III.
III.
Radon comes, fiai és leszármazói kiváló alakjai az utolsó Árpádok korának. Jeles vitézek, udvari emberek, hatalmas birtokosok, falvakat, egyházakat, családokat alapítanak. Radon comes fiaira Kürtös mellett az általa még II. Endre királytól szerzett turócmegyei tíz ekényi Pribócot és zólyomi, akkor még lakatlan birtokát, a mai Garamszeg terjedelmes környékét (ma hét falu) hagyta. Fiai közül az utódok nélkül elhalt Volkan (1252–83)* nevét a Radon comes turóci, pribóci birtokából kihasított Valcsa falu (1252: terra Wolka) őrzi.* A szintén gyermektelen Benedek 1282–84 között szerepel.* Tamás, Madách és Tóbiás 1241–50. atyjukkal együtt a királyi aulában élnek, apródok (servicientes).* Tamást utóbb, – 1241–62. szerepel – Turóci Tamás comes* néven említik. 1262-ben királyi ajtónálló, bizalmas királyi megbízásból a zólyomi ispánnal együtt zólymi birtokvizsgáló.* Nevére oklevelet is hamisítottak.* Több fia ismeretes; ezekről alább szólunk.
Wenzel IV. 171.; Fejér VII. 2. 133.
H. O. VII. 84.
Fejér V. 2. 112.
Fejér IV. 2. 59.
Fejér V. 3., 114., 136.; IX. 7., 577.
O. L. Ivánka-cs. lt. 1262. Mályusz: Turóc m. kialakulása 62., 156.
Wenzel IX. 504.
Az Oszlári névvel is említett Madách, vagy 25Madách-Zobrata,* (Modach de Ozlar, Madach, Madach-Zubratha) az 1241–78. években szerepel. Valószinűleg férfikorát is a királyi udvarban töltötte. 1278-ban rokonai élén a nádor előtt, mint oszlári birtokos (Oszlár nevét, mint már jeleztük a középkorban Kürtössel felváltva használták s alatta a mai nógrádi Kürtös értendő), határegyességet köt Mikó zólyomi ispán fiával, Péter honti ispánnal, az Oszlárral szomszédos Sztregova urával.* Madách nevét a tőle származó Madách-család, az utódai által a XIV. században bírt liptói Madachfelde vagy Madach,* ma Madacsán falu és a nógrádmegyei Madacska helység őrzik. Gyermekeiről később emlékezünk meg.
O. L. Beniczky-cs. lt. 1312. A Zobrata nevet Madách egyik rokona is viseli. Kürtös egy része 1358-ban «Zobratateluke». Anjoukori VII. 205.
Wenzel IV. 171.
Turul 1900. 70–71.
Zólyomi Tóbiás comes (1241–83), Radon fia, az egykori királyi apród még 1283-ban is él; atyafiaival együtt tiltakozik atyai jószága, a turóci Pribóc falu elidegenítése ellen.* Fiai közül Bitó, (Bythou), akit 1293–1326. emlegetnek, kiváló vitéz, s mint III. Endre király mondja, rokonaival együtt a király minden hadjáratában résztvett,* 1294-ben a lázadó Borsafiak ellen indított királyi büntetőhadjáratban a lázadók fészke, Adorjánvára alatt halálosan megsebesült.* Bitó és fivére, a később Kürtösi néven is említett Zobrata comes, valószinűleg harci érdemeik jutalmául nyerik a még Radon által szerzett zólyomi családi törzsbirtok szomszédságában fekvő Zolna falut. Mint több rokonuk, ők is megtelepednek a maguk birtokán és itt 1311-ben érseki engedéllyel már egyházat is alapítanak Szt. István vértanú tiszteletére és templomot emelnek.* A máig álló zolnai kegyúri templom kiváltságlevelét pártfogójuk, Donch mester zólyomi ispán közbenjárására 1326-ban megerősíttetik.* Zobrata famulusait 1336-ban Nógrádban, Kürtösön említik.* Bitó és Zobrata úgylátszik utódok nélkül haltak el. Zolnai birtokukat unokafivérük, Benedek fia, Zolnai Tamás bírja 1337-ben.*
Fejér VII. 2. 133. Ipolyi id. m.-ben és Knauz id. m. jegyzékében tévesen zólyomi ispánnak írják.
O. L. Beniczky-cs. lt. 1293.
Fejér VI. 2. 33., 37. és O. L. Beniczky-cs. lt. 1296.
