegedy Márton érdemein kívül kiemeli azt is, hogy úgy ő, mint testvére, András, tudomás szerint nemes szülőktől származnak, s nemesi kiváltságok élvezetében voltak.
E nemességújító czímereslevelet elsőízben 1581 január hó 1-én Heves és Külső-Szolnok vármegyéknek Egerben tartott közgyűlésén hirdették ki, majd később Pozsony vármegyében 1589-ben Somorján és 1611 január hó 31-én Abauj vármegyének Gönczön tartott közgyűlésén is. Ez a nemességújító czímereslevél nem ismeretlen a szakirodalomban.*
Csoma József: Abauj-Torna vármegye nemes családai. 531. l.
Eredetije Csoma József szerint Ujj György birtokában, másolata az Országos Levéltárban két példányban is megvan.*
Orsz. Levéltár. N. R. A. F. 311. N. 48. 3. mell. – Táblai perek 4–1402. Az utóbbit Koller Antal, a dunántúli kerület táblajegyzője 1752 szept. hó 6-án Kőszegen kelt hitelesítési záradékkal látta el.
Szegedy Márton a törököktől való örökös rettegés miatt 1585–1588 között egész házi népével és özvegy anyjával elhagyta Kecskemétet és Nagyszombatba költözött, hova később nejének Palicskó Zsófiának anyja is követte.
Hogy otthonosan érezze magát, Nagyszombatban is házat építtetett magának.
Alig néhány év mulva, hogy Nagyszombatban letelepedett, több kisebb birtokot vett zálogba. Így 1588-ban Ramocsaházai Ramocsay Györgytől Spácza községben (Pozsony várm.) szántóföldeket, réteket és néhány jobbágytelket vett zálogba.* 1593-ban András nevű testvérével együtt 60 forintért Nagyváthy Menyhérttől Korompa és Bogdanócz helységekben (Pozsony várm.) egyes birtokrészeket szerzett.* 1596-ban Alsó-Korompán ismét három jobbágytelket vett zálogba Kéméndy Lőrincztől 220 forintért.* Ezeket azonban, midőn 1600-ban kénytelen volt Nagyszombatot odahagyni, Szatmáry Jánosnak engedte át.*
Esztergomi káptalan levéltára. Prot. L. 4. Folio 235.
U. o. Prot. L. 9. Folio 269.
U. o. Prot. L. 10. Folio 277.
U. o. Prot. L. 10. Folio 572.
1597-ben febr. hó 20-án András öcscsével megosztozik a közösen szerzett jószágokon.* Még ebben az évben a két testvér Fodor Jánostól zálogba vette Bolyár és Mikla (ma mind a kettő Harta községhez tartozó puszta Pest megyében) nevű jószágokat 25és a solti részbirtokokat, mely jószágokba az egri káptalan Kutassy János esztergomi érsek, királyi helytartónak 1597 május hó 23-án kelt parancsára ezen évi augusztus hó 11-én beiktatta őket.*
Orsz. Levéltár. Táblai perek. 4–1402. 52. számú melléklet.
Vas vármegye levéltára. Szegedy-család iratai. 67. tartály, 10. szám. Beödi Balogh Gyula szíves közlése.
A mikor Szegedy Márton Nagyszombatba költözött, Szentkirály és Borbásszállása pusztákat bérbe adta s attól kezdve a bérlők Nagyszombatba küldték az évi bért.* 1600-ban Szegedy Mártont súlyos csapás érte, neje, életének hű osztályosa, a kivel 31 évig élt együtt, elhalálozott. Ugyan ekkor egyik leánya is elköltözött az élők sorából.
Pozsony várm. levéltára. Acta Jud. Anno 1629. N. 148.
Ekkor a még java erejében álló férfiú másodszor is megházasodott. E házasság azonban sok kellemetlenséget okozott neki. Második neje Thury Anna, Somogyi András özvegye, komaasszonya volt. Miután e házasság az egyház rendelkezéseivel ellenkezett, Kutassy János érsek arra kényszerítette Szegedy Mártont, hogy Nagyszombatot elhagyja s Galgóczra költözzék.* Mivel a nagyszombati háztartását fel kellett oszlatnia, 1601 február hó 20-án András öcscsével megosztozott a közös tulajdont képező nagyszombati ingatlanokon.
