A Farkasdi és Görcsönyi Farkasdy-család.
A Farkasdi és Görcsönyi Farkasdy-család.
Genealógiai irodalmunkban úgyszólván teljesen ismeretlen család, mely azonban a középkor óta egész a legújabb időkig tartotta az ősi röget.*
V. ö. Gazdacímtár 1897. 132. l.
Veszprém vármegye északnyugati szöglete, Vas-, Sopron- és Győr vármegyék határán, Marcaltő és Pápa között, tele van nemesi fészkekkel: Alsó- és Felső-Görzsöny, Acsád, Takácsi és több más. Ezen a vidéken fekszik Farkasd is, egykor falu, ma puszta, a Farkasdyak ősi birtoka.
Legelső adat róluk 1346-ból maradt, mikor is a Marczaltői család kérésére egy hatalmaskodási ügyben teljesített vizsgálat alkalmával Bulchu filius Petri de Farkasd királyi emberként szerepel a győri káptalan jelentésében,* míg 1433-ban a takácsi (Veszprém vm.) nemesek hatalmaskodási ügyében a szomszédos birtokosok közt Blasius filius Benedicti de Farkasd, Ladislaus filius Petri de Farkasd neve bukkan elő egy a csornai convent által kiállított oklevélben.* 1473-ban a fentemlített F. Balázsnak Antal és Gergely fiairól, továbbá Istvánnak János fiáról, Györgynek Barnabás fiáról történik említés.* A XV. század végén Felső-Görzsönyben az adóösszeírásban Farkasdy Mihály neve fordul elő.* 1549-ben Farkasdy Lázár és fiai, Farkasdon fél kúria után adóznak.* 1559-ben Farkasdy de eadem Lukács özvegye, nemzetes Ews Márton leánya, Margit, Farkasd faluban levő fél kúriáját, mely neki hitbére volt, 40 frt-ért zálogba adja Gewrczewni (így!) Markos Ferencnek addig, míg fia, Farkasdy Ambrus, a török rabságból haza nem kerül.* 1593-ban F. Orsolya, György leánya, Farkasdon levő üres kúriáját zálogba adja Jankody Jakabnak 10 frt-ért.* 1629-ben F. de eadem Miklós özvegye, Somogyi Anna asszony, S. Benedek leánya, gyermekeinek, F. Péternek és Erzsébetnek nevében is, zálogba adja Győr-Szemerén egész jobbágytelkét, melyen Német Mátyás jobbágya lakik, 80 m. frt-ért, nemes Vásárhelyi Andrásnak.* Farkasdy Menyhért 1636-ban Görzsönyben 70 esztendősnek vallja magát,* egy ismeretlen keresztnevű Farkasdy pedig 1637-ben Veszprém vármegye táblabírájának írja magát.* 1661-ben a vasvármegyei származású F. Pál török fogságból való kiváltására gr. Nádasdy Ferenc ajánlólevelével a vármegyékhez alamizsnáért folyamodik.* 1653-ban F. Mihály, Görzsönyi Vargha Balázzsal és több alsógörzsönyi nemessel együtt zálogba veszi Királyfölde (Veszprém vm.) puszta felét, 800 m. frt-ért;* szerepel ő ot az 1666. évi nemesi összeírásban s mint alsófarkasdi lakos 1674-ben 72 évesnek vallja magát.* Fia, János az 1715. nemesi összeírásban fordul elő, míg unokája, szintén János, 1733-ban tanukkal igazoltatta származását, Farkasd pusztán ősi birtokos voltát, továbbá, hogy Buda alá a vármegye zászlója alatt táborba szállt.* Benne van az 1754/5. évi összeírásban is.
Hazai okmánytár III. 154. l. Csánki: Hunyadiak földrajza III. 271. l.
Veszprémi közp. levéltár, Capsa 51. l. litt. Bb.
O. L. Dipl. 26,006.
Alapi Gyula «Komárom» folyóirat 1916. 28. l.
O. L. Dicalis conscriptio.
Győri kápt. lt. Felv. jzkönyv 1559. fol. 100. l.
U. o. 1593. fol. 233. l.
Győri kápt. Lad. 17. Fasc. 49. No. 2541.
Görzsönyi ref. egyház lt.