Fejér IX. 1., 543–6. (Bythou neve Bichornak írva.)
Ján Slávik: Dejiny zvolenskéhu ev. senioratu 783.
O. L. Balassa-cs. lt. 1336/7.
O. L. Madách-cs. lt. 1336/7.
Radon comes legifjabb fia, Mike comes (1278–1309) Oszláron, Pribócon és Zólyomban részes. 1282-ben több rokonával együtt szerzi Nagyrét és Isztubnya falvakat Zólyomban.* Jeles katona. 1293-ban III. Endre király előtt, a király által kedvelt rokonai élén óvást emel a zólyomi badini erdőóvók ellen, akik garámparti atyai birtokukat elfoglalták. A király e birtokukban hadi érdemeik jutalmául megerősítette őket.* Mike comes, rokonaival ugyancsak résztvett a király hadjárataiban, így Adorjánvára alatt ő is súlyosan megsebesült.* Utóbb, mint várparancsnok Endre király megbízásából Pozsega várát védelmezte a délvidéki oligarchák támadásai ellen s a várat a király anyjának, Morosini Thomasinának visszaszolgáltatta. Érdemei jutalmául 1296-ban Zólyomban a Radon comes által szerzett garamparti jószág közelében fekvő Vészvörös nevű földet s két más, ezzel egy tagban fekvő földterületet kap adományba.* Idetelepedvén, a róla elnevezett Mikefalvát (utóbb Micsinye, Alsó- és Felső-) alapítja. Három fiával, akik közül János mester a XVI. század közepén kihalt zólyomvármegyei Mikefalvi-, más néven Micsinszky-, vagy Zólyomi-család őse,* 1309-ben Mikefalván (ma Felsőmicsinye) Szent Mihály arkangyal tiszteletére érseki engedéllyel szintén kegyúri templomot emel. A román-gót átmeneti stílű templom máig áll.*
Fejér VII. 2., 133.
Wenzel X. 109., 119. (A határjárás kihagyásos.) O. L. Beniczky-cs. lt. 1293.
Fejér VI. 2., 33., 38. O. L. Beniczky-cs. lt. 1296.
mint 3.
A gazdag és előkelő Mikefalvi Micsinszky-család a XVI. század derekán halt ki. A család birtokait, Alsó-, Felsőmicsinyét és Farkasfalvát Zólyomban, valamint a még Radon comes által szerzett turóci Pribócot, a leányági utódok, az utóbb Micsinyére telepedett Beniczkyek örökölték. O. L. Beniczky-cs. lt. 1250–1560.
Knauz i. m. II. 62.; Fejér VIII. 1., 351. Ipolyi: Schematism. hist. dioec. Neosol. 98.
Turóci Tamás comes utódai közül Tamás (1278)* és Tóbiás* (1283) nevű fiai utódok nélkül haltak el. Volkan nevű fia a Radon comes zólyomi törzsbirtokán kialakult Wolkanfalva (ma Farkasfalva, 26Ulkanová) alapítója, 1280 körül. Ennek egyetlen fia, Miklós (1293–1328) családi örökségein, hihetőleg Zólyomban élt; 1312-ben Pónikon, a Mike- és Tamás-utódok perében fogott bíró,* 1328-ban pedig Mikefalva határjárása alkalmával királyi ember.* Tamásnak, Gál nevű fia (1278–1302) Zólyom megyében, Radon garamparti törzsbirtokán telepedvén le, megalapította a XVI. századig nevét is őrző Gálfalvát (ma Garamszeg). Fia András (1358), garamszegi és oszlári birtokos,* a XIV. században visszatelepülve Oszlárra, illetve Kürtösre, a XVI. század közepén kihalt Kürthösi Kürthössy- s a vele egytörzsű Kürtösi Barla-, Kürtösi Zarka- és Kiskürtösi Kapitány-családok őse.*
O. L. Kubinyi-cs. lt. 1278.
Fejér VI. 2., 33., 37.
O. L. Beniczky-cs. lt. 1312.
O. L. Beniczky lt. 1328.
Anj. O. VII. 205–10.
Zólyom vármegye II. prot. 170–71. O. L. Balassa-cs. lt. XIV–XV. század.