Kollányi Ferencz: Esztergomi kanonokok. 179. l.
Szegedy Márton azonban nem sokáig maradt Galgóczon, mert 1601-ben a Bazin város tulajdonát képező Tyrling (Terling) falut szerezte meg.*
Orsz. Levéltár: N. R. A. F. 326. N. 46.
De a ki színmagyar vidékről származott s ifjúságát, valamint férfikora egy részét is a színmagyar Kecskeméten töltötte, a németek és tótok között nem tudott megszokni. 1608. évi május havában András öcscsének meghivására Kassára költözött. Az utóbbi évek szenvedései ekkor már igen megviselték, úgy hogy 1609. évi február hó 1-én Kassán megírta végrendeletét. Közvetlen halála előtt egynéhány órával, 1612 február hó 21-én, Imre, kassai lelkész jelenlétében pótvégrendeletet készíttetett. Özvegye márczius hó 23-án Szegedy István, Bédy István zempléni királyi rendvizsgáló tiszt és Pap György előtt kijelentette, hogy néhai férjének végrendeleti intézkedéseihez hozzájárul.*
Orsz. Levéltár. Táblai perek. 4–1402. 55. mell.
Özvegye Thury Anna, a ki szintén egy Szegedről menekült kereskedőcsalád sarja volt, 1624. évi julius hó 24-én Kassán keltezi végrendeletét.*
Orsz. Levéltár: N. R. A. F. 310. N. 50. 11. okl. A család neve eredetileg szintén Kalmár volt, később Thúry aliter Kalmár alakban szerepel az oklevelekben.
Szegedy Mártonnak első házasságából öt gyermeke született: Mihály, egy leány, kinek neve nem ismeretes, a ki Nagyszombatban húnyt el, Gáspár, György és Anna.
Mihály, Gáspár és György együtt örökölték atyjuk nagyszombati jószágait, továbbá a pest- és a szolnokvármegyei birtokokat, nevezetesen a szentkirályi birtokrészt és Borbásszállás fele részét, melyet atyjuk végrendeletileg nekik hagyományozott.
I. Mihály, Kecskeméten született, ősei példáját követve, a kereskedői pályán működött és sűrű összeköttetésben állott a bécsi posztókereskedőkkel. 1602-ben már Kassán lakott, de ezenkívül még Nagyszombatban is volt háza, melyet atyjától öröklött.
1618-ban Kassa város tanácsa előtt pert indított Thuri Kalmár János ellen, mivel a bécsi kereskedők által szállított posztók árát nem fizette meg.*
Orsz. Levéltár: N. R. A. F. 310. N. 50. 5. okl.
Utóbb borkereskedéssel is foglalkozott, többnyire saját borait árulta, mert idővel Hegyalján több szőlőbirtokot szerzett, s miként Komjáthy Pál által ellene 1630-ban indított perből kivehető, borait a hidasnémetiek és a felsőnémetiek fuvarozták.*
Orsz. Levéltár: N. R. A. F. 310. N. 50. 14. okl.
Szegedy Mihálynak Járfás (Gyárfás) Zsuzsannától öt gyermeke született: Anna, Zsófia, Judit, Zsigmond és Márton.
Anna, a legidősebb leány elsőízben Várady Pálhoz ment nőül, a kitől két fia született: Várady Mihály és György, az utóbbi azonban 1679-ben 28 éves korában utódok hátrahagyása nélkül elhúnyt.
Várady Pálnak 1659 október hó 5-ike előtt bekövetkezett halála után Szegedy Anna másodízben Hartyány András szepesi kamarai tanácsoshoz ment nőül.* Második házasságából három gyermeke született, a kik azonban még ifjú korukban elhúnytak.
Orsz. Levéltár: N. R. A. F. 310. N. 49.
Szegedy Anna atyjától örökölte a takarékosságot. Még első férje életében Györgyiben szerzett zálogbirtokokat, 26melyeket Szegedy Ötvös Ferencz, a dunántúli Szegedy-család őse vett zálogba.
