A Zrinyiek családtörténetéhez.
A Zrinyiek családtörténetéhez.
Az alábbi adatok Széchy Károly, illetőleg Takáts Sándor idevágó kutatásaihoz szolgálnak kiegészítésül. Az előbbi (Gr. Zrinyi Miklós. Budapest, 1896. I. 3–31. ll.) a szigetvári hős leszármazására, az utóbbi (Zrinyi Miklós nevelőanyja. Budapest, 1917) a költőnek gyermek- és ifjúkorára helyezte a fősúlyt; a családnak a szigetvári hős halála (1566) és a költő születése (1620) közé eső története egészben véve jelenleg is a Salamon Ferencnél (Az első Zrinyiek. Pest, 1865. 644–47. ll.) olvasható adatokon és a Széchytől közölt Forstall-féle Stemmatographián alapul. Adalékaink főként a Zrinyi-család 1566–1620 közé eső történetére vonatkoznak, de a szigetvári hős családi viszonyainak közelebbi megvilágításához is hozzájárulnak.
Szigetvára, 1562 május 1. Gr. Zrinyi Miklós meghívja Pozsony város tanácsát leányának, Katalinnak Thurzó Ferenccel 1562 június 21-én Monyorókerék várában tartandó lakodalmára. («Quoniam divino sic disponente arbitrio proximis diebus dedimus filiam nostram generosam puellam Catharinam de Zr˙nio in legitimam conjugem magnifico domino Francisco Turzo etc. cuius nuptias statuimus die dominico proximo ante festum Beati Johannis Baptistć proxime affuturum, quć est vigesima prima dies venturi mensis Junii in arce nostra Monyorokerek celebrare ») Ugyanebből az alkalomból Thurzó Ferenc is meghívta (Bajmócz, 1562 május 15.) a pozsonyi tanácsot a Bajmócz várában július 28-án tartandó lakodalmi ünnepélyre («Cum ... generosam ac magnificam virginem dominam Catharinam, filiam spectabilis ac magnifici domini Comitis Nicolai a Zr˙nio nobis in germanam atque legitimam conjugem desponsaverimus, constituimus dominica quinta post Trinitatis, id est vigesima octava die mensis Julii proxime venturi, nuptiarum nostrarum solennitatem in Baymocz celebrare.»)
Monyarorókerék, 1564 július 8. Gr. Zrinyi Miklós meghívja Pozsony város tanácsát néhai Rosenbergh Jób leányával Évával, 1564 szeptember 3-án Monyorókerék várában tartandó lakodalmi ünnepségére. («Intellexerunt Dnes Vrć nos Dei maximi ordinatione copulasse ritu divino in legitimam coniugem generosam puellam Evam, filiam generosi et magnifici quondam domini Jobi de Rosenbergh et nuptias quoque nostras statuimus die dominico proximo ante festum nativitatis Marić, quć est tertia dies proximi futuri mensis Septembris in arce nostra Monyorokerek celebrari.») Minthogy azonban I. Ferdinánd 1564 július 25-én elhalt, gr. Zrinyi a lakodalmi ünnepélyeket szeptember 21-re halasztotta, de ugyancsak Monyorókerék várában. Erről a pozsonyi tanácsot 1564 aug. 14-én kelt meghívójában értesítette.
Csáktornya, 1567 november 10. Gr. Zrinyi György királyi tárnokmester, meghívja a pozsonyi tanácsot 36néhai gr. Pyrrhus ab Archo leányával Annával, 1568 január 11-én a Széchy-kúriában (Muraszombat közelében) tartandó lakodalmi ünnepélyére. («Quoniam ... generosam ac magnificam virginem Annam, filiam spect. ac magnifici quondam domini comitis Pirri ab Archo ritu sanctć matris ecclesić in veram atque legitimam coniugem nobis desponsavimus, nuptiasque nostras die dominico proximo post festum Epiphaniarum Domini, qui erit undecima die mensis Januarii in curia Zechy, curia oppidum Mura˙ Zombat habita» etc.)
Csáktornya, 1568 november 23. Gr. Zrinyi György meghívja a pozsonyi tanácsot nőtestvéreinek és pedig Orsolyának Perényi Jánossal, Borbálának Thurzó Elekkel és Margitnak Drugeth Miklóssal 1569 január 9-én a monyorókeréki várban tartandó lakodalmi ünnepélyére. («Quoniam Deo ita disponente, vivente adhuc quondam domino genitore nostro colendissimo piae memorić, tres sorores nostras germanas, unam nempe Ursulam magnificus dominus Joannes Pr˙n˙ de N˙alab, alteram videlicet Barbaram magnificus dominus Alexius Thurzo de Betlenfalva, tertiam Margaretham magnificus dominus Nicolaus Drugeth de Homonna ritu divino legitime desponsaverint, quarum nuptias divino auxilio statuimus die dominico post festum Epiphaniarum Domini proxime venturo, hoc est nona die futuri mensis Januarii in arce nostra Monyorokerek celebrari.») Ugyanez alkalomból Thurzó Elek 1568 nov. 15-én Bajmócz várában kelt levelében külön is meghívta a pozsonyi tanácsot az 1569 január 17-én Bajmócz várában tartandó lakodalmi ünnepélyre.
