József és leszármazói.
József és leszármazói.
Ez tartotta fenn atyja vonalát napjainkig. Mivel Ferenc bátyjával megférni nem tudott, az örökös torzsalkodásnak véget vetendő, atyja úgy vélte, hogy legjobb lesz, ha ő mint fiatalabbik fiú távozik a háztól és az idegenben keres magának megfelelő állást.* József atyja tanácsát követve előbb a csicsó-i (Komárom vm.) Zichy uradalomban vállalt szolgálatot. Innét, nem tudjuk mikor, távozván, az Eszterházy grófi család szolgálatába áll, ahol uradalmi prefektusságig viszi. Életének talán legfontosabb eseménye az volt, hogy 1731-ben a család sárosfalvi vonalának tagjaival Sárosfalván egyességet kötött az iránt, hogy az 1444-ben elzálogosított és időjártával a Mórocz-család kezére jutott 16 sárosfalvi jobbágytelek visszaszerzését egyesült erővel szorgalmazzák, aminek ellenében a sárosfalvi vonalon álló érdekelt atyafiak a visszaszerzendő birtokok egynegyed részét neki és leszármazóinak engedik át.*
Orosz László táblai esküdt 1776 jún. 30-iki tanuvallatásakor ns. Csókás András s mások vallomása Bittó Mihály és Ferenc perében, Bittó Ferdinándné Szegedy Zsuzsa és gyermekei ellen; 1. a vonatkozó pert a csal. ltárban annak 22–37. 11.
Az egyesség levél kelt 1731 aug. hó 7-én Sárosfalván, csal. ltár.
A visszaszerzés sikerült, mint már Bittó Ádám élete folyása ismertetésénél említettük. József, miután a pör költség reá eső részét letette, 1734-ben a szerződésszerűen kikötött negyed részt megkapta.* Ám az ilykép szerzett birtokot nem birhatta nyugodtan, mivel már 1740 körül édesatyja öccsének Péternek Mihály nevű fia meginttette őt, hogy a Mórocz-családtól visszaszerzett telkekből az őt megillető részt adja ki. Ebbe József csak azon esetre volt hajlandó belemenni, ha Mihály úgy a nyolcados per, mint az azóta felmerült s az intető vonalát terhelő költségeket leteszi.* Ennek, mint látszik, Mihály nem felelt meg, mert később perre került a dolog, melyből azonban József vonala került ki győztesen. Mihály ugyanis az illetékes fórumok által oda utasíttatott, hogy vélt jussát ne József vonalán, hanem valamennyi, a visszaszerzett birtokban részesedett családtagokon keresse.* Hogy hova fejlődött ez az ügy, arról később szólunk még.
Az 1734 júl. 20-án kelt oszt. levél a csal. ltárban.
A fentebb idézett Bittó Mihály – Bittó Ferdinandné-féle perben mint felperesi melléklet L jelz. alatt (1. a 62–63. 1.).
Bittó Mihály pöre Bittó Ferdinándné majd Bittó Istvánné ellen, csal. ltár.
József egyébként a visszaszerzett birtokrészen kívül még érseki adomány címén is szerzett birtokot. Eszterházy Imre gróf esztergomi érsektől u. i. 1739-ben a keszölcési első kuriában egy tizenhatod érseki nemesi kuriát kapott adományul, amelybe tényleg be is iktattatott.*
Adománylevél kelt 1739 júl 1-én, beiktatás megtörtént 1739-ben, a beiktató levél megvan a pozsonyi kápt. hit. h. ltárában C. 1, f. 14, nr. 28 jelz. alatt.
Ettől kezdve, ha eltekintünk a prefektusi működéséről fennmaradt adatoktól, az 1757 aug. 2-án elkövetkezett haláláig, életéről több adatunk nincs.
Végrendeletének másolata egyik főrangú családunk levéltárában fennmaradt.* Ebben ingó- és ingatlan vagyonáról rendelkezik neje és gyermekei javára. Egyúttal meghagyja Ferdinánd fiának, hogy a «korhely Ferkóról», akinek semmit sem hagy, ő gondoskodjék segélyezésével, míg él.
Újkori másolata szerző családtörténeti gyüjteményében.
37József kétszer nősült. Első felesége Szentgyörgyvölgyi Csupor Erzsébet, kitől négy gyermeke származott. A második neje Forintosházi Forintos Anna, kitől gyermekei nem voltak. Gyermekei:
a) Ferenc. Mint az imént említettük, atyja korhelysége miatt reá mitsem hagyott; 1766 körül halt el.* Csak annyit említhetünk róla, hogy katona volt.