Második férje Hartyány András 1674-ben királyi adományt nyert a füzéri várhoz tartozó Radványra, mely Nádasdy Ferencz országbíró lefejeztetése után a fiscusra szállott. Hartyány András 1675-ben be is iktattatta magát az egri káptalan által, de a szepesi kamara tiltakozott ellene, mert Hartyány csak ravaszsággal eszközölte ki az adományt.*
Orsz. Levéltár: N. R. A. F. 412. N. 50. – A gróf Károlyi-család összes jószágainak birtokl. tört. I. 248. l.
Radványt azonban Szegedy Anna férjének Hartyány Andrásnak. 1676. évi február hó 18-án Kassán bekövetkezett halála után is megtartotta s mikor Károlyi László 1687-ben Füzér várába és tartozékaiba beiktattatott Szegedy Anna a Radvány faluba történt beiktatás ellen óvást emelt.
Szegedy Anna tényleg még 1692-ben is birta Radványt, mert ebben az évben Károlyi Sándor az egri káptalan előtt tiltakozik az ellen, hogy Szegedy Anna és Várady Páltól született fia, illetőleg ennek utódai Radványt megtartsák.
Várady Mihály ekkor már nem élt. († 1691.) Második nejétől, Máriássy Zsuzsannától, egy fia is született, Mihály, a ki ekkor még anyja gyámsága alatt állott.*
Orsz. Levéltár: N. R. A. F. 412. N. 50. Pest vármegye levéltára. F. 37. N. 23.
Szegedy Anna 1680. évi decz. hó 30-án Kassán kelt végrendeletében fiát, Várady Mihályt, tette általános örökösévé.*
Orsz. Levéltár. Táblai perek. 4–1402. 105. mell.
Szegedy Anna magas kort ért el, mert 1700 február hó 17-én még életben volt.* Mire elköltözött az élők sorából, a még életében elhúnyt fiának, Mihálynak, gyermekei, vagyis unokái: Várady Mária, férjezett Bonis Zsigmondné és Várady Anna, férjezett Soóvári Soós Istvánné, már meglettkorú emberek voltak.
Pest vármegye levéltára. Polgári perek. F. 37. N. 23.
Szegedy Mihály második leánya Zsófia, a ki Vass Mihályhoz ment nőül, szintén több zálogbirtokot szerzett. 1640. évi május hó 25-én Kassán 1000 aranyért és 1722 ezüst tallérért a zemplénvármegyei Buskócz, Alsó- és Felső-Ladiskócz, Szopkócz falukat, továbbá Abaujban a Szepsi városban levő részbirtokokat és Herlein (Herlány) falut vette zálogba Homonnai gróf Drugeth János országbírótól,* majd 1652 augusztus hó 14-én az Eperjesen lakó Kellár Páltól a kassai határban két földet szerzett.*
Orsz. Levéltár: N. R. A. F. 1259. N. 2.
U. o. F. 310. N. 50., 30. okl.
1661-ben nővéreivel együtt megosztozik a nagyatyjuk, Szegedy Márton után maradt kassai örökségen.*
U. o. F. 310. N. 50.
Szegedy Mihály harmadik leánya Judit, 1657-ben, mint Vass János neje, egyes Felső- és Közép-Baksán fekvő birtokrészeket adott zálogba Madarász Mártonnak és nejének, Várady Sárának.*
U. o. F. 1743. N. 13.
Szegedy Judit másodízben Záborszky István (1659–1661) házastársa volt.
E házasságból származott Záborszky Ferencz.*
U. o. 310. N. 50.–35. okl. Pest várm. levélt. Polgári perek. F. 37. N. 23.
Szegedy Mihály idősebb fia, Zsigmond, 1624–1651. években szerepel, özvegye, Kasser Zsuzsanna, 1659-ben Göncz-Ruszkán egyik birtokát visszakapja Segnyey Páltól.*
U. o. F. 310. N. 49., 18–19. l.
Szegedy Mihály ifjabb fia, Márton, 1641 junius hó 26-án, házasságkötése alkalmával a kassai tanácstól 384 császári tallért, arany- és ezüstneműeket vett át atyja hagyatékából.* Neje Bedi Zsuzsanna volt, a kivel alig néhány évig élt együtt, mert valószínűleg akkor, midőn Rákóczi György 1644-ben Kassát elfoglalta, megöletett.
