A KISTAPOLCSÁNYIAK.
75A KISTAPOLCSÁNYIAK.
(Harmadik, befejező közlemény.)
Tapolcsányi Pál nővére Ilona Enyingi Török István pápai kapitányhoz ment nőül. Férjének első dolga az volt, hogy sógorának halála után Hrussó várát és Kistapolcsányt tartozékaival együtt elfoglalta. Ez ellen a királyi kincstár már 1611-ben tiltakozott,* Török Istvánt pedig felhivta, hogy a köteles leány- negyedet vegye fel. Minthogy Török sem a birtokokat visszaadni, sem a leánynegyedet felvenni nem akarta, Thurzó nádor őt 1612-ben maga elé idézte, ugyanakkor pedig Bars vmegyének meghagyta, hogy Hrussót és Kistapolcsányt az ügy eldőltéig sequestrálja.* Török István a győri káptalan útján felhívatott, hogy a Hrussó várára, Kistapolcsányra és tartozékaikra vonatkozó okleveleket az esztergomi káptalanban 15 nap alatt mutassa be. E felhívásnak azonban eleget nem tett,* sőt 1612 máj. 12-én Tajnay Györgyöt hrussói és kistapolcsányi várkapitánnyá nevezte ki, miként azt az e napon kelt szerződés tanusítja. E szerint «leszen fizetése kézpénz más félszáz forint, tiz reff granatt, egy rokamall belles, záz sapu zab, eöttven zapu búza, negy vereo ártanj, tizeneöth báránj, tiz ako bor, egy kocsissanak tizenket reff kentula, harmad magaval aztala, negy lovara elegendő zena.»* Minthogy Török István a birtokokat kiadni nem akarta, a kir. kincstár pert indított ellene.
OL. NRA. f. 659, 36.
U. o. f. 539. 3. és 4.
U. o. f. 110. 31.
Gr. Révay-család tajnai ltára.
Ezalatt Bossányi János és Farkas, valamint Onory Anna † Bossányi István özvegye, mint fiának Zsigmondnak gyámja, továbbá Baracskay István a † Tapolcsányi Pállal kötött egyezség értelmében utóbbinak nagyugróci, kalacsnai és pázsiti birtokrészeibe magukat bevezettették, ami ellen Görgey Margit,* Bossányi Mihály neje, és Enyingi Török István, nejével, Tapolcsányi Ilonával tiltakozott 1612-ben.*
Tapolcsányi Pál özvegye e szerint másodszor ment férjhez.
OL. NRA. T. VII. 8, és 9.
A következő évben Závadát, máskép Kisvalkócot, melyet még bátyja Pál vetett zálogba, újabb 225 frt ráfizetés mellett Bokross Benedeknél hagyja zálogban úgy, hogy a zálogösszeg 1060 frtot tesz ki.* Ugyanezen évben Hathalmy Dániellel ő és férje e a vármegye előtt megegyeznek abban, hogy a köztük fennforgó összes peres ügyekben a nádor által kinevezendő bírák döntsenek.*
Garamszentbenedeki lt . J. 570.
OL. Acta Paul. 163, 46.
1614. évről olvassuk, hogy Török István és neje, Zay András, Barthakovich Péter és Bory Mihály özvegye, mint Széplak birtokosai beperelték Forgách Zsigmondot és Miklóst, Prini Ferencet, Fanchy Györgyöt, Baranyay Gáspárt, Brogyányi Endre özvegyét és Priderovich Borbálát, előbb Kókay Gáspár, majd Bellay István nejét, mint Kókay Gáspár árváinak gyámját, brogyáni társbirtokosokat, hogy a brogyáni lakosok marhái az Ondrosovina és Ostriverch közti erdőben károkat okoztak. A marhákat be is hajtatták. A vármegye előtt a tanuk a vádlók ellen vallottak, minek következtében keresetükkel elutasították őket s a marhákat a brogyániaknak vissza kellett adniok. A kir. kúriához fellebbeztek.*
OL. NRA. f. 119, 24. és 25.
Tapolcsányi Ilona 1614. júl. 15-én még életben volt, mint ezt a határjárási jegyzőkönyv, melyet a Turchányi-család kérésére Szerdahelyi Mihály nyitrai alispán Széplakon végzett, bizonyítja.* A következő év tavaszán halhatott meg. Ekkor kelt végrendeletében ugyanis Hrussó várára és Kistapolcsányra vonatkozó összes jogait és korláthkői birtokrészét férjének Török Istvánnak hagyományozza, a Tapolca-folyón levő malmot pedig a pápai predikátorokra hagyja.* A végrendelet ellen Szelezsényi István és neje a garamszentbenedeki konvent előtt tiltakoztak.*
† Szerémi Odescalchi Artur hg.-nél.