Turóci Tamás másik fia, Fülöp comes és mester (1278–1302), kora egyik legderekabb vitéze. 1278-ban a cseh háborúban egy csehet, 1281-ben a kun hadjáratban három kun vitézt ejt foglyul. 1282-ben érdemei jutalmául Kun Lászlótól a zólyomi családi birtokok vidékén fekvő Ponik, akkor lakatlan erdőbirtokot nyeri.* 1290-ben III. Endre hadában Bécs vára alatt harcol és megsebesül; majd atyafiaival együtt a Borsafiak ellen indított hadjáratban is részt véve, Adorjánvára alatt egy nyíl sebzi meg. 1295-ben vejével, a liptai Palugyai András mesterrel együtt új adományt szerez Ponikra* s ide telepedve, e lakatlan birtokán több máig álló falu, így Pónik nagyközség alapjait veti meg. Pónikot eredetileg a királyi erdőkből hasították ki és a határjárók szerint településre és művelésre alkalmatlan terület volt. Fülöp comesnek mégis sikerült a település. 1291-ben Demeter zólyomi ispán megbízottja* (minthogy Fülöp itt «vice comes»-ként szerepel, egyesek őt tartják az első zólyomi alispánnak); 1296-ban királyi ember.* 1302-ben, amikoris utoljára találkozunk vele, póniki birtoka egyrészét átadja vejének, Palugyai Andrásnak.* Fülöp mesternek több gyermeke volt; Anna n. leányát Palugyai András vette nőül. Utóbbi Demeter mester zólyomi ispánnak szolgálatában állott, 1286-ban ennek jegyzője, 1293-ban protonotariusa, 1307-ben az árvai kerület comes officialisa. Családi birtoka a liptómegyei Palugya volt. Miután apósával résztvett a Borsafiak elleni küzdelemben, a király a zólyomi Pónik-birtoknak is részesévé tette. Az osztozkodás alkalmával Palugyai András mesternek Pónik nyugati fele jutott. Ez még a XV. században is, ekkor már Orócz-Oravica falu néven, a Palugyay-család kezén van.*
Fejér V. 3., 114., 236.; IX. 7., 577.; H. O. VI. 285.
O. L. Múz. T. A. 1295. febr. 24.
Wenzel V. 30.
Fejér VI. 2., 33., 37.
Turul 1891. 18–20; 1898. 132.; Száz. 1909. 888–900.
Turul 1891. 18–20; 1898. 132. Századok 1909. 888–900.
Fülöp mester fiai: András comes, a Soós nevezetű Péter és Tompos, vagy Tamás comes, mint királypártiak, egyidőre a lázadó Csák Máté hatalmaskodásából kifolyólag kivettettek póniki birtokukból s csak 1310-ben nyerték azt vissza,* amikoris – talán ennek örömére – siettek Pónikon Keresztelő Szent János tiszteletére templomot emelni.* Közülük csak Tompos comesnak és Soós nev. Péternek maradtak utódai. 1358-ban ezek megosztoztak közös birtokaikon, Pónik, Garamszeg és a nógrádmegyei Oszlár, más néven Kürtös falun, illetve itteni részeiken.* Az osztálylevélből kitűnik, hogy ekkor már Pónikon meglehetős kultúra és jólét van; az egyház mellett két malma és több aranymosója van a falunak. Tompos v. Tamás comes (1310–33) 1326-ban, rokonaival együtt egy turóci birtokrészt vesz.* 1333-ban unokaöccsével Soós Péter fia Jakabbal együtt megrohanja és elfoglalja a póniki birtokukkal szomszédos Dubravicát, a Madách-utódok falvainak egyikét.* Tompos fiai egyikében, az íróink által nem ismertetett sorsu Illés nevezetű Jánosban (1350–58), aki póniki, garamszegi és oszlári birtokos volt,* a Zólyom vármegyében a XV. századtól szereplő Illésfalvi Illés-család ősét kell keresnünk, annyival is inkább, mert e család birtoka, Illésfalva a garamszegi törzsjószág területéből vált ki. Másik fia a Tompos nevezetű Miklós (1350–76), 1376-ban a Tompos- és Soós-ággal 27együtt, a királlyal Pónikot a hontmegyei Legénd (Legyen) birtokra elcseréli.* Tompos harmadik fia Fülöp volt. Ezt Wagner «de Ladény» néven nevezi. 1350–58 között szerepel. Ennek fia a zólyommegyei Számporról nevezett Tamás.* Bár e Tamásnak voltak utódai s azok hihetőleg Zólyomban éltek, sorsukat nem ismerjük. Bennük az Illéshez hasonló kisebb zólyomi családok őseit kell keresnünk.
