HIVATALOS ÉRTESÍTŐ A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL
45HIVATALOS ÉRTESÍTŐ
A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL
A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL
Az 1934. évi VIII. törvénycikkel újjászervezett m. kir. Országos Levéltár az 1934. év második felében vétel útján 354 drb és még feldolgozatlan 57 csomag, ajándékozás útján 155 drb, az Orsz. Széchényi-Könyvtárból történt áttétel útján 23 drb, hivatalos úton 18 drb és örökletét útján 254 drb és még meg nem számolt 1 láda és 230 köteg irattal gyarapodott, amely anyag az Országos Levéltár Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltárában nyert elhelyezést. Az Orsz. Levéltár Kormányhatósági Levéltárában elhelyezett gyarapodásnak ismertetését, minthogy a Turul olvasóinak érdeklődésére számot nem tarthat, ehelyütt mellőzzük. Az előbb említett gyarapodásnak már lajstromozott részében 8 drb esik az eredeti és 3 drb a másolatban fennmaradt középkori iratok, 543 drb és 287 csomag az újkori iratok, 71 drb és egy láda még feldolgozatlan irat esik az 1848/49-es iratok és nyomtatványok, 15 drb a nemesi iratok, 2 drb a céhiratok, 133 drb a gyászjelentések és 38 drb a fényképek csoportjára. Az örökletéteményül elhelyezett családi levéltáraink száma a br. Orczy-család levéltárának első részletével, a Fancsali Joób-család levéltárának néhány darabjával és Bobalić (Bobalich) Péter irataival gyarapodott: Kiegészítést nyert az Alapi Salamon-család, a Szilvay-család és a gr. Forgách-család gácsi ágának régebben letéteményezett levéltára. Ajándékba kaptuk a Nyitrazsámbokréti Zsámbokréthy-család nemesi iratait és letéteményként az Ippi és Érkeserűi Fráter-család Bihar vármegye levéltárában őrzött XVI–XVII. századi iratainak fényképeit. Vétel útján jutottak birtokunkba a Nyéki Németh-család, Gedeon-család és Majthényi-család levéltárának töredékei.
A szerzett anyag eredeti középkori oklevelei közül említést érdemel a Nyéki Németh-család iratainak két XIV. századi, hártyára írt darabja. Egyik 1320., a másik 1324. évből való s mindkettő a barsmegyéi lekéri bencésapátság pozsonymegyei, csallóközi birtokaira vonatkozik. A két oklevél a régi «monasterium», illetőleg «conventus Sancti Salvatoris de Seraphyn» nevén nevezi még az apátságot, melyet először IV. Béla király 1264. évi oklevele említ s már egy 1260-70 közti oklevélben szerepel a monostor egy csallóközi, tejedi jobbágya (Hazai Okmánytár III. 20., «iobagio abbatis de Serefful»). Az 1320. évi oklevelünk szerint Crapht apát nevében Frigyes és Ulrich bencésrendi testvérek a pozsonyi káptalan előtt 3 évre bérbeadják az apátságnak csallóközi, Dunaszerdahely (Zyridahel) alatt fekvő birtokát a tejedi nemeseknek. Az évi bérösszeg meglehetős nagy, miből a birtok terjedelmére következtethetünk. Érdekes, hogy készpénzen felül még egypár lábpáncél is szerepel a bérösszegben. A tejedi nemesekkel kötött szerződés lejárván, 1324-ben az apátság Miklós mester pozsonyi ispánnal viszszaadatta magának a birtokot és Tamás apát a comes előtt ugyancsak tejedi, de más nemesekkel és udvarnokokkal szerződött meg. A Nyéki Németh Imre birtokában volt két oklevélről Dl 38,862. és 38,863. sz alatt már régebbről hiteles másolatot őriz az Orsz. Levéltár (V. ö. Pannonhalmi Szentbenedekrend Tört. XII. B. kötet 191–92. l.). A Nyéki Németh-család két alkalommal megszerzett nagyszámú újkori iratai jobbára a család csallóközi birtokaira vonatkoznak.