Úgy Ferenc, mint atyja halálát illetőleg 1. O. Ltár Dunán inneni tábla 942.
b) Mihály fiatalon, valószinűleg még gyermekkorában halt el. Ezt támogatja atyja végrendelete is, melyben róla említés téve egyáltalán nincs.
c) Anna Zsuzsanna, Bezérdy Jób neje.
d) Ferdinánd. Ő viszi Pál alispán vonalát tovább, 1745-ben egy felvalló levél szerint a kir. tábla esküdt jegyzője,* utóbb azonban éppúgy, mint atyja, az Eszterházy grófi család szolgálatába áll s ott ugyancsak a prefektusságig viszi. 1758 okt. 17-én már nagybetegen úgy végrendelkezik, hogy a csallóközi jószágok, melyeket édes atyja kiváltott s kizárólag neki hagyott, a rajtok fekvő pénzzel együtt szabad rendelkezési joggal feleségét illessék. Ingóságait és igáit feleségének és három gyermekének, lovait pedig kizárólag a feleségének hagyja.* Ferdinánd még ez évben elhalálozván, özvegye s gyermekei az ingatlan szerzeményen megosztoztak. Az ősi, a pozsonyvármegyei Sárosfalván, Keszölcésen és Doborgazon fekvő birtokok osztatlanul hagyattak.*
Veszprémi kápt. hit. hely. 1745. évi prothoc. Nr. 78.
Eredetije a csal. ltárban.
O. Ltár, Dunán inneni tábla 942, Bezerédy Jóbné pere Bittó Ferdinándné ellen.
Neje Mezőszegedi Szegedy Zsuzsanna volt, 1746 febr. 16-án Ferdinánd édes atyja beleegyezésével ennek 1500 rhénes forintot moringol s a következő napon nőül is veszi. Házasságukból öt gyermek származott, akik közöl Ferdinánd halálakor csak hárman voltak életben, ú. m. Mária Magdolna, Nagyabonyi Csiba Gáborné, Judith Julianna (aki később mindig Julianna néven szerepel) Benefai Bacsák Ignácné. Mindketten mint özvegyek említtetnek 1808-ban. A harmadik, fiú volt:
Ferenc József. Ez nem tudni mikor, de visszatér Csallóközbe s ott atyja keszölcési birtokán gazdálkodik s az ősi birtokokat részint új szerzeményekkel, részint pedig zálogbavétellel szaporítja.
Gazdálkodása mellett 26 évig viseli Vajka érseki szék szolgabírájának tisztét.*
L. csal. ltár, Rudnay érsek 1821 okt. 10-én Esztergomban kelt adománylevelét.
Neje Benefai Bacsák Thekla. Házasságukból öt leány s három fiú származott. Két fiú: Tóbiás és Emanuel meg egy leány: Nepomucena még szüleik életében elhaltak, mivel a szülők után 1830 október hó 28-án létrejött osztályos egyességnél már nem szerepelnek,* hanem csak Benő fiok és Alojzia, Margit, Borbála és Zsófia leányaik.
Oszt. levél a csal. ltárban.
Pál alispán vonalát ezek szerint csak Benő vitte tovább.
Benő jogi tanulmányai befejezése után a pesti kir. táblán Ürményi János mellett juratus.* Utóbb Pozsony vármegye szolgálatába lép, 1817 ápr. 14-én a felsőcsallóközi járás alszolgabírójává, 1823 szept. 4-én főszolgabírójává teszik meg, 1828 júl. 23-án pedig a vármegye másodalispánjának választják meg.
Ürményi vonatkozó bizonyítványa a csal. ltárban.
Ebbeli minőségében a rövid idő mulva kitört kolerajárvány leküzdésére alakított alsó- és felsőcsallóközi bizottságok elnöki tisztét is viselte.
A vármegye első alispánjának Kisjókai Takách Gáspárnak 1831, évi szept. 19-én bekövetkezett halálával 1832. évi május hó 24-én a vármegye első alispánjának választják meg. Ezen állásában 1838. évi május 13-ig működött, mikor a közbizalom az országgyűlésre küldi követnek. Az országgyűlésről ugyanez évi november hó 4-én visszatérvén, 1840. évi október hó 15-én előbbi első alispáni hivatalában ismét megerősíttetett s ez állását 1842. évi február hó 24-én királyi ítélőtáblai előadó ülnökké történt kineveztetéseig töltötte be.* Utóbbi tisztében 1844 jan. hó 21-én érte őt utól a halál.*
O. Ltár lib. reg. class II. Nr. 10, pag. 246, Nr. 3524 ex 1842.
A felsorolt megyei szolgálatra vonatkozó adatok Pozsony vármegye 1844. évi febr. hó 26-án tartott közgyűléséből özvegye részére kiadott közszolgálati bizonyítványból, amelynek alapján özvegye a m. k. udv. kancellária 1845. évi júl. hó 10-én tartott ülésének javaslatához képest a királytól kegydíjat kapott.