OL. T. VII., 20.
Garamszentbenedeki lt. LL. 123, 96.
Tapolcsányi Ilona halála után a kir. Kincstár 76is komolyabban látott a munkához. A király elrendelte, hogy a nádor Enyingi Török Istvánt a Hrussóra és Kistapolcsányra vonatkozó okiratok felmutatására hívja fel és az ügyben végleges ítéletet hozzon.*
OL. NRA. f. 599, 18.
A nádor 1615 jún. 16-án és a következő napokon tartotta ítélőszékét Nagyszombatban, amikor Koszthaniczai Kithonich János mester kir. jogügyigazgató közbejöttével az ügyet letárgyalta és Hrussó várát, Kistapolcsányt, valamint tartozékait a Kistapolcsányiak férfiágának magvaszakadtával a kir. kincstárra visszaháramlott jószágoknak mondotta ki. Enyingi Török István, hunyadi örökös főispán és pápai kapitány nevében Vásárhelyi András, továbbá Szelezsényi István, Bajnay Rozina férje és Bende Miklós, Csuka Mártonné Lüley Erzsébet nevében, vettek részt a tárgyaláson. Török István a király ítéletében megnyugodott és megigérte, hogy szt. Mihály napjáig Hrussó várát stb. átadja. Azt kívánta azonban, hogy a zálogösszeg neki megtéríttessék és ennek igazolására felmutatta Tapolcsányi Ilona végrendeletét, mely az ottani nemesek pecsétjével és aláírásával volt ellátva. Szelezsényi István és Bende Miklós az eljárás és ítélet ellen tiltakoztak.*
† Szerémi Odescalchi Artur hercegnél.
A nádori ítélet értelmében a nyitrai káptalan Kistapolcsányt a kir. kincstár részére lefoglalta, mely alkalommal Szelezsényi István és Csuka Márton 4200 frt zálogösszeg visszafizetését követelték.*
OL: NRA. f, 110, 10.
Ezalatt Bécsben már új adományosról is gondoskodtak. Báró Ruber György, Őfelsége kapitánya és Miksa herceg tanácsosa és kamarása volt arra kiszemelve, hogy fivérével Ruber Jánossal a Hrussó-kistapolcsányi uradalmat megkapja. Úgy látszik, Ruberéknak 30,000 frtot kellett érte lefizetniök, legalább a szerződésben, melyet Ruber György báró 1615 aug. 25-én Orosdi és Szádvári Pethe László báróval, Torna vármegye főispánjával kötött, Ruber báró arra kötelezte magát, hogy Prágába megy és arra fog törekedni, hogy a 30,000 frt zálogösszeg fejében, melyet Pethe László Rubernek lefizet, a zálogjog Pethére szálljon át s az előjog neki biztosíttassék Hrussóra és Kistapolcsányra. Pethe László igéri, hogy a 30,000 frtot szept. 29-én lefizeti.*
U. o. NRA. f. 109, 15.
Thurzó György nádor ugyanazon évi szept. 19-én meghagyja az esztergomi káptalannak, hogy a nádori ítéletet hajtsa végre és Hrussót, Kistapolcsányt stb. Enyingi Török Istvántól és érdektársaitól vegye át. Az eljárást Zkolek Imre nádori megbizott és Bánovszky Simon esztergomi kanonok foganatosították.
Okt. 12-én megjelentek Kistapolcsányban a szomszédokkal: Konkoly Péter Nagyszelezsényből, brodi Zongor Mihály, Kókay Boldizsár Bars vármegyei esküdt Brogyánból; Peleskei Eördegh László Zsámbokrétról, ifj. Thurchány János Turchánból; Viszocsányi Gáspár Nagyszelezsényből, Szenthlászlóy István Pázsitról, a nyulakszigeti apácák nevében Dewatek István kolosi tisztjük és Belycza Tamás szintén Kolosról, azonfelül Ghimesi Forgách Péter, Eszterházy Pál, Forgách Zsigmond, Konkoly Péter, Kosár Benedek és Viszocsányi Gáspár megbizottai és sok jobbágy.
A bizottság végigjárta Kistapolcsányt és összes tartozékait, amelyeket Tapolcsányi Ilona birtokolt, és Ebeczky Imre nagyszombati harmincadosnak adta, át Török István tiltakozása mellett. Szölcsényi Miklóst, Török Istvánnak tisztjét pedig felhívták, hogy a Kistapolcsányra vonatkozó összes okmányokat a káptalannak szolgáltassa be; mire utóbbi azt felelte, hogy Török István emberei azokat már előbb Nagyszombatban a káptalanban elhelyezték.