Az Egresdy-család néhány, vétel útján birtokunkba jutott irata közt egy 1361. évi másolat és 1476. évi eredeti oklevél Egresd trencsénmegyei birtokra, a XVII–XIX. századi újkori iratok pedig még az ugyanazon vármegyében fekvő Ruskócz-ra a vonatkoznak s bennük leginkább a Bacskády, Csemniczky, Csetneky, Dubniczky, Egresdy, Mihálovich, Nedeczey, Ottlik, Prileszky, Kisbossányi Sámbokréthy, Skarbala, Szulyovszky, Révay, Visky stb. vármegyei családok szerepelnek. A Fancsali Joób-család XIV–XV. századi oklevelei liptómegyei birtokaikra: Dobrócra és Alsó- meg Felső-Rasztokára vonatkoznak. Legrégibb köztük a szepesi káptalan 1340. évi kiadványa; a Sepere, Selen és Demuthka-fiak Bobrouch feletti egyességét tartalmazza. Három drb, szinte az olvashatatlanságig elmosódott és töredékes. Néhány eredeti és sok másolatban fennmaradt középkori oklevél van a br. Orczy-család még feldolgozatlan, letéteményezett levéltárában is. Miként 46az első áttekintésből láttuk, ezek leginkább Gyöngyös városára és Kucs, Kürt, Kovácsi, Lelócz, Miske, Szucsány, Teszér (Hontm.), Tar, Terepes stb. birtokokra vonatkoznak. A letéteményezést közvetítő dr. Friedreich Endre piarista tanár úr volt szíves figyelmemet felhívni arra, hogy Corvin János hercegnek 1498. évi magyarnyelvű oklevele, mellyel Debrecen városát Enyingi Török Imrének adományozza, s melyet eddig csak I. Lipót király 1701. évi átiratának újkori helyesírásra áttett szövegéből ismertünk (Dl. 20,762), a kolozsmonostori konvent requisitorainak 1630. évi hiteles átiratában, az eredetinek megfelelőbb régies magyar helyesírással található e levéltárban. A levéltár újkori része eredeti rendezésben a br. Orczy-család számos uradalmára vonatkozik és a br. Haller Sámuel tábornok katonai tevékenységére vonatkozó iratokon kívül a Dávodi Bakó, Czinger, Erős, br. Brudern, gr. Berényi, gr. Csáky, Grassalkovich, br. Haller, br. Kray, gr. Nyáry, gr. Sennyey, br. Schwizzen, gr. Zichy stb. családokra tartalmaz adatokat.
A szerzett középkori anyag során megemlíthetjük még IV. László király 1277. évi oklevelének XVIII. századi magyar fordítását, mely a zalamegyei Monoszló és Köveskál birtokokra vonatkozik és határjáró részében az almádi monostor környékét érinti.