U. o. F. 310. N. 50., 19. okl.
Özvegye férjének meggyilkoltatása után elmenekült Kassáról és Nagyszombatban vonta meg magát. Néhány év mulva másodszor is férjhez menvén Váczy Miklóshoz, 1648-ban meghatalmazást állított ki az esztergomi káptalan előtt második férje részére, hogy első férjének Kassán maradt hagyatékát kiskorú leánya, Szegedy Zsuzsanna érdekében irassa össze és vegye át. Váczy Miklós 1648. évi április hó 29. május hó 6-ika között csakugyan összeiratta a hagyatékot.*
U. o. F. 310. N. 50., 27. és 28. okl.
2. Szegedy Márton idősebb leánya, Anna, a ki 1579-ben, midőn atyja nemességújító czímereslevelet nyert, már életben volt, háromízben kötött házasságot. Első férje Bakossy János volt, a ki Kassán lakott s a kivel 1609-ben kötött házasságot.* Másodízben Kraus Jánoshoz ment nőül.271614. évi junius 23-án már, mint Kraus Jánosné Tarczalon két szőlőt szerez Thuri Kalmár Jánostól.* Szegedy Annának Kassa körül zálogos jószágai is voltak, de ezeket férje Kraus János tanácsára eladta s azoknak árából Nagyszombatban házat vásárolt. Kraus János azonban még 1622 augusztus 22-ike előtt elhúnyván, Szegedy Anna harmadízben Udvary Istvánhoz ment nőül. Ez a házasság azonban tömérdek bajt okozott családjának, mert Udvary István rendkívül könnyelmű, léha és lelekiismeretlen ember volt és mindenképpen arra törekedett, hogy nejének vagyonát megkaparíthassa.
Szegedy Márton végrendelete.
Orsz. Levéltár: N. R. A. F. 285. N. 40.
Szegedy Annának szép vagyona volt Nagyszombatban és Szentgyörgyön, hol házai és kertjei, Bazin határában pedig szőlei voltak, sőt a hagyatéki leltár szerint arany- és ezüst neműje is volt.
Vagyonát egy korábbi végrendelete értelmében, gyermekei hiányában testvéröcscse, György, fiának, Mártonnak hagyományozta. Mikor Udvary István erről értesült, rá akarta bírni nejét, hogy egy újabb végrendeletben őt tegye meg örökösének, sőt azzal is megfenyegette, hogy addig, míg végrendeletét meg nem másítja, nem engedi el Pőstyénfürdőre, hova a betegeskedő Szegedy Anna már régóta vágyódott.
1624. év tavaszán Szegedy Anna elhúnyt. Halála után azt beszélték, hogy megmérgezték, melyet egy Liesl (Erzsi) nevű szolgálóleánya kevert ételébe, a kivel férjének viszonya volt.
Halála után testvérei, Szegedy Mihály és Gáspár, az utóbbi úgyis mint az elhúnyt testvéröcscsük Szegedy György fiának gyámja pert indítottak Udvary István ellen Szegedy Anna hagyatékának átadása iránt. Az esztergomi káptalan a nádor kiküldöttével együtt 1624 május hó 18-án Nagyszombatban tanukihallgatást tartott ebben az ügyben, mely alkalommal 20 tanut hallgattak ki. A megtartott tanukihallgatás csupán azt igazolta, hogy Szegedy Anna egész vagyonát szüleitől örökölte és hogy betegsége alatt a német szolgálóleányát gyanusította azzal, hogy ételébe mérget kevert.*
Orsz. Levéltár: N. R. A. F. 310. N. 49.
3. Szegedy Márton második fia, Gáspár, a ki a családot továbbterjesztette, szintén még az 1579. évet megelőzőleg Kecskeméten született.* Ő volt a testvérek közül az első, a ki elhagyva őseinek foglalkozását, a kereskedést, kizárólag gazdálkodással foglalkozott.
Pozsony várm. levéltára. Nagyszombatban megtartott nemesi vizsgálatról felvett jegyzőkönyv. Spalovszky Gyula várm. levélt. szíves közlése.
Gáspár előkelő családból házasodott. Neje, Majthényi Échy Orsolya, Échy Gáspárnak Csébi Pogány Potentianával kötött első házasságából származott. Ezen házasság révén Szegedy Gáspár Majthény, Zavar (Pozsony vármegye) stb. más falu birtokába jutott. Ezenkívül Nagyszombatban és Bazinban is voltak házai és szőlői, melyeket újabb szerezményekkel gyarapított.