Fejér VIII. 1., 394.
Ipolyi: Schem. 197–198. Slávik id. m. 667.
Anj. O. VII. 205.
Történelmi Tár 1902. 202–3.
Anj. O. III.
Nagy Iván pótk. 58.; Anj. O. VII. 205.
O. L. Múz: Ta. 1376. júl. 22.
Nagy I. id. h. és Anj. O. VII. 205.
Fülöp mester másik fiága a Soós nevezetű Pétertől ered. Utóbbi 1318-ban viseli először a Soós nevet.* Fia, Jakab* már rendszeresen használja. Soós Péter úgylátszik Károly Róbert udvarában élt. 1330-ban a Záh nemzetség kiirtásakor e család Poltár nevű nógrádmegyei birtokát kapja.* Fia s utódai 1376-ig Zólyomban is szerepelnek Póniki Soós néven; az 1376. évi csere után azonban, Zólyomban pusztán garamszegi részüket tartva meg, végleg Nógrádban, Poltáron telepednek le. A gazdag és előkelő Poltári Soós család a XVII. század harmincas éveiben halt ki. Birtokai közül a zólyomi Garamszeget, Radon comes első zólyomi birtokának központját, e család leányági utódai, a címerüket is átvevő, ekkortól kezdve Garamszegi előnevet használó Géczyek örökölték.*
Száz. 1909. 900.
Anj. O. III. 27.
Nógrádm. mon. 104.
O. L. Beniczky-cs. lt. 1351.; Múz. Ta. 1340; Garamszetbenedeki kvt. elenchusai; a Géczy-cs.-nak jelenleg Burkovszky Károly tulajdonában lévő levéltára Besztercebányán.
A már ismertetett Kürtösi v. Oszlári Madáchnak, Radon comes fiának négy fiát ismerjük. Közülük András (1278–93)* és István (1293–1312)* utódok nélkül haltak el. Benedek (1278–1328) fivéreivel együtt résztvett Kun László és III. Endre király minden hadjáratában. A család nógrádi, zólyomi és turóci birtokainak részese.* 1328-ban Mikefalván, mint királyi ember tűnik fel.* Fia, az 1337-ben már Zolnai néven említett Tamás, rokonainak, Tóbiás comes fiainak, Bitónak és Zobratának örökén a zólyommegyei Zolna ura.* Valószinűleg benne kereshetjük a XV. században e falu birtokosaként előtűnő Zolnaiak ősét.* Zolnai Tamás 1336/37-ben szomszédaival perlekedik, közben résztvesz az osztrák háborúban.*
Wenzel IV. 171.; X. 109., 119.; Fejér VII. 2. 133.
O. L. Beniczky-cs. lt. 1312.
O. L. Beniczky lt. 1293.
O. L. Beniczky lt. 1328.
O. L. Madách-cs. lt. 1336–37.
Zólyom vármegye I. prot.; O. L. Garamszentbenedeki kvt. elenchusai.
O. L. Madách-cs. lt. IV. fasc. 28., 29. szám.
Madách negyedik fia, Kürtösi Pál comes (1283–1326), kiváló vitéz. 1287-ben Devicsei Tivadar nemesember megölése miatt, utóbbi árvájának, fivéreivel együtt 20 márkát fizet.* Ő is résztvett Endre király hadjárataiban. 1300 körül Demeter mester, zólyomi, pozsonyi, sárosi ispán serviense.* Ura oldalán küzd Kőszegi Iván ellen a kőszegi, Kőszegi Miklós ellen a sümegi vár ostromában s ez alkalmakkor, előbb egy dárda, utóbb egy ráhajított szikla sebesíti meg. 1298-ban a Demeter mester által vezetett magyar lovas segélyhaddal Németországban, a Rajna mellett harcol a császár ellen és itt is nehéz sebeket szerez. Katonai érdemei jutalmaképpen kapja adományba 1300-ban a liptómegyei Stiavnicát* és öröklött zólyomi birtokai szomszédságában Cserény földet.* Az a nagyarányú birtokszerzési folyamat, amelyet Radon comes indított meg, s utódai, Mike, Fülöp, a Tóbiás-fiak folytattak a zólyomi örökbirtokaikkal szomszédos területeken, Madách fia Pál comesnek e cserényi birtokszerzésével ér véget. E birtokok mind a királyi magánuradalomból hasíttattak ki, tehát Kürtösi Radon comes és utódai e jószágoknak első magánbirtokosai voltak. Pál comesnak ezzel a birtokszerzésével az az óriási terület, amelyet kelet és dél felől a Drjenka, Zolna és Ocsova patak, nyugat és észak felől a Garam határol, vagyis az a négyszög, amely Zólyom, Besztercebánya, Zólyomlipcse és Ocsova között fekszik, a Radon-utódok birtokába jutott. Pál comes szerzeménye, Cserény maga is hatalmas jószág volt; rajta keletkeztek a Pál comes által alapított Cserény, Csécsény, Dubravica, Lukóca, Szebedény falvak és Horhát falu egy része.*
Wenzel IX. 460.