Amily odaadással és buzgalommal működött a közpályán, éppoly igyekezettel foglalkozott 38magángazdasági ügyeivel is. Mint páratlan gazda az őseiről maradt vagyonát nemcsak megtartani tudta, hanem az akkori viszonyokhoz képest még nagy mértékben gyarapította is, sőt még érseki birtok adományban is részesült. Rudnay Sándor hercegprímás u. i. az Esztergomban 1821. évi október hó 10-én kelt adománylevelével Vajka érseki birtokon három és egy fél nyolcad érseki nemesi kuriával adományozza meg őt azon szolgálatok jutalmazására, melyeket mint a Vajka érseki széki nemesek rendes és Pozsony vármegye helyettes szolgabírája teljesített. Az érseki adománylevél az adomány indokolásául még azon érdemeket is kiemeli, melyeket az adományos őse: Pál érseki széki alispán továbbá déd-, öreg- és édes atyja a vajkai érseki szék körül szereztek. A birtokbaiktatás még az adomány évében ellentmondás nélkül megtörtént.*
Eredetije a csal. ltárban.
Közismert igazságérzete nemcsak a vármegye közönségének közbecsülését és tiszteletét, hanem a család mindkét vonalának teljes bizalmát szerezte meg részére. Erre jellemző, hogy a család két ága között duló, izetlenségekkel telt, késhegyigmenő harcokban bővelkedő birtokperek sem rendítették meg pörbeli ellenfeleinek beléje helyezett bizodalmát. Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy mikor a 30-as években az atyafiságban hire ment, hogy felkérők – impetrálók – jelentkeztek a sárosfalvi ősi birtokra és a királyi jogügyi igazgató a sárosfalvi birtokban rejlő kir. jogok tekintetében általa a családot nyilatkozat tevésre szólította fel, annak dacára, hogy vele éppúgy mint a többi keszölcési – fekete – vonalon lévőkkel perben állottak, a birtokaik illetve az ősi birtok megvédését reá bízták s e célra az egész családi levéltárat is átadták neki.
Neje Lidertejedi Nagy Mária. Házasságából származott fiai közül csak kettőnek maradtak fiutódai.
a) Kálmán. A családi hagyományhoz híven ő is a közpályára lép. 1844-ben Pozsony vármegye másodaljegyzője, utóbb főjegyzője, 1861-ben másod-, 1867-ben pedig első alispánnak választják meg, utóbbi állásában 1872 szeptember havában országgyűlési képviselővé történt megválasztatásáig marad meg. Majd a honvédelmi minisztériumba neveztetik ki miniszteri tanácsosnak.
Ebben a minőségben szerzett érdemei elismeréséül Ő Felsége a kormány előterjesztésére előbb a Lipót-rend lovagkeresztjével, utóbb pedig a Szt. István-rend kiskeresztjével tüntette ki.*
Erre vonatkozólag 1. Pozsony vm. monografiáját s a tiszti címtárt.
Neje Beleházi Bartal Terézia. Gyermekei:
α) Aurél, jog- és államtudor, köz- és váltóügyvéd tevékeny részt vett a magyar evezős és vívósport fellendítésében.
β) István. Tanulmányait elvégezve a földmívelésügyi m. k. minisztérium szolgálatába áll s mint osztálytanácsos nyugalomba vonul. Tárcái a helyi lapokban jelentek meg.
γ) Dénes, köz- és váltóügyvéd, rövid ideig orsz. képviselő, majd Pozsony vármegye főispánja. Pozsony vármegyének elcsatolása óta sárosfai birtokán gazdálkodik.
b) István József. Jogi tanulmányait befejezvén már fiatalon, 21 éves korában 1843 szept. 4-én Mosony vármegye tiszteletbeli, 1845 aug. 26-án pedig valóságos aljegyzője, 1847-ben Pozsony vármegye főszolgabírája s mint ilyen Mosony vármegye táblabírájának neveztetik ki.* 1848-ban országgyűlési követ s ebbeli minőségében a kormánnyal Debrecenbe, majd Szegedre megy. A forradalom leveretése után a külföldre menekül, s előbb Törökországban, majd pedig Franciaországban él. Az 50-es években amnesztiát kap s hazatérve drávafoki birtokára vonul vissza itt egyedül gazdaságának élve.*
Moson vármegye ltára, 2136/1843., 2245/1845. b. ü. és 1337/1847. b. ü. számok.
Saját szóbeli közlése.