Échy Orsolyával kötött házasságából három gyermeke született: Gáspár, Anna és Márton. Ezek közül Gáspár terjesztette tovább a családot. Szegedy Gáspár 1635 táján húnyt el. Ebben az évben Échy Orsolya már, mint özvegye szerepel.*
Orsz. Levéltár: N. R. A. F. 310. N. 49.
4. Szegedy Márton legifjabb fia, György, a ki 1579 után született, Pathai Sántha Erzsébettel kötött házasságot, korán elhúnyt. Ő is kereskedő volt.
Szegedy György halála után kiskorú fiának, Mártonnak, gyámja, Szegedy Gáspár, Kassa város tanácsa előtt elszámolásra kötelezte Szent-Királyi Sebestyént, az elszámolás 1624 április hó 11-én megtörtént, de az elszámolással a gyám nem volt megelégedve. Végre 1626 márczius hó 26-án a peres felek Kassa város bírája előtt akként egyeztek meg, hogy Szent-Királyi Sebestyén az elszámolásból folyólag néhai Szegedy György fia, Márton, részére ötezer tallért fizet le a gyám kezéhez.*
Orsz. Levéltár: N. R. A. F. 310. N. 50., 15. okl.
Szegedy György özvegye 1622 február hó 28-án Kassán végrendelkezik; hamarosan azután el is húnyt, mert Kassa város ugyan ezen évi április hó 11-én összeiratta a hagyatékát.*
U. o. F. 310. N. 37. okl.
E házasságból két gyermek született: Zsuzsanna, a ki Harmat Andrásnak neje lett, a kinek Kápolnás-Baksán volt birtoka, melyet atyjától, Harmat Páltól örökölt és Márton.
Szegedy Zsuzsanna egy 1658 márczius hó 20-án Kassán kelt elismervény szerint, az atyja után maradt arany- és ezüstneműeket s ékszereket 28hiány nélkül átvette a városi tanácstól.* 1661 május hó 6-án pedig Szegedy Mihály leányaival együtt megosztozik a nagyatyjuk: Szegedy Márton után maradt kassai örökségükön.
U. o. F. 310. N. 50., 35. okl.
Szegedy Márton 1640-ben mint kassai lakos pert indít Komornyik Pálné ellen azon kölcsön miatt, a melylyel még atyjának Szegedy Györgynek tartozott.*
U. o. F. 310. N. 50., 18. okl.
1659-ben már néhainak írják. Neje Kun Mária volt, a ki 1661-ben mikor Szegedy Mihály leányai és Szegedy György gyermekei a nagyatyai örökségen megosztoztak, már mint Udvarhelyi György abaujvármegyei alispán neje szerepel.
5. Szegedy Mártonnak Thury Annával kötött második házasságából egy leánya született, Zsuzsa. Anyja, Thury Anna, a kinek Somogyi Andrással kötött első házasságából két leánya is volt, az 1624 julius 20-án Kassán kelt végrendeletében róla nem nagy bőkezűséggel gondoskodott. Így Szegedy Zsuzsanna inkább az atyai örökségre volt utalva.*
U. o. F. 310. N. 50., 11. okl.
Szegedy Zsuzsa Nagy, másként Böszörményi Pál neje lett. A fiatal asszony azonban sokat betegeskedett s ezért 1628 október 26-án elkészítette végrendeletét.* Rövid idő mulva, hogy végrendeletét elkészítette Márton püspök ünnepe táján (nov. 11), alig 27 éves korában gyermekek hátrahagyása nélkül elhúnyván, Szegedy Gáspár és Szegedy György fia, Márton, Nagy Páltól visszakövetelték azt a hétezer forintot, továbbá azokat az arany- és ezüstneműeket, melyeket atyja, Szegedy Márton, neki hagyományozott.*
U. o. F. 311. N. 48., 6. mell.
U. o. F. 310. N. 50.
Térjünk most vissza Szegedy I. Gáspárhoz, kinek gyermekei közül: Anna (1617–1639) Nagy-Bossányi Bossányi Józsefhez ment nőül,* Márton pedig (1624–1635) utódok hátrahagyása nélkül húnyt el.