O. L. Kir. tábl. 4–5873. D jelzésű irat.
Zemplén vm. lt. Fasc. Iur. 183. No. 32.
Győri kápt. Felv. jzkönyv. 1653. fol. 480.
O. L. Kir. tábl. 4–4008.
Veszprém vm. lt. F. I. 1–19/5.
Sajnos, az eddigi adatokat, bár kétségkívül egy családra vonatkoznak, hiányosságuk miatt nem lehet összefüggő leszármazási táblára foglalni.
Farkasdy Benedek 1636-ban tanu,* 1638-ban Egyházas (Felső) Görzsönyben Bolla Bálinttal pereskedik, ki az ő bevetett szántóföldjét elfoglalta,* 1666-ban a nemesi összeírásban szerepel. Ő kezdett gr. Draskovich György győri püspökkel pert, melyet aztán a fia folytatott.* A hagyomány szerint egy görzsönyi rész-jószág miatt pereskedtek, melyet akkor zálogosított el valamelyik Farkasdy, mikor egy az Amadékkal folytatott összetűzés alkalmával bizonyos agyonütött jobbágy után vérdíjat kellett fizetnie. A föld a püspöké maradt s végleg elszakadt a falutól is.*
Görzsönyi ref. egyház lt.
Veszprém vm. lt. Polg. perek I. köt. 90. l.
Veszprém vm. lt. Investig. II. 50. l.
néh. Antal Károly görzsönyi ref. lelkész közlése.
Fia, szintén Benedek, 1674-ben 40 évesnek vallja magát,* 1700-ban – iratai elveszvén – Veszprém vármegye bizonyítványt állít ki számára, Farkasd pusztabeli régi jogú birtokos, nemes voltáról.* Az ő gyermekei voltak: Juliánna († 1725 előtt), Szalay 74Jánosné és György ki, 1665 kör. született* s gr. Pálffy Miklós nádortól alsó- és felsőgörzsönyi ősi részjószágára adományt szerzett.* Hat fiától rendkívül szétágazott a család, Görzsöny, Takácsi, Adáztevel, veszprémvármegyei Mezőörs, Bány, győrvármegyei helységekbe s Komárom, Fejér vármegyékbe is. A veszprémi, győri káptalani, csornai konventi hiteleshelyi levéltárak, vármegyei, nemesi összeírások igen sok Farkasdy-ról beszélnek a XVIII. és XIX. században, kiket azonban egységes családfára összeállítani nem sikerült, csupán vázlatos leszármazásukat adhatom a fentebb említett I. Benedektől kezdve:
O. L. Kir. tábl. 4–4008.
Veszprém vm. lt. Investig. II. 50. l.
O. L. Kir. tábl. 4–4008.
O. L. Nádori don. könyve. 1725. év.
Farkasdi Benedek 1636, 1638, 1666 birtokos Alsó-Farkasd és Görzsöny; Benedek szül. 1634 1674, Alsó-Farkasd, 1700 ns. biz.; György szül. 1665 1725 új adomány Alsó- és Felső-Görzsöny 1728 ns. biz. l. Veszprém vm.-től; Juliánna 1725 néhai ~ Szalai János; Péter 1715 Görzsöny utódai Pálfára (Tolna vm.) költöztek, hol 1796 ns. igazolták; György 1700–60 Mezőörsre költöztek 1754/5. Győr vm. 1730. Győr vm. ns. public. ~ Barthus Erzsébet; Ferenc 1715, 54/5 Felső-Görzsöny; János 1715, 54/5 Felső-Görzsöny; István (1703–74 1715, 1754/5 Felső-Görzsöny; Benedek 1715 Görzsöny; E három testvér utódai elterjedve Alsó-, Felső-Görzsöny, Kápolnás és Pere-Takácsi helységekben; György esk. 1763, Mezőörs ~ Németh Judith; Sándor esk. 1800 Bőny ~ Roboz Erzsébet; Sándor szül. 1803 Katona; István; János; Judith; Erzsébet ~ G. Varga Mátyás-János Mindszent pta; Anna 1735–84 esk. 1759 ~ Görzsönyi Vargha János Mezőörs; Kata ~ Nagy N.; Éva; Zsuzsa ~ Horváth András Ságh; István Görzsöny; József utódai Takácsin; Benedek; István 1789–1872 marcelházi ref. tanító-lelkész 1844 ns. ig. Komárom vm.