1861-ben a szigetvári, 1869-ben pedig az abrudbányai kerület képviselőjének, az országgyűlés pedig alelnökének választja meg. 1870-ben a delegáció elnöke, majd 1871-ben igazságügyminiszter. Ebbeli minőségében szervezi a bíróságokat. A bírói állások betöltésénél sem a baráti kivánságokat, sem pedig a protekciót nem respektálván, igen sokan úgy a politikusok, mint pedig az állást keresők közöl ezt feledni sohasem tudták s ahol lehetett, ellene működtek. Erről az állásáról 1872. év őszén lemondván, még ezen az őszön a képviselőház elnökévé választják meg. Az 1874-iki esztendőben a Felség bizalma a miniszterelnöki székbe szólítja őt. Ebbeli minőségében tevékeny részt vett a Deákpárt és a balközép fuziójának 39megvalósításában. Szerzett érdemei elismeréséül előbb valóságos belső titkos tanácsosnak neveztetett ki, majd utóbb a Lipót-rend nagykeresztjével ékesíttetett.* A fuzió létesülése után a miniszterelnökségről 1875 febr. hó 20-án lemondott és később ellenzékbe ment. Ő volt a legelső magyar miniszterelnök, aki lemondása után ellenzéki politikussá, képviselővé lett.
A vonatkozó adatok a hivatalos lapból, országgyűlési almanach s a tiszti és udvari címtárból valók.
E ténykedése okozta, hogy a főrendiház reformja alkalmával a kormány őt nem terjesztette elő főrendiházi tagságra leendő kinevezés végett. Csak jóval később, hajlott korában, mikor már aszthmája nagyon elhatalmasodott rajta s az a közéleti szereplésében lépten-nyomon korlátozta, neveztetett ki a főrendiház életfogytiglani tagjának.
A közpályán nem annyira szónoki képessége, mint inkább munkássága által tünt ki. Nyíltszavú, egyenes ember volt, aki nem szokta véleményét véka alá rejteni s a politikában is nyiltan kifejezést adott meggyőződésének. E jellemvonása párosulva parlamenti iskolázottsággal tette lehetővé, hogy úgy a szabadságharc alatt, mint annak leveretése után az emigrációban és utóbb az alkotmány visszavívásáért megindult társadalmi és politikai küzdelmekben is mindig megállotta helyét. Eme tulajdonságainak köszönhette, hogy Deák Ferenc szorosabb baráti köréhez tartozott.
Neje a család fekete, keszölcési vonalának másik ágából – Péter utódai – közöl való, az Arad megyébe költözött Mihály késői utóda, Bittó Irma, megözvegyült Dulovits Andorné.
Az István tulajdonában volt drávafoki birtok nem volt a család ősi birtoka, hanem István édes anyja után szállott Istvánra és a többi gyermekekre és azt István az osztály alkalmával vette át.*
Pécsi kápt. h. helyi ltára, prothoc. XVII. p. 241–245, az osztályt illetőleg saját szóbeli közlése.
c) Lajos, 1860-ban Mosony vármegye t. aljegyzője, 1861-ben t. szolgabírája s 1867-ben ezen vármegye alügyésze.* Ő volt az, aki Molnár Zsigmond és Lászlóval a nemesebb gyümölcsféléket Vajka, Keszölcés és Doborgaz községek határaiban meghonosította.*
Moson vm. levéltára.
Pozsony vm. monografiája, Budapest, Apollo irod. társaság kiadása, 18 1.
Neje ns. Petőcz Irma. Fiai:
1. Béla, bölcsészettudor, vegyészmérnök. Tanulmányai befejeztével államszolgálatba lép. Előbb a budapesti m. kir. vegykisérleti állomáson, majd az orsz. m. kir. kémiai intézeten működik. A szabadalmi ügy megszervezése után az újonnan felállított m. kir. szabadalmi hivatalhoz szabadalmi bíróvá neveztetett ki, mely minőségében előbb miniszteri tanácsosi, utóbb pedig a szabadalmi hivatalnak szabadalmi bírósággá történt átszervezése után szabadalmi bírósági alelnöki címmel ruháztatott fel.
E mellett a kir. József műegyetemen mint a cukor- és zsírnemű vegyületek képesített magántanára működik, műegyetemi nyilvános rendkívüli tanárai címmel.
2. Gyula, jogtudor, köz- és váltóügyvéd, a kisbirtokosok orsz. földhitelintézetének volt titkára. Korai halála nagy reményekre jogosító pályafutást szakított meg.
d) Béni, 1861-ben Pozsony vármegye szolgálatába lép, előbb mint jegyző, 1867-től pedig mint főszolgabíró működik. Utóbb a felső-csallóközi (somorjai) választókerület országgyűlési képviselőjének választja meg, kerületét ezután még hosszú időn át képviselte. E mellett sárosfai birtokán gazdálkodik és mint a vármegyei gazdasági egyesület egyik vezető egyénisége leginkább gazdasági kérdésekkel, valamint a felső-csallóközi ármentesítő társulat ügyeivel foglalkozott.*
Orsz. gyűl. almanachok, Pozsony vármegye monografiája.