U. o. F. 980. N. 39.
29Szegedi Kalmár János 1542-ig Szegeden, 1542–52 Makón, 1552–53 Beregszászon, 1553-tól Kecskeméten. Kecskekemét város bírája † 1581 ~ Ambrus kassai polgár leánya: Anna; Márton sz. 1543 Makó † 1612 Kassa 1579-ben nemesség-ujító czímeres levelet nyer ~ 1. Palicskó Zsófia esküvő 1569 † 1600 Nagyszombat ~ 2. Thury Anna 1609–1612 végr. 1625-ben első férje Somogyi András; Ilona 1596–1609 ~ Bodonyi Mihály Nagy-Váradon; Anna 1609 ~ Gáspár Benedek; János 1608–1615 Gyöngyösön ~ Kálnásy Ilona; András sz. 1552 Beregszász 1579-ben nemesség-ujító czímeres levelet nyer végr. 1609 Kassa ~ 1. Keszi Judit ~ 2. Bede Katalin; Anna 1615; Erzsébet 1615; Klára 1615; István 1609–1625 ~ 1. Melda Anna ~ 2. Nagy-Mihályi Zsófia; Kata 1609–1620 ~ Kiss Lukács; Anna 1610, végr. 1644 ~ Kékedy Balázs 1635; 1-től: Mihály 1579–1630 ~ Járfás Zsuzsa; Anna 1579, † 1624 ~ 1. Bakossy János 1609 ~ 2. Kraus János 1614–1622 ~ 3. Udvary István 1624; I. Gáspár 1579–1629 ~ Majthényi Échy Orsolya 1635-ben özvegy; Leány † Nagyszombatban; György 1622 ~ Pathai Sántha Erzsébet; 2-től: Zsuzsa sz. 1601 † 1628 ~ Nagy másként Böszörményi Pál; András sz. 1620; Zsófia ~ Bornemissza Ferencz 1639–1644; Márton 1624, † 1640 Kassa ~ Kun Mária 2-ik férje Udvarhelyi György, abauji alispán 1661; Zsuzsanna 1658–1661 ~ Harmath András; II. Gáspár 1612, † 1665 ~ 1. Nachodt Polixena br. ~ 2. Hathos Zsuzsanna; Anna 1617–1639 ~ Nagy-Bossányi Bossányi József; Márton 1624–1634 †; Zsuzsanna 1640; László 1652–1682 ~ Elefánthy Erzsébet 1678–1698; István 1652–1665 Szent-Györgyi prépost; András 1661–1698; Miklós 1661–1680 ~ Salfai Rötkey Judit; Erzsébet †; Zsigmond 1665, † 1682 ~ 1. Beliczay Erzsébet ~ 2, Ocskay Éva; Mihály 1657–1661 †; Péter 1657 †; Bálint 1657–1698 ~ Kisfaludy Kata; Éva 1657–1698 ~ Somogyi Miklós 1665; Magdolna 1657–1700 ~ Ocsady Pál 1698; Katalin 1682–1718 ~ Kiszocsányi András; Pál 1718 †; Julia 1692–1720 ~ 1. Czirkveniki Bencsich János 1692 ~ 2. Lomniczai Horváth-Kissevich György 1711–1719; Anna-Mária 1719–1727 ~ Makripodáry Ferencz; Judit 1719 ~ Andreánsky Zsigmond 1695–1708; László 1718 †; Ferencz 1698–1732 ~ Chernelházi Chernel Mária 1732–1740; Klára 1696–1727 ~ Bokross Pál 1709–1727; Borbála 1735 ~ Billard Mihály † 1735 előtt; Krisztina 1714–1736 ~ Kesselőkeöi Maithényi Miklós; Julia 1714–1741 ~ Kerekes Mihály; Anna 1659–1700 ~ 1. Várady Pál † 1659 ~ 2. Hartyány András † 1676 szepesi kamarai tanácsos; Zsófia 1640–1661 ~ Vass Mihály; Judit 1657–1661 ~ 1. Vass János 1657 ~ 2. Zaborszky István 1659–1661; Zsigmond 1621–1651 ~ Kasser Zsuzsánna 1659; Márton 1641, megöletett 1644-ben ~ Bedy Zsuzsanna később Váczy Miklósné 1648; Zsuzsanna 1648–1659; Mihály jezsuita † 1751 a család utolsó fisarja; Anna Mária 1729; Erzsébet † 1729 előtt ~ Rajcsányi Ádám m. k. kamarai tanácsos; Borbála 1729–1756 ~ Balogh Ádám
)
I. Gáspár elsőszülött fia, II. Gáspár, 1632-ben nádori adományt nyer Nagymegyer (Komárom vármegye) helységben levő részbirtokra és egy ottani udvarházra.