A vétel útján szerzett újabbkori iratok legbecsesebb darabja Torstenson Linnard svéd hadvezér 1645 február 1-én Caadenben kelt, sajátkezűleg aláírt németnyelvű levele I. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez, mely a köztük levő szövetségre vonatkozik. A hátlapjára vezetett sorok szerint a levelet vivő századost a levéllel együtt az osztrákok elfogták (V. ö. Mon. Hung. Hist. Okmánytár I. Rákóczi György svéd és francia szövetkezéseinek történetéhez). Az újkori iratok közt megemlítjük még Kapronczay György szepesi kamarai perceptornak és Bokry Miklós kassai harmincadosnak Kassán, 1597. július 8-án kelt, nyelvi és művelődéstörténeti szempontból érdekes magyarnyelvű levelét, melyben Hoffmann György az atyja H. Lázár hagyatékában talált rúhaneműek, ékszerek, evőeszközök, fegyverek felől intézkedik és ebből anyja rokonságát kielégíti. Egy Erdődy Tamás varasdi főispántól Varasdon 1600 január 6-án kiadott hosszú periratban a Sennyey, Majthényi, Hasságyi és Nyáry családok vannak érdekelve. Apaffi Mihály fejedelem Kelementelkén 1671. március 1-én kelt oklevelében az erdélyi hatóságok oltalmába ajánlja az Olasztelki Bartha, Csató, Markó és Máthé vargyasi puskás családok tagjait, akik Udvarhelyszék, meg Keresztúr- és Bardóczfiúszék hatósága előtt fassiot óhajtanak tenni. Nógrád vármegye közönségének Ludányon, 1724 november 9-én kelt oklevelében Nagy László ünnepiesen tiltakozik az ellen, hogy atyja után őt is a «Labancz» ragadványnévvel illessék. A nyitrai káptalan 1791. december 4-iki kiadványában átírja a Krencsey-családra vonatkozó korábbi 53 drb XVI–XVII. századi kiadványát. A Gedeoncsalád levéltárának 57 köteg, 1000–1200 darabra tehető, még feldolgozatlan töredéke a br. Fischer-családnak és rokonságának abaúji, gömöri és nógrádi birtokaira tartalmaz XVII–XIX. századi – sajnos – nagyon rossz karban fenntartott okleveleket. Egy másik, 1586–1770 közti szervesen összefüggű oklevélcsoport darabjai a Balaton zalai partján fekvő Alsó- és Felső-Akali, Dörgicse, Zánka stb. községekre vonatkoznak s bennük a Kővágóőrsi Győrffy, Csobánczi, Mórocz, Mencselyi Bálint, Ecseri Bolla, Sárffy, Sáry, Sándor, Isó, Csaby, Antal, Bodor, Baranyi, Csatáry, Darnay, Domokos, Gulácsy, Gyenis, Szentes, Szigethy stb. nemesi családok szerepelnek. A fentemlített Majthényi oklevélcsoport XVII–XIX. századi darabjai leginkább a barsmegyei Kisugrócz birtok viszonyait tárgyalják s bennük az Alvinczy, Hunyady, Jurikovszky, Kvassay, Leszkóczy, Zlinszky stb. családokra találunk adatokat. Szerzeményeink legújabbkori anyagából megemlíthetjük még Fényes Eleknek Pesten, 1859. április 4-én kelt, sajátkezűleg aláírt kőnyomatos levelét, amelyben statisztikai munkájához a magyar földbirtokosoktól adatokat kér.
1848/49-es iratainknak nagyértékű kiegészítése a letéteményezett egy ládányi, még feldolgozatlan irat, amely Bobalić (Bobalich) Péter cs. és kir. katonatisz nek a délvidéki szerb lázadásban való szerepét és katonai tevékenységét világítja meg. Bobalićnak apósa volt az a Petrovics István, aki aktív tagja volt a karlócai szerb nemzeti bizottságnak s később jelentékeny szerepet játszott a magyarországi szerb seregek és a szerbiai hivatalos körök közti érintkezésben. Bobalić maga a császári seregből ment át Karlócánál a felkelő 47szerbekhez. Külön kell említenünk Bobalić naplóit és kétkötetes nagy kézirati munkáját:» Notizen der eigenen Erfahrungen in der ungarischen Revolution im Jahre 1848/49. Von Peter Bobalich geschrieben im Jahre 1858». Vétel útján szereztünk meg 70 drb Torda városára és Torda-Aranyos vármegyére vonatkozó 1848/49-es iratot, melyek leginkább a magyar hadsereg élelmezésére, felszerelésére és egészségügyi ellátására vonatkoznak. 1848/49-es nyomtatványaink gyüjteményét gyarapítja Klapka tábornok és Haynau táborszernagy Harkály pusztán kelt 1849 szeptember 27-iki kiáltványa, amely Komárom várának megadásáról szól.
A szerzett céhiratok közül említhető: a lőcsei szabók németnyelvű, hártyára írt 1546. évi céhszabályzata.
Nemesi iratainknak gyarapodása a következő:
1. 1541. júl 12. Trient V. Károly német-római császár birodalmi címereslevele Buffa Gáspár részére. Hártya, festett címerképpel, régi hiteles másolat.