Wenzel X. 374.; Zolnay L.; Demeter mester. Turul 1935. 36.
Wenzel X. 374.
Fejér VI. 2., 260.
O. L. Beniczky-cs. lt. 1351.
28I. tábla.
Kürtösi Narad; Dona kir. vitéz 1243 (Lásd Radon comes); Dobák comes kir. vitéz homo regius 1243–63; Vacyk kir, vitéz 1243; Tyba kir. vitéz 1243–51 Nagyszámú utódai Hontvármegyében a XIV. század végéig «de Palahta» néven palojtai birtokosok; Demeter 1284–90 utódai alapítják a fiáról Dacsóról nevezett Nényei Dacsó s a belőle Ungmegyébe származott Palágyi, Örfalvi és Darmai előnevű Dacsó családot; Tyba 1284; Chapk 1284; Elek 1284; Luka a hontmegyei Nényei Luka család névadó őse 1290–1322; Marcell 1260; Nényei Bátor a kihalt hontmegyei Bátorfalvi Bátor család őse 1260–77; Sztregovai Supk 1251–60; Harabor a liptómegyei Hliniki v. Hliniki Harabor család őse 1260
II. tábla.
Kürtösi Radon comes 1223–1250 kir. prisztaldus; Turóci Tamás comes 1241–62 kir. apród, majd janitor; Wolkan 1252–83; Benedek 1282–84; Oszlári Madách (Zobrata) 1241–78 kir. apród; Zólyomi Tóbiás comes 1241–83 kir. apród; Myke comes 1278–1309 vitéz; Fülöp comes, mester 1278–1302 vitéz; Tamás 1278; Tóbiás 1283; Wolkan 1280 k.; Gál 1278–1302; Bitó 1293–1326 vitéz; Kürtösi Zobrata comes 1293–1336; Zólyómi és Mikefalvi János mester a zólyomvármegyei Mikefalvi vagy Micsiszszky család őse 1309–28; Márton 1305–15; Zólyomi Desk v. Dezső (leányai maradtak) 1309–38; Miklós homo regius 1293–1328; András a Kürtössy család őse 1358; Póniki Tamás vagy Tompos több XIV. századi zólyomi családtöredék őse 1310–33.; András comes 1310; Anna – Palugyai András; Péter «dictus Salsosus» a Póniki, majd Poltári Soós család őse 1310–33; Pál comes 1283–1326 vitéz – Géczi István leánya; István 1293–1312; András 1278–1293; Benedek 1278–1328 homo regius; Zolnai Tamás 1336–37 vitéz; András 1319; János 1333–51; Miklós mester a Lukavicai Lukaviczky család őse 1319–51 vitéz; Géczi Pál mester a Madách család őse 1333–68 vitéz; Oszlári Lökős v. Lőrinc comes a Baloghy család őse 1333–75 vitéz, utóbb Nagy Lajos testőre;
Pál 29comes Cserényt választotta állandó lakhelyéül s 1315 körül itt Szent Márton tiszteletére templomot emelt.* Az átmeneti stílű kegyúri templom ma is áll.* Pált 1319-ben egy hatalmaskodási ügy kapcsán Liptóban is említik.* 1326-ban rokonaival együtt Turócban vásárol újabb birtokokat.* Pál comesnek, vagy legalábbis közeli utódainak tulajdonítjuk a dubravicai, szintén átmeneti stílű templom építését is. Stílusa tehát XIV. századi, ekkor pedig Pál comes és utódai voltak Dubravica urai. Neje 1305-ben Benei Endre comes és Kinga asszony leánya, Erzsébet, a nógrádmegyei Inám és Kaplyon (utóbbi eltűnt) birtok részese.* Gyermekei második nejétől, a nógrádmegyei Géczi István leányától származtak.* Pál comes fiait gyakran nevezik egyszerűen Madách fiainak is,* ami arra mutat, hogy a család Madách neve már a XIV. század elején kialakult.