II. Gáspár ifjú korában a katonai pályára lépett, atyjának halála után azonban odahagyta a katonaságot s birtokainak rendezésével volt elfoglalva. Atyja után ugyanis nemcsak nagy kiterjedésű birtok, hanem sok adósság is maradt. Atyjának még Taberer Tamás, Bazin város polgármestere, adott kölcsönt, melynek fejében az ottani birtokait zálogul lekötötte.* Atyja halála után II. Gáspár újabb kölcsönöket vett fel Taberer Tamástól, 1636-ban pedig Illmér (Ürmény) város határában levő birtokait zálogosította el Révay Erzsébetnek, Géczy József özvegyének.*
U. o. F. 305. N. 19., 26. mell.
U. o. F. 311. N. 48., 65. okl.
Első neje Nachodt Polixena bárónő volt, a kitől László, István, Miklós, András, Erzsébet és Zsigmond nevű gyermekei születtek.* Másodízben Hathos Zsuzsannával, Hathos István és Vizkelety Eufrosina leányával kötött házasságot. E házasság révén Thorna (ma Apáczatorna), Nagy-Szőllős (Somlószőllős), Nagyvázsony, Vöröstó, Barnag (ma Magyarbarnag és Németbarnag), Kéttornyúlak (mind Veszprém vármegyében) szerzett birtokokat.
Egy kelet nélküli végrendeletében csak az első négy gyermekéről emlékezik meg. Zsigmond a végrendeletben nem említtetik, így alkalmasint a végrendelet elkészítése után született.
Ezenkívül még Pápán egy házat, Zala és Tolna vármegyékben kisebb részjószágokat kapott második feleségével.
E második házasságából Mihály, Bálint, Péter, Éva és Magdolna nevű gyermekei születtek, a kik közül azonban Mihály és Péter még kiskorukban elhúnytak.
Egy 1661. évi február hó 6-án kelt nyilatkozatban Szegedy Gáspár idősebb fiai: László és András Spáczay Katát mostohaanyjuknak nevezik. Így tehát Szegedy Gáspárnak három neje lett volna. Ezt az adatot azonban óvatosan kell fogadni, mert a nyilatkozat csak másolatban van meg s csupán ez az egy adat ismeretes, a hol Spáczay Kata Szegedy Gáspár nejeként szerepel.*
Orsz. Levéltár. Ügyvédek után maradt iratok. 10–1.
Szegedy II. Gáspár gyermekei 1665 január 4-én Bazinban megosztoztak az atyjuk után maradt örökségen.* Ez alkalommal a következő birtokok és birtokrészek szerepeltek az osztály tárgyául: Megyer és Tany helységekben (Komárom vármegye) udvarházak, Bazin városban ház és a város határában kert, a hozzátartozó épületekkel, továbbá 30Majthény, Zavar, Kis-Mácséd (Pozsony vármegye), Rakovicz, Szterusz, Kocsin, Petőfalva, Zuk és Ságh (Nyitrában).
Orsz. Levéltár: N. R. A. F. 306. N. 1.
1665 junius 27-én a testvérek Majthényben Vincze János pozsonyvármegyei szolgabíró és Mindszenti Zsigmond esküdt jelenlétében újból megosztoztak, mely alkalommal a majthényi, zavari és rakoviczi nemesi udvarházak s a hozzájuk tartozó rétek, szántóföldek, kertek, erdők és malmok voltak az osztály tárgya.
II. Gáspárnak 11 gyermeke volt:
I. László (1652–1682), a ki Elefánthy Erzsébetet (1678–1698) vette nőül. E házasságból három gyermek származott: Katalin (1682–1718), a ki Viszocsányi Andráshoz († 1718 előtt) ment nőül, Pál (1718), a ki magtalanul húnyt el és Julia (1692–1720), a kinek két férje volt: Czirkveniki Benchich János (1692–1700) és Lomniczai Horváth-Kissevits György (1711–1719).