2. 1629. július 19. Bécs. II. Ferdinánd király címereslevele Végh Balázs részére. Rongált eredeti, festett címerképpel.
3. 1643 nov. 20. Gyulafehérvár. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem címereslevele Eölyveöti (Ölyvedi) Szőcs János részére. Eredeti, hártyán, függőpecséttel, a címer helye üresen hagyva.
4. 1666. február 10. Bécs. I. Lipót király címereslevele Lauro másképp Radosnyay András részére. Eredeti, hártyán, festett címerképpel és papírra írt hiteles másolattal.
5. 1689. november 10. Pozsony. Nagy Mihály címerkérő folyamodványa. Eredeti, papiroson, festett címerképpel.
6. 1708 március 24. II. R kóczi Ferenc címereslevele Esze Tamás brigadéros számára. Fénykép.
7. 1712. július 17. Pozsony. III. Károly király címereslevele Soós György részére. Fénykép.
8. 1714 – III. Károly címereslevele Benedek Kristóf részére. 1–1 drb fénykép a rongált eredeti címereslevélről és festett címerképéről.
9. 1739. június 4. Pozsony. Pozsony vármegye nemesi bizonyítvány a Dercsikai Erős Pál és Nyéki Németh János részére. Eredeti.
10. 1867. július 3. Salzburg. I. Ferenc József király nemességmegerősítő címereslevele Zsámbokréthy, korábban Schwarz József részére. Eredeti, albumalakban, vörös bőrkötésben, zöld bőrrel bevont tokban, hiteles másolattal.
11. Az Agachi- és Radosnyai Lauro-család vízfestékkel papírra festett címerképe.
12. A Nyitrazsámbokréti Zsámbokréthy-család vízfestékkel papírra festett címerképe és címerének fényképe 3 változatban.
13. A Kiszsámbokréti Zsámbokréthy-család vízfestékkel papírra festett címerképe.
14. Liptószentandrási Andreánszky-család vízfestékkel papírra festett címerképe.
15. A Szentmiklósi és Óvári Prongrácz-család címerének fényképe három változatban.
16. A Raksai- és Mossóczi Rakssányi-család címerének fényképe három változatban.
Mint láttuk, szerzett fényképeink jó része a nemesi iratok számát gyarapítja. A Fráter-család XVI–XVII. századi iratainak letétül elhelyezett, hitelesített fényképmásolatairól fentebb már megemlékeztünk. Nagyobb, 18 drb-ból álló fényképsorozatot hivatalosan készíttettünk a Thuránszky István által az Országos Levéltárnak eredetiben bemutatott iratokról. Egy a Bethlenfalvi Thurzó Györgynek Bitse várában 1597. március 30-án kiadott okleveléről vétetett fel, melyben árvamegyei birtokára valachokat telepít és azoknak szolgálatait szabályozza. 17 drb fénykép pedig Kossuth Lajosnak 1827. évben a br. Fischer-család képviseletében kifejtett ügyvédi működésére vonatkozó iratokról vétetett. Említésre méltó még Drvarics János muraszombati jobbágynak a mohácsi ütközetről szóló 1534. évi jelentése, melynek 1700. november 17-én kelt átiratáról szereztünk fényképet.
Vázolnunk kell végül a régebben letéteményezett családi levéltárak új kiegészítésének anyagát: Az Alapi Salamon-család levéltárának 159 drb-ra rúgó kiegészítése legnagyobbrészt legújabbkori, XVIII–XX. századi gazdasági és birtokjogi oklevelet tartalmaz. A Szilvay-család levéltára egy darabbal, Trencsén városának 1848. június 3–december 26. közti tanácsülési jegyzőkönyvével gyarapodott. A gr. Forgách-család gácsi ágának levéltárát gr. Forgách János.v. b. t. t., nyug. nagykövet és meghatalmazott miniszter saját diplomáciai és politikai irataival és feljegyzéseivel, továbbá gr. Forgách Antal leveleivel egészítette ki.
Jakubovich Emil.
