Madarassy László dr.: Mezőmadarasi Madarassy Sándor útja Gömörből Szatmárba. Budapest, 1929. 11. 1.
Madarassy László dr.: Mezőmadarasi Madarassy Sándor útja Gömörből Szatmárba. Budapest, 1929. 11. 1.
E füzet tulajdonképpen folytatása illetőleg újabb fejezete a szerző családja történetének, melynek első részét folyóiratunk 1929-ben megjelent évfolyamában (68–69. l.) volt alkalmunk ismertetni. Akkor a családnak Erdélyből Gömörbe vándorlásáról írt; ezúttal a Dömsödi Hajós-család levelesládája és a Maróthy-család birtokában levő «Diárium» segítségével az egyik ág Gömörből Szatmárba jutását világítja meg kellő családtörténeti levezetés után. Az eredetileg Mezőmadarasi Magyar nevet viselő családnak a XVII. század második felében élt István nevű tagja, aki gömörmegyei szolgabíró, majd másodalispán volt, hagyta el elsőnek végleg a Magyar nevet s használta állandóan a Madarassy-t. Egyik fia, György, ki szintén gömöri alispán volt, katholikus lett. Másik fiától, Lászlótól származó öt fia közül négy a ma is élő gömöri, illetve pesti ágnak az őse, egy pedig, névszerint Madarassy Sándor, anyja, Marótegyházi Maróthy Erzsébet révén szatmármegyei, gacsályi birtokoknak lett örököse és egyben a szatmári ág megalapítója.
A két első füzet létrejöttéhez a Madarassy-családtagok időközönként tartott rokoni összejövetelei adtak lelkes írójuknak impulzust. A legközelebbire – mint szavaiból kivesszük – újabb folytatást helyez kilátásba.
Czobor Alfréd.