2. István (1652–1665) Szent-Györgyi prépost és pozsonyi kanonok.
3. András (1661–1698), kinek két leánya volt: Anna-Mária, a ki Makripodáry Ferenczhez ment nőül (1719–1727) és Judit (1719-ben már néhai) Andreánszky Zsigmondné (1695–1708). Ennek fia volt Andreanszky Ferencz (1719–1752).
4. Miklós (1661–1680, † 1698 előtt), kinek Salfai Rötkey Judittól két fia született: László, a ki utódok hátrahagyása nélkül húnyt el és Ferencz (1698, † 1732 január 12-ike előtt). Nejétől, Chernelházi Chernel Máriától (1732–1740), négy gyermeke született: Mihály, a ki a Jézus-társaságba lépett, 1751-ben Nagyszombatban húnyt el, ő volt a dunáninneni Szegedy-család utolsó fisarja, Anna Mária.* a ki 1729-ben még hajadon volt, Borbála (1729–1756), a ki Balogh Ádámhoz ment nőül, s a ki hozományul a salfai birtokokat kapta (Vasmegyében) és Erzsébet (1729-ben már néhai), a ki Rajcsányi Ádám kamarai tanácsoshoz, a m. kir. udvari kamara levéltárnokához ment nőül,* kinek első neje volt. E házasságból származott Rajcsányi Mária 1756-ban, Palásthy Ignácz szepesi kamarai tanácsos neje.*
U. o. F. 305. N. 19., 5. mell.
Turul. 1887. 116. l.
Palásthy Pál: A Palásthyak III. 270. l.
5. Erzsébet, kiről csupán Szegedy Gáspárnak egy keletnélküli végrendeletében van említés.*
Orsz. Levéltár: N. R. A. F. 311. N. 48.
6. Zsigmond (1661–1668, † 1682 előtt), kinek két neje volt. Beliczay Erzsébet és Ocskay Éva.* Első nejétől csak egy leánya született: Klára, 1696-ban még hajadon, később Bokros Pálné (1709–1727.)
U. o. F. 532. N. 44.
7. Mihály, kinek életkorát 1657-ben állapítják meg,* s 1661-ben említik utóljára.
Esztergomi káptalani levéltár. Prot. Liber 18. Folio 6., 76.
8. Péter (1657), a ki kiskorúan húnyt el.
9. Bálint (1657–1698), a ki 1698-ban palotai (ma Várpalota, Veszprém vármegye) kapitány. 1680-ban már nős volt. Neje: Kisfaludi Kisfaludy Kata (Kisfaludy János és Ákosházi Sárkány Judit leánya).*
Orsz. Levéltár. Ügyvédek után maradt iratok. 49–9.
E házasságból három leány származott: Borbála (1735-ben már özvegy) a cseh származású Billard Mihály császári hadi főbiztos neje volt.*
Orsz. Levéltár: N. R. A. F. 1710. N. 29. és F. 309. N. 19.
Krisztina (1714–1736, 1725-ben már özvegy) Kesselökeői Majthényi Miklós neje lett, míg a harmadik leány: Julia (1714–1741) Kerekes Mihály hitvese volt.
10. Éva, kinek 1657-ben állapították meg életkorát (meghalt 1698 előtt), Somogyi (Somody) Miklós (1665, meghalt 1698 előtt) neje volt. E házasságból két gyermek származott: Ádám (1698–1718) és Borbála, 1698-ban Balogh Ferenczné. Egy 1718-ban kelt oklevél szerint azonban első férje Babocsay Ferencz, második férje Voinovich József volt.*
Orsz. Levéltár: N. R. A. F. 310. N. 49., 54., 61. és 71–77. l.
11. Magdolna (1657–1700), kinek férje Acsády Pál, 1698-ban Veszprém vármegye alispánja volt.
E házasságból származott Acsády Ádám, 1714-től győri kanonok,* majd 1725 szeptember 7-étől 1744 október 10-én bekövetkezett haláláig veszprémi püspök.
Szávay Gyula: Győr. I. 197. l.
