Dr. SZENDREI JÁNOS 1857–1927.
Dr. SZENDREI JÁNOS
1857–1927.
1857–1927.
Azok után a rendkívül súlyos veszteségek után, melyek a magyar történetírást és segédtudományait az utóbbi években érték, úgy látszott, hogy az 1927. esztendő a halál aratásában szünetet fog jelenteni. Nagy veszteségünk, hogy a látszat csalóka volt. November végén hirtelenül és váratlanul kidőlt a sorból dr. Szendrei János, a legszorgalmasabb kutatók egyike s a magyar fegyvertörténetnek néhai Nagy Géza mellett egyik megalapítója. Folyóiratunk olvasói jól ismerik a nevét. Egyike volt azoknak, kik a heraldikai historizálás a mult század dereka táján diadalra jutott módszerének a legkorábban vonták le és értékelték irodalmunkban a tanulságait. Minden címerkép egy-egy keltezési útbaigazítás volt a számára a magyar fegyver multjának és fejlődésének a megvilágításában. Mert természetes, hogy az érdeklődése irányánál fogva a Társulatunk művelte tudományágak közül a címer- és pecséttan foglalkoztatta elsősorban. Egész sora jelent meg az idevágó dolgozatainak, s két legnevezetesebb munkájába: nagy millenniumi fegyverkatalógusába s a M. Tud. Akadémia 1905-ben kiadta viselettörténetébe is szervesen és következetesen beleszőtte a maga és mások megfigyeléseit és eredményeit. Ő maga még távolról sem tartotta az élete művét befejezettnek s az utolsó napjáig telve volt tervvel és célkitűzéssel. Ezek megvalósítása most már másokra vár. Ám így is derék és nagy munkát végzett, egy lelkes és úttörő nemzedék érdemes tagja volt. A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság tudja ezt és mindig kegyelettel fogja őrizni az emlékét.
T. Z.
