c) Ghyczy Józsa nyitramegyei alispán és gyermekei.
c) Ghyczy Józsa nyitramegyei alispán és gyermekei.
Így jut Józsa nagybátyja (unokabátyja?) révén királyi jutalomhoz. Egyébként maga is ügyes ember. Veszprémmegyei létére Nyitra-megye alispánja, majd érseki udvarmester és ugyancsak érseki nádor lesz, aki első felesége, Hencz Zsófia útján apósával, Hencz Mátéval együtt már 1541. évben nagyobb birtokra tesz szert s egyidejűleg I. Ferdinándtól donációban kapja Assakürtöt, majd néhány év mulva az utóbb külön faluként megszűnt Ablanckürt felerészét.* Ez alapon használja a család agici, assa- és ablanckürti predikátumot. 1544-ben Várday Pál érsek, kir. helytartó G. Józsának és hitvesének, valamint György, Farkas, János és az – úgy látszik – kevéssel utóbb kiskorában elhúnyt Imre nevű fivéreinek adományozta Csorba János javait.* 1550-ben ugyancsak I. Ferdinándtól engedélyt nyer az assakürti várkastély* felépítésére s hozzá megkapja a pallosjogot is. 1554-ben Ablanckürt másik részét nádori adományban kapja Nádasdy Tamástól. 1558-ban a király ad számára közel 14 falu határára kiterjedő újabb donációt.* Az 1559. évi 38. tcikk 11. §-a pedig a nádor mellett 2 főpapból, 2 báróból és 4 ülnökből (assessor) szervezett fellebbezési törvényszék egyik tagjaként (ülnökeként) nevezi meg, ami a mellett bizonyít, hogy nemcsak kiváló vagyonszerző, hanem egyébként is már a kortársaitól és főleg magától Nádasdy Tamás nádortól is megbecsült jeles közéleti férfiú volt. A Miksa király által Bécsben, 1564 dec. 4-én kiadott nemességmegerősítő 14és részben címerbővítő oklevél – mint már említettük – testvérei: György, Farkas és János kapitányok után felsorolja az ő hátrahagyott gyermekeit: Istvánt, Pált és Annát. A ma élő Ghyczyek a Pál leszármazottjai, akit 1577-ben a judex, jurati et universitas nobilium comitatus Comaromiensis a magyar kamarához intézett fölterjesztésben egyik adókirovónak, dicatornak ajánlottak.* Pál volt tehát az első, aki Komárom-megyében szerepet játszott. A bajnai Bóth-család birtoka felesége, nebojszai Balogh Borbála révén szállott részben a Ghyczyekre. 1592-ben Nyitra-megye választotta alispánjává. Jó barátságban volt vele Thurzó György, a későbbi nádor is.*
Nagy Iván szerint (i. m.) ez nádori adomány volt. A nádori szék akkor azonban már éveken át betöltetlen volt. Nádasdy Tamás csak 1544-ben lett nádor.
Ghyczy Pál úr adatai alapján.
G. Józsa, a jobbára Hencz-Oszlányi-családok tulajdonát képezett szerzeménybirtokaira újabb kir. adományt nyert, melybe fölvétette második házasságából született gyermekeit is. István és Pál mostohatestvérek és utódaik közt majd 100 évre terjedő viszály folyt e miatt. A testvérharc veszélyeztetvén az assakürthi várkastély őrzését is, 1567-ben Miksa elrendelte lerombolását, de parancsa nem hajtatott végre. Lakott része az osztály- és egyéb levelekben «Józsa kőháza» néven szerepel. A XVIII. században annyira leromlott, hogy András a XIX. század eleje körül anyagából tornyos, emeletes lakóházat épített, mely ma is a család birtokában van. A régi várkastélyból még fennmaradt egy boltíves, a falba illesztett vaskarikákkal ellátott helyiség és egy földalatti kamara, melyek 1848-ig börtönül használtattak. A várkastély a Radosna-patakkal összekötött vizes árkokkal körülvett szigeten állott. A hajdani halastó nyomai is megvannak. Ghyczy Pál úr szíves közlése.
Adományleveleit részletesebben l. Nagy Iván i. m. 398. l. – L. még a birtokok felsorolását a Magyar nemzetiségi zsebkönyvben. II. rész, 228. l.
Orsz. Levéltár. Kamarai levelezések 1577. január 1. és 2. Takáts Sándor gyüjtéséből. – Kétségtelenül G. Pálnak, úgyis, mint G. György újvári kapitány unokaöccsének tisztelt neve volt Komárom megyében. Az 1537. évi III. tc. «az adófizetés módjáról» ugyanis elrendelte, hogy «minden egyes vármegyében választandó az előkelőbbek közül két nemes, akiknek hűsége és becsületessége mindenki előtt ismeretes».
L. 1594 február 24-én feleségéhez intézett levelét. (Thurzó György levelei nejéhez. I. köt., 57. l.)
