b) Ghyczy Ferenc esztergomi kapitány.
b) Ghyczy Ferenc esztergomi kapitány.
Lénárt kortársa volt Ferenc, akit a Hungr. Denkbuch egy alább ismertetendő adata nyilván nem édestestvér értelmében nevez a Józsa «frater suus»-ának. 1526-ban II. Lajos király Várday Pál egri, előbb veszprémi püspök érdemeiért a beregmegyei Bulcsú és Asztalak községeket adja néki (továbbá lipóci Horváth Istvánnak és Serédy Györgynek). 1530-ban I. Ferdinánd szolgálatában találjuk. Mikor Rogendorff Vilmos báró, I. Ferdinánd fővezére a jelzett év október 26-án megállapodik Várday Pál esztergomi érsekkel Esztergom várának átadási feltételeiben, G. Ferenc Nyáry Ferenccel együtt a vár kapitánya lesz.* E minőségében – mint azt Eszéky János esztergomi kanonok egy hónappal utóbb, az ipolysági konvent előtt tett hosszú panaszában olvassuk – Várday érsek parancsára, kétségkívül politikai okokból, bebörtönöztette az egész káptalant.* Ugyancsak 1530-ból az esztergomi érseknek a primás állása függetlenítésére és birtokai, jövedelmei önálló kezelésére vonatkozó emlékirata egyik pontja szerint «a királyi felség meg fogja parancsolni… Gyczy Ferencnek, hogy vegye el kezét az esztergomi érsek jövedelmeiről.* 1531 február 28-án Várday Pál esztergomi érsek arra kéri János királyt, hogy fogadja vissza kegyelmébe, mert Esztergom várát az ő betegsége alatt kapitányai: Nyáry Ferenc és Gyczy Ferenc adott esküjök és ama kikötése ellenére adták át a német csapatoknak, hogy a vár maga minden eshetőségre az ő kezében és szabad marad.* Közel esik az a feltevés, hogy Esztergom várának az I. Ferdinánd részére való megszerzése volt az az érdem, amelyért a király 1544-ben 600 frtot fizettetett G. Józsának, az akkor már nem élt Ferenc testvérének – fratri suo – (!) ama kötelezvény kiegyenlítésére, melyet Ferencnek fontos okokból Rogendorff Vilmos és Fels Lénárt főkapitányok adtak.*
«…dominus Paulus de Warda, archiepiscopus Strigoniensis, primas Hungariae … nobis et exercitui Maiestatis Regie ex arce sua Strigoniensi omnem fidelitatem ostendit ac liberum progressum prebuit, egregiosque Franciscum Nyáry, aulicum regium et Franciscum Gyczy pro conservando regiminis sue Maiestatis in hoc regno sub honestis conditionibus ad arcem suam Strigoniensem acceptavit, eosque in capitaneos ac castellanos eiusdem arcis prefecit» etc. Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából. Szerkesztették Bunyitay V., Rapaics R., Karácsonyi J., II. köt., 66. l.
«… Et nunc… per captivitatem et incarcerationem totius capituli… per Franciscum Gyczy et Andream Kermendi castellanos… ipso domino archiepiscopo praesente et id fieri mandante» etc. U. o. 83. l.
«…Item. Mattas Regia mandet Martino Sidonio et Francisco Gyczy, quod manus suas expiciant de proventibus domini Strigoniensis.» U. o. 106. l.
«… cum Francisco Nyáry et altero Francisco Gyczy, quos castellanos arcis constitueram, de custodia et conservatione arcis tale pactum firmissimo iuramento eorundem… firmatum, certis et honestis conditionibus inieram, ut arx ipsa in omnem eventum apud manus meas salva et libera remaneret… Castellani… contra iuramentum ipsorum… etc contra promissionem, quam fecerant, me ignorante et invito ac in lecto decumbente circiter quadringenti pedites in arcem admiserunt.» U. o. 122. l.
«Josepho Gyczy pro redimenta ea obligatione, quam fratri suo, quondam Francisco Gyczy dni Vilhelmus Rogendorff et Leonardus a Fels supremi capitanei regi< Mattis rationalibus de causis dederant, Mattas regia solvi commisit 600. fl.» Hung. Denkbuch, 387. köt., 23. l. 1544 nov. 25. Közös p. ü. levéltár. Takáts Sándor gyüjtéséből.