-ben ~ Nagy Sára; Sámuel; Károly ref. lelkész Gárdony (Fejér vm.) ~ Rakits Fanny; Zsuzsánna ~ Kovács Sebestyén József ref. esperes lelkész Ipolyszántó (Hont vm.); Beniámin 1820–85 ref. lelkész Somorja esk. 1854 ~ Rakits Mária; Laura 1849–1912 ~ Mészöly Pál ref. lelkész Tabajd (Fehér vm.); Dezső 1851–1921 ügyvéd, tb. vm. főügyész, megyebizottsági tag Székesfehérvár ~ Éhen Gizella †; Ilona szül. 1857 ~ Baracskai Szűts Albert földbirtokos Aba (Fejér vm.); Margit szül. 1865 ~ Tóth Kálmán ref. lelkész Gárdony (Fejér vm.); Vilma szül. 1856 ~ Hirner Hugó; Béla 1858–1926 ref. lelkész Patacs ~ Nagypadányi László Zsófia esk. 1889; Dénes 1864–1911 esk. 1905 ~ Péchy Irén; Vilma szül. 1906; Dezső szül. 1908; Laura szül. 1910; Zoltán szül. 1870 tanítóképző int. tanár Bpest; Margit szül. 1896; Ilona szül. 1905
Nem kapcsolhatók kétségtelenül a családhoz a következő Farkasdyak, bár dunántúliak lévén, hol csak az az egy Farkasd van, a valószínűség az azonosság mellett szól!
F. Márton 1617-ben ref. lelkész Hegyfalun,* a XVII. század első felében Mesterházán;* F. Dániel győrszeredi ref. lelkész, magyar gályarab és hitvalló,* előbb tápi lelkipásztor és presbyter, 1640-ben részt vett a köveskúti zsinaton.* Leánya, Judith az önéletrajzíró Tatai Istvánhoz ment nőül 1698 ápr. 17-én Pázmándon, özvegye 1698-ban vejéhez költözött kis fiával, ifj. F. Dániellel együtt.* Magyari Óh Jakab 75komáromi ref. esperes lelkész unokájának, F. Pálnak ajánlotta 1630-ban Pecselyi Király Imre Pápán megjelent ABC-jét.* F. János 1668. debreceni diák elhagyta a kollégiumot.*
Prot. egyháztört. adattár VII. 166. l.
U. o. VI. 96. l.
Kocsi Cseghő Bálint, Kősziklán épített ház ostroma, ford. Bod Péter, Lipcse, 1866.
Prot. egyháztört. adattár VI. 96. l.
Tört. Tár 1903. 286, 288. l.
Thúry: A dunántúli ref. egyházker. tört. 438. l.
Thúry: Iskolatört. adattár II. 138. l.
1519-ben Farkasdy György birtokot enged át Moróczhelyen és Magasin (Somogy vm.) vejének, Almási Kis Mihálynak* 1618-ban Farkasdy Benedek de Rigács perbe idézi Rigácsi Kálmán Istvánt.*
Veszprémi kápt. 204. Caps. M.
Veszprémi kápt. Caps. R.
A XVIII. század első felében Farkasdy András, Dabasról (Pest vm.), Halász Juliannát vette feleségül s unokájától F. Sámueltől, és Rácz Évától származó szépunokája, F. Zsigmond 1842-ben a nádori ítélőmester előtt eladja dabasi porcióját.* Testvére, F. Juliánna, Döme Istvánné volt.*
Protoc. fassionum XXI. köt. 1841–46. év. 30. l.
Magyary K. Sámuel adata.
A család címerét nem ismerem, az a címer, melyre Kempelen,* Pálmay adatai alapján hivatkozik (ovális paizsban, koronán könyöklő, kardot tartó ruhás kar, dísz: kiterjesztett szárnyú madár), amint a pecsét köriratából kitűnik: nem a 1660-ban török fogoly Farkasdy Pálé, hanem pártfogójáé, gróf Nádasdy Ferencé.*
IV. köt. 46. l.
Dongó Gyárfás Géza levele Dr. V. Z.-hoz.
Dr. Vargha Zoltán.