Ipolyi Schem. 99–101.
Slávik id. m. 378.
Turul 1891. 18.
O. L. Madách-cs. lt. 1326.
O. L. Múz. Ta. 1305. szept. 13.
O. L. Madách-cs. lt. 1350., 1357., 1362.
O. L. Luka-cs. lt. 1337; Madách lt. id. h.
Pál comesnek öt fia volt: János (1333–51) cserényi részes, 1336-ban résztvesz az osztrák háborúban.* 1351-ben, amidőn Pál comes cserényi részén utódi megosztoztak, Jánosnak névszerint meg nem nevezett árváiról is szó esik, de továbbit róluk nem tudunk.* Pál fia, Miklós mester (1319–1351) 1333-ban Dubravica elfoglalása miatt tiltakozik unokafivérei, Pónik birtokosai ellen.* Az osztrák hadjáratban ő is résztvett.* 1351-ben Cserény felosztásakor a falu nyugati részét kapta, «una cum possessione Lewkocha vocata».* Utóbbi jószága Lukóca, vagy Lukovica az itt megtelepedő Miklós mester utódainak, a Lukócai Lukaviczkyaknak (más néven Lukavicai Domonkos) lett fészke. E család a XVII. században bekövetkezett kihaltáig Zólyom megye tekintélyesebb családai sorában állt. Pál comesnak Oszlári Lökős, vagy Lőrinc nevű fia, szintén comes (1333–75), előbb az osztrák háborúban vesz részt,* majd királyi testőr.* Fiai Nagy Lajos király apródjai.* Cserény részese.* Mint rokonai legtöbbje, ő is feladja zólyomi birtokait s Hontmegyében szerez.* Fiai szerzik a hontmegyei Balog n. birtokot, számos más faluval*; itt megtelepedve Lökős comes utódai a Balogi Baloghy-családot alapítják, amely ma Kürtösi Radon comes nemzetségének egyedüli élő, kétségtelen fiági leszármazottja.*
O. L. Madách lt. 1336–7.
O. L. Beniczky lt. 1351.
Anj. O. III. 27.
O. L. Madách lt. 1336–7.
O. L. Beniczky lt. 1351.
O. L. Madách-cs. lt. 1336.
Kubinyi id. m. II. 264., 266.
Kubinyi id. m. II. 297., 298., 306., 308.
O. L. Beniczky-cs. lt. 1351.
Kubinyi id. m. id. h.
Kubinyi id. m. 315., 357.
Nagy Iván I. 148. stb.
Pál mester, Madách fia, Pál comesnek legifjabb fia, követte rokonait az 1336. évi osztrák háborúba.* 1351-ben természetesen ő is részesedik Cserényből,* de ő is visszatelepül Nógrád megyébe. Egyideig anyja géci részén birtokos, ezért gyakran «de Geech» néven is emlegetik.* Majd az ősi Kürtös vidékére települve, itt megalapítja a később hatalmas nógrádmegyei jószágokat szerző Sztregovai és Kelecsényi Madách-családot. E nemzetség ivadéka Madách Imre, a világirodalom egyik legmélyebben érző és gondolkodó költőfilozófusa.
O. L. Madách lt. 1336.
O. L. Beniczky lt. 1351.
O. L. Madách-cs. lt. 1350., 1357., 1362.
Tanulmányunk kereteit meghaladná a Kürtösiek nemzetségéből eredő családok címereinek beható ismertetése. Csupán rámutatunk arra, hogy a Poltári Soós-családnak – a Géczyek címerében máig megőrzött – címere három kopja, előttük kürt. A Baloghyak címermotívumai kürt, kard, nyilak. A Lukaviczky-család címerében két kardot látunk (O. L. Dic. conscr. Tom. 59. Lukaviczky Ábrahám pecsétje, 1622). A Mikefalvi Micsinszkyek címere (O. L. Beniczky cs. lt. XV–XVI. századból több darab) nyíl vagy kürt és kard. A Soós