A Farkasdi és Görcsönyi Farkasdy-család.
Genealógiai irodalmunkban úgyszólván teljesen ismeretlen család, mely azonban a középkor óta egész a legújabb időkig tartotta az ősi röget.
Veszprém vármegye északnyugati szöglete, Vas-, Sopron- és Győr vármegyék határán, Marcaltő és Pápa között, tele van nemesi fészkekkel: Alsó- és Felső-Görzsöny, Acsád, Takácsi és több más. Ezen a vidéken fekszik Farkasd is, egykor falu, ma puszta, a Farkasdyak ősi birtoka.
Legelső adat róluk 1346-ból maradt, mikor is a Marczaltői család kérésére egy hatalmaskodási ügyben teljesített vizsgálat alkalmával Bulchu filius Petri de Farkasd királyi emberként szerepel a győri káptalan jelentésében, míg 1433-ban a takácsi (Veszprém vm.) nemesek hatalmaskodási ügyében a szomszédos birtokosok közt Blasius filius Benedicti de Farkasd, Ladislaus filius Petri de Farkasd neve bukkan elő egy a csornai convent által kiállított oklevélben. 1473-ban a fentemlített F. Balázsnak Antal és Gergely fiairól, továbbá Istvánnak János fiáról, Györgynek Barnabás fiáról történik említés. A XV. század végén Felső-Görzsönyben az adóösszeírásban Farkasdy Mihály neve fordul elő. 1549-ben Farkasdy Lázár és fiai, Farkasdon fél kúria után adóznak. 1559-ben Farkasdy de eadem Lukács özvegye, nemzetes Ews Márton leánya, Margit, Farkasd faluban levő fél kúriáját, mely neki hitbére volt, 40 frt-ért zálogba adja Gewrczewni (így!) Markos Ferencnek addig, míg fia, Farkasdy Ambrus, a török rabságból haza nem kerül. 1593-ban F. Orsolya, György leánya, Farkasdon levő üres kúriáját zálogba adja Jankody Jakabnak 10 frt-ért. 1629-ben F. de eadem Miklós özvegye, Somogyi Anna asszony, S. Benedek leánya, gyermekeinek, F. Péternek és Erzsébetnek nevében is, zálogba adja Győr-Szemerén egész jobbágytelkét, melyen Német Mátyás jobbágya lakik, 80 m. frt-ért, nemes Vásárhelyi Andrásnak. Farkasdy Menyhért 1636-ban Görzsönyben 70 esztendősnek vallja magát, egy ismeretlen keresztnevű Farkasdy pedig 1637-ben Veszprém vármegye táblabírájának írja magát. 1661-ben a vasvármegyei származású F. Pál török fogságból való kiváltására gr. Nádasdy Ferenc ajánlólevelével a vármegyékhez alamizsnáért folyamodik. 1653-ban F. Mihály, Görzsönyi Vargha Balázzsal és több alsógörzsönyi nemessel együtt zálogba veszi Királyfölde (Veszprém vm.) puszta felét, 800 m. frt-ért; szerepel ő ot az 1666. évi nemesi összeírásban s mint alsófarkasdi lakos 1674-ben 72 évesnek vallja magát. Fia, János az 1715. nemesi összeírásban fordul elő, míg unokája, szintén János, 1733-ban tanukkal igazoltatta származását, Farkasd pusztán ősi birtokos voltát, továbbá, hogy Buda alá a vármegye zászlója alatt táborba szállt. Benne van az 1754/5. évi összeírásban is.
Sajnos, az eddigi adatokat, bár kétségkívül egy családra vonatkoznak, hiányosságuk miatt nem lehet összefüggő leszármazási táblára foglalni.
Farkasdy Benedek 1636-ban tanu, 1638-ban Egyházas (Felső) Görzsönyben Bolla Bálinttal pereskedik, ki az ő bevetett szántóföldjét elfoglalta, 1666-ban a nemesi összeírásban szerepel. Ő kezdett gr. Draskovich György győri püspökkel pert, melyet aztán a fia folytatott. A hagyomány szerint egy görzsönyi rész-jószág miatt pereskedtek, melyet akkor zálogosított el valamelyik Farkasdy, mikor egy az Amadékkal folytatott összetűzés alkalmával bizonyos agyonütött jobbágy után vérdíjat kellett fizetnie. A föld a püspöké maradt s végleg elszakadt a falutól is.