Ugyanazon napon Szelezsényi István, felesége nevében és Sámoly György, mostohaleánya Bajnay Fruzsina nevében a garamszentbenedeki konventnek revizionális leveleivel megjelentek s ellenmondottak azzal, hogy a kistapolcsányi birtokoknak ők törvényes örökösei és hogy Rozina (Szelezsényiné) a kistapolcsányi kastély és város egyik részének birtokában volt és van is. Hasonlókép Kereskényi Pál felesége Tapolcsányi Kata, István fia Jánosnak leánya, továbbá Erneő Tamásné Tapolcsányi Julianna, ugyanazon Jánosnak leánya, valamint Járay Lászlóné Tapolcsányi Borbála, szintén Jánosnak leánya, végül Zobonya Györgyné Lüley Anna és Chuka Mártonné Lüley Erzsébet nevében az egész eljárásnak ellenmondottak.
Ugyanazon napon Knezsicre mentek, ahol 77az említetteken kívül Sámoly György, Szöllősy János és Bokross Benedek is megjelentek, velük Herdo Miklós bíró, Kovács János, Kocsma Máté esküdtek, Másik János szabados, a káptalannak apátii jobbágyai. Itt Knezsicnek félbirtoka ellen tiltakoztak. A nádor embere Tapolcsányi Ilona részébe a tiltakozás dacára a kir. kincstárt bevezette.
Okt. 13-án Malonyán voltak. Oszichka Lőrinc thaszári plébános, Zobonya Pál, Bokross László, id. Bokross György, Zobonya György és a káptalan thaszári jobbágyai: Mikes Ferenc bíró, Gregh Miklós esküdt, Zámbó Boldizsár és István jobbágyok voltak jelen. A kir. kincstárt beiktatták.
Okt. 14-én Kisvalkócra mentek, ahol Szőllősy János Némethiből, Zobonya Pál vármegyei esküdt Kissáriból, Berky Miklós Kistapolcsányból stb. vettek részt. Itt Bokross Benedek tiltakozott azért, mert Kisvalkócot neki Tapolcsányi Pál és Ilona 1060 frton zálogba adta. A garamszentbenedeki konvent 1613 júl. 23-án kelt záloglevelét is felmutatta. Mindennek ellenére a nádor embere Kisvalkócot lefoglalta.
Ugyanaznap a kir. kincstárt Össöd birtokába, ahová «propter metum Turcarum» nem mehettek, valamint Győrödbe is beiktatták, Szelezsényi István tiltakozása mellett.
Okt. 15-én Hrussó várában jelentek meg. Kivülök ott voltak Konkoly Péter, Zobonya Pál, Bokross Benedek Kis-Vezekényről, Thurchányi János és Szenczy János Bars vármegyei főszolgabíró. Itt Török István, Szelezsényi István és Csuka Márton átvették a 4200 magy. frtot, amely összegre Hrussó vára tartozékaival együtt lekötve volt és a várat átadták. Pápai Vízkelethy János, Török István megbizottja, a Hrussó várára vonatkozó okiratokat egy ládában átadta. A pénzt Ebeczky Imre fizette ki, amelyből Török István 2100, Szelezsényi István és Csuka Márton szintén 2100 magy. frtot kaptak.
A beiktatás ellen Kalacsnára vonatkozólag Apponyi Péter és Pál nevében Üreghy György tiltakozott oly alapon, hogy azt Cziráky Zsuzsanna és Tapolcsányi Pál nála 1650 frton zálogba vetették. Hasonlókép tiltakozott Zay Endre nevében Jesenszky János Széplakot illetőleg, melyet Tapolcsányi Pál neki 2000 frton lekötött volt.
Végre okt. 16-án a nádor megbizottja a kir. kincstár képviselőjének kérésére Hrussó várának tartozékaiba is elment Zongor Mihállyal, Kókay Boldizsárral, Thurchányi Jánossal és Belicza Tamással, az apácák képviselőjével, és a kir. kincstárt Kalacsna egész, Nagyugróc fél és Pázsit részbirtokába bevezette. Itt Bossányi Miklós saját és Barachkay István nevében ellenmondott. Ugyanazon napon Nagyugrócon ellenmondott Szentlászlóy István Görgey Margit, Bossányi Mihály neje nevében, miután e félbirtokot 2000 frton zálogban bírták. Ennek igazolására felmutatta a nyitrai káptalannak 1610 aug. 10-én kiadott záloglevelét.
