XV. század.
XV. század.
6. Eberhard 1397 zágrábi, 1407 váradi püspök, 1409 visszatér Zágrábba, meghalt 1419-ben. Bunyitay közli «Albeni Eberhard püspök» pecsétjét (I. 230. lap). A pecséteken ékesszegélyű pajzsban ágaskodó koronás oroszlán látható* (8. kép). 4Eberhard püspök azonban nem az Albeni-családból való, hanem Albeni-Sulzbach Rudolfnak sógora. Ez utóbbinak fiai Albeni János és Henrik püspökök.* Albeni János zágrábi püspök 1423. évi pecsétjén dölt pajzsban hullámos harántpólya látható.* (9. kép.) Az Albeni-címert Konrad v. Grüneberg feketében aranycölöppel, Reichenthal feketében arany balharántpólyával ábrázolja.
1408, D. L. 9423 és 9431.
Turul XXIV. 106, és LXIX. 174. lap.
D. L. 32935.
Albeni Henrik pécsi püspök fivérével, Albeni János zágrábi püspökkel és Albeni Rudolffal együtt 1426-ban címerjavításban részesül.*
Altmann, Die Urkunden Kaiser Siegismunds, 6629. sz.
7. Tamás egri püspök (1423–1424) családi nevéről az írók nem tesznek említést. Függő fészkes pecsétjén* következő címer látható: a pajzson, melyet közepéből kiinduló és a pajzs széléig terjedő sugarak töltenek ki, harántpólya, holdsarlóval és két végén egy-egy hatágú csillaggal megrakva (10. kép). A nálunk szokatlan címerből a püspök külföldi származására lehet következtetni.
1424. máj. 25., D. L. 39284.
8. Zólyomi Benedek (de Zolio) zágrábi püspök (1440–1454) címere két különböző pecsétjén található.* Mindkettő pólyát és a felső mezőben hatágú csillagot mutat. A pajzs kereszttel megtüzdelve (11. kép). A címer nem azonos az albisi Zólyomi-család címerével. Holdházy Episcoporum Jauriensium insigniae etc. (1877) Zólyomi Benedek győri püspök (1439–1443) címereként ábrázol egy, az albisi Zólyomy-címerhez távolról hasonló címert, mely állítólag a püspöknek a Pápai prép. levéltárban Cth. III. N. 109. sz. alatt őrzött kiadványa pecsétjén volna így ábrázolva.
1443. és 1454-ből, D. L. 34785. és 34209.
9. Mezőlaki Péter csanádi pűspök (1438–1457) címere egy 1441 július 18-án kelt okirat pecsétjén.* A csanádmegyei schematizmus szerint Péter püspök a temesi Himfi-családból való volt. Borovszky (Csanád vm. története) szerint nem azonos Mezőlaki Péter esztergomi préposttal, ki 1422-ben már nem volt életben: Kollányi viszont Csehi Péter nagyprépostot említi (1391– 1421), de Mezőlaki Pétert nem ismeri.
D. L. 13647.
A címer – holdsarló és csillag – a Hunt Pázmán nemzetség ismert címerére emlékeztet, de ezen a hold felfelé fordított szarvakkal van elhelyezve, fölötte csillaggal, míg Péter püspök pecsétjén megfordítva van. Egy másik, hasonló pecsétje 1441 szept. 14–20-án kelt okiraton a M. N. Múzeum lvt.-ban, Törzsanyag (12. kép).
10. Gábor, 1461 választott kalocsai püspök, de pápai megerősítést csak 1471 május 24-én nyert. A római tabulákban 1462–69-ben János említtetik mint «archiepiscopus Colocensis».* Az érsek pecsétje 1471 szept. 11. és 17.* három (2–1) hatágú csillagot mutat (13. kép).
Katona, Hist. metropolitanae Colocensis eccl. 1800, 446–452. lap.
D. L. 17245. és 17253.
11. Ágoston, a schematizmus szerint Széchy vagy Salánki, 1447 nov. 12-től 1466-ig győri püspök. Címere egy 1455 március 1-én kelt kiadmányának pecsétjén* vágott pajzsban felül növekedő sas, alul hatágú csillag, hasonló a kispalugyai Liptó Gáspár fiainak 1476-ban adományozott címerhez (14. kép).
D. L. 14927.
12. Ifj. Vitéz János, az esztergomi érsek unokaöccse, veszprémi päspök, megh. 1499 őszén. Egy 1493 március 23-án kelt kiadványán I. V. kezdőbetűkkel megjelölt fedett pecsétje a következő címert mutatja: négyelt pajzs, 1 és 4-ben kereszttel megtüzdelt pólya (a bécsi érsekség címere), 2 és 3-ban lebegő, jobbra tekintő farkasvagy sárkányfej* (15. kép).
M. N. Múzeum lvt., Törzsanyag.
A címer eltér a zrednai Vitéz János ismert címerétől. Hogy honnan került elé a farkasfej? nem tudjuk, de a bécsi érsekség címerének használata itt abban leli magyarázatát, hogy ifj. Vitéz János, kire Mátyás király számos fontos kiküldetést bízott és kit többszörösen kitüntetett, a király halála után átpártolván Miksa császárhoz; a bécsi érsekség elnyerésének igérete fejében a megostromolt veszprémi várat 1490 nov. 1-én a császáriaknak átadta. Bécsi érsek azonban valósággal nem volt.*
Hoffmann E., Régi Magyar Bibliofilek, Bp. 1929, 135. lap.
A címer talán a püspök könyvtárából származó kódex azonosítására szolgálhat.
3VÉGH GYULA.