Fia, szintén Benedek, 1674-ben 40 évesnek vallja magát, 1700-ban – iratai elveszvén – Veszprém vármegye bizonyítványt állít ki számára, Farkasd pusztabeli régi jogú birtokos, nemes voltáról. Az ő gyermekei voltak: Juliánna († 1725 előtt), Szalay 74Jánosné és György ki, 1665 kör. született s gr. Pálffy Miklós nádortól alsó- és felsőgörzsönyi ősi részjószágára adományt szerzett. Hat fiától rendkívül szétágazott a család, Görzsöny, Takácsi, Adáztevel, veszprémvármegyei Mezőörs, Bány, győrvármegyei helységekbe s Komárom, Fejér vármegyékbe is. A veszprémi, győri káptalani, csornai konventi hiteleshelyi levéltárak, vármegyei, nemesi összeírások igen sok Farkasdy-ról beszélnek a XVIII. és XIX. században, kiket azonban egységes családfára összeállítani nem sikerült, csupán vázlatos leszármazásukat adhatom a fentebb említett I. Benedektől kezdve:
Farkasdi Benedek 1636, 1638, 1666 birtokos Alsó-Farkasd és Görzsöny; Benedek szül. 1634 1674, Alsó-Farkasd, 1700 ns. biz.; György szül. 1665 1725 új adomány Alsó- és Felső-Görzsöny 1728 ns. biz. l. Veszprém vm.-től; Juliánna 1725 néhai ~ Szalai János; Péter 1715 Görzsöny utódai Pálfára (Tolna vm.) költöztek, hol 1796 ns. igazolták; György 1700–60 Mezőörsre költöztek 1754/5. Győr vm. 1730. Győr vm. ns. public. ~ Barthus Erzsébet; Ferenc 1715, 54/5 Felső-Görzsöny; János 1715, 54/5 Felső-Görzsöny; István (1703–74 1715, 1754/5 Felső-Görzsöny; Benedek 1715 Görzsöny; E három testvér utódai elterjedve Alsó-, Felső-Görzsöny, Kápolnás és Pere-Takácsi helységekben; György esk. 1763, Mezőörs ~ Németh Judith; Sándor esk. 1800 Bőny ~ Roboz Erzsébet; Sándor szül. 1803 Katona; István; János; Judith; Erzsébet ~ G. Varga Mátyás-János Mindszent pta; Anna 1735–84 esk. 1759 ~ Görzsönyi Vargha János Mezőörs; Kata ~ Nagy N.; Éva; Zsuzsa ~ Horváth András Ságh; István Görzsöny; József utódai Takácsin; Benedek; István 1789–1872 marcelházi ref. tanító-lelkész 1844 ns. ig. Komárom vm.-ben ~ Nagy Sára; Sámuel; Károly ref. lelkész Gárdony (Fejér vm.) ~ Rakits Fanny; Zsuzsánna ~ Kovács Sebestyén József ref. esperes lelkész Ipolyszántó (Hont vm.); Beniámin 1820–85 ref. lelkész Somorja esk. 1854 ~ Rakits Mária; Laura 1849–1912 ~ Mészöly Pál ref. lelkész Tabajd (Fehér vm.); Dezső 1851–1921 ügyvéd, tb. vm. főügyész, megyebizottsági tag Székesfehérvár ~ Éhen Gizella †; Ilona szül. 1857 ~ Baracskai Szűts Albert földbirtokos Aba (Fejér vm.); Margit szül. 1865 ~ Tóth Kálmán ref. lelkész Gárdony (Fejér vm.); Vilma szül. 1856 ~ Hirner Hugó; Béla 1858–1926 ref. lelkész Patacs ~ Nagypadányi László Zsófia esk. 1889; Dénes 1864–1911 esk. 1905 ~ Péchy Irén; Vilma szül. 1906; Dezső szül. 1908; Laura szül. 1910; Zoltán szül. 1870 tanítóképző int. tanár Bpest; Margit szül. 1896; Ilona szül. 1905
Nem kapcsolhatók kétségtelenül a családhoz a következő Farkasdyak, bár dunántúliak lévén, hol csak az az egy Farkasd van, a valószínűség az azonosság mellett szól!
F. Márton 1617-ben ref. lelkész Hegyfalun, a XVII. század első felében Mesterházán; F. Dániel győrszeredi ref. lelkész, magyar gályarab és hitvalló, előbb tápi lelkipásztor és presbyter, 1640-ben részt vett a köveskúti zsinaton. Leánya, Judith az önéletrajzíró Tatai Istvánhoz ment nőül 1698 ápr. 17-én Pázmándon, özvegye 1698-ban vejéhez költözött kis fiával, ifj. F. Dániellel együtt. Magyari Óh Jakab 75komáromi ref. esperes lelkész unokájának, F. Pálnak ajánlotta 1630-ban Pecselyi Király Imre Pápán megjelent ABC-jét. F. János 1668. debreceni diák elhagyta a kollégiumot.
1519-ben Farkasdy György birtokot enged át Moróczhelyen és Magasin (Somogy vm.) vejének, Almási Kis Mihálynak 1618-ban Farkasdy Benedek de Rigács perbe idézi Rigácsi Kálmán Istvánt.
A XVIII. század első felében Farkasdy András, Dabasról (Pest vm.), Halász Juliannát vette feleségül s unokájától F. Sámueltől, és Rácz Évától származó szépunokája, F. Zsigmond 1842-ben a nádori ítélőmester előtt eladja dabasi porcióját. Testvére, F. Juliánna, Döme Istvánné volt.
A család címerét nem ismerem, az a címer, melyre Kempelen, Pálmay adatai alapján hivatkozik (ovális paizsban, koronán könyöklő, kardot tartó ruhás kar, dísz: kiterjesztett szárnyú madár), amint a pecsét köriratából kitűnik: nem a 1660-ban török fogoly Farkasdy Pálé, hanem pártfogójáé, gróf Nádasdy Ferencé.