Másnap Széplakon voltak. Itt Micsinszky János tiltakozott Zay András nevében, aki azt Tapolcsányi Jánostól 2000 frton zálogban bírta. A garamszentbenedeki konventnek 1611 szept. 17-én erről szóló levelét is bemutatta. Thurchányi János is tiltakozott azon alapon, hogy a Turchányi nemeseknek joguk van a Thurchán és Széplak közti határok rendezésére.
Végül Szelcsénbe jutottak, ahol Peleskei Eördögh László és Szerdahelyi János mondtak ellen. A nádor embere a tiltakozás dacára a kir. kincstárt a Szelcsénben levő birtokba és nemesi kúriába is bevezette.
Utolsónak okt. 28-án Balásffy István tiltakozott a káptalanban mostohagyermekei, Rakolupszky Zsuzsanna, Jusztina és Ilona, nemkülönben saját leánya Ilona nevében, aki † Simonyi Erzsébettől származott, egy pázsiti birtokrész miatt, melyet felesége zálogjogon birtokolt s azt a zálogösszeg lefizetéséig továbbra is birtokolni akarta.*
Eredetije † szerémi Odescalchi Artur hercegnél.
A tiltakozók közül csak Bokross Benedekről olvassuk, hogy a kisvalkóci birtokot a vármegye közbelépésére a kir. kincstártól 1616-ban visszakapta.*
OL. NRA. f. 120, 21, 22.
A Hrussó-kistapolcsányi uradalmat a király 1616 jan. 16-án kelt adománylevelével Hethesi Pethe László bárónak és nejének Kapy Annának adományozta, mindkét nemre kiterjedő utódlási joggal.* Pethe László 46,000 magy. frtot, azaz 57,500 rajnai frtot fizetett le Suter Péter «hofkriegszallmeister» 78kezeihez 1616 május 18-án.* Az adományosokat Lipthay Imre kir. ember és Ghadóczy Benedek esztergomi kanonok, komáromi főesperes vezették be ugyanazon évi szept. 7–11. napjain.*
Eredetije függő pecsét alatt † szerémi Odescalchi Artur hercegnél.
A nyugta eredetije u. ott.
Az eszterg. káptalan 1618. évi átirata ugyanott.
Ezzel a Kistapolcsányi-család évlapjai lezárulnak. 1586-ban olvasunk Kistapolcsányi Juliannáról és férjéről Thuróczi Péterről, akiknek Kistapolcsányi Boldizsár Felső-Elefánton, Kis-uccán levő egész népes telkét 54 frton zálogba veti,* de a családfán elhelyezni nem tudjuk. Sokkal később, 1659-ben szerepel Kistapolcsányi Anna, Rósa Mihály neje,* akinek atyja megnevezve nincs, s ez okból a családfába szintén nem illeszthető.
Nyitr. kápt. lt. Prot, 35. 81.
Garamszentbenedeki lt. A. 4, 20.
A Tapolcsányi névvel később is találkozunk. Ezek azonban már más Tapolcsányi-család tagjai. II. Ferdinánd király ugyanis Tapolcsányi Andrást alias Koritkovithot és fivéreit: Mátyást, Jánost, Mihályt és Istvánt, valamint Borbála nővérüket 1631 dec. 7-én nemességre emelte. A család Nyitra vármegyéből származott.
Még egy Tapolcsányi-családról tudunk. I. Lipót király 1665 március 4-én Szolcsányi Mártont, Kralowich Dovrany Jánost, továbbá Hudezovicz Jánost, Istvánt és Györgyöt, valamint Nyitray Márton atyafiakat Szolcsányi Márton szepesi kanonok érdemeiért közös címeres nemeslevélen a nemesek sorába emelte és a Tapolcsányi névvel ruházta fel.* Ezeknek azonban a régi Kistapolcsányi családhoz semmi közük.
A címeres nemeslevél eredetije bőrhártyán függő pecséttel † szerémi Odescalchi Artur herceg birtokában volt.
Az általunk tárgyalt régi Kistapolcsányi-család címerét Kistapolcsányi Jánosnak a kistapolcsányi templom falában elhelyezett, 1598-ból való síremlékén látható címere után itt rajzban bemutatjuk.*
Az egész síremlék rajza megjelent a «Turul» 1890. évfolyamában, 131. l. – A címerről lásd még Siebmacher magyar részét, 653. l. 456. tábla.
Dr. HAICZL KÁLMÁN.
A Kistapolcsányiak cimere.