Csáktornya, 1577 március 20. Gr. Zrinyi György meghívja a pozsonyi tanácsot br. Stubemberg Farkas leányával Zsófiával, 1577 április 21-én Radkersburgban tartandó lakodalmára. («Quoniam divino sic disponente, arbitrio ritu christianć matris ecclesić, generosam ac magnificam virginem Sophiam, generosi ac magnifici domini Wolfgangi liberi baronis a Stubembergh, ac semi principis domini domini Caroli Archiducis Austrić etc. supremi cubicularii et arcani consiliarii, filiam in veram ac legitimam sponsam nobis desponsavimus, cuius quidem nuptias Deo favente die dominico Misericordia, hoc est vigesima prima die futuri mensis Aprilis in civitate Rakerspurgensi celebrare statuimus.») Ebből az alkalomból arra is kérte a pozsonyi tanácsot, hogy számára lovakat vásároltasson. (1577 febr. 21.)
Csáktornya, 1605 március 10. Gr. Zrinyi Miklós meghívja a pozsonyi tanácsot néhai gr. Nádasdy Ferenc leányával Annával április 17-én Csepreg várában tartandó lakodalmi ünnepélyére. («Cum pudica et illustri virgine Anna Nádasdy, spect. et magnifici quondam domini Comitis Francisci de Nádasd, perpetui terrć Fogharas ac comitatuum Castriferrei et Soproniensis comitis, partium Regni Hungarić Cisdanubianarum generalis capitanei, agazonum regalium magistri et consiliarii S. C. R. Mattis etc. filia, matrimonium usque ad ecclesić consvetam confirmationem contraxi. Cuius nuptiarum solennitati, celebratis iam antea sponsalibus, diem dominicam Quasimodo, hoc est diem 17. proxime venturi mensis Aprilis, ac alios subsquentes dies in oppido Chepregh peragendć demum destinavimus. Quapropter Prudentes etc. Dnes Vras, quas imprimis prćsentes esse ex corde opto et desidero, amice rogatas volo, hoc me favore prosequantur, ut die Sabbathi dictam dominicam Quasimodo prćcedenti, ad coenam in castello meo Vepp comparere ac illinc die dominico prćscripto a prandio mecum in ipsum oppidum Chepregh proficisci etc. velint.») Ugyanebből az alkalomból gr. Nádasdy Ferenc özvegye Báthory Erzsébet is meghívta a pozsonyi tanácsot a csepregi lakodalmi ünnepélyre.
Dr. Lukinich Imre.
HALOTTAINK.
A mióta folyóiratunk utolsó évfolyama megjelent, a veszteségek egész sora érte társaságunkat és az általa művelt tudományszakokat. Az 1923/1924. években bő aratása volt a halálnak, mely régi, nagyérdemű munkatársainkat egymásután ragadta el az élők sorából. Néhány hónappal felejthetetlen elnökünk Fejérpataky László halála után vesztettük el Békefi Remiget, a magyar tudományos művelődéstörténet megteremtőjét, a magyarországi cisztercita-rend nagyszerű apátját és történetíróját. Elvesztettük Éble Gábort, a magyar főúri családok történetének egyik legalaposabb ismerőjét, aki a gróf Károlyi és vele rokon nemzetségek család- és birtoktörténetét a nagy értékű munkák egész sorával gyarapította. Elvesztettük Fraknói Vilmost, a magyar tudományos világ egyik büszkeségét, ki élete utolsó lehelletéig lankadatlan munkása volt a hazai történettudománynak. Elköltözött körünkből Horváth Sándor, a magyar heraldikai és sphragistikai tudomány buzgó művelője. El kellett válnunk Nagy Gyulától, a lelkiismeretes, aprólékosságig pontos oklevélkiadó mintaképétől. Odescalchi Arthúr hercegtől, a felvidéki nemes családok történetének legalaposabb ismerőjétől. Tagányi Károlytól, a magyar heraldika és jogtudomány szakavatott művelőjétől és gróf Zichy Nándortól, a tudományművelő lelkes főúrtól. Eltávozásuk fájdalmas veszteség társaságunkra, melynek működésében mindegyikük tevékeny részt vett, súlyos veszteség a társaságunk művelte tudományszakokra, melyeknek lelkes, fáradhatatlan munkásai voltak. Emléküket társaságunk mindenkor kegyelettel fogja megőrizni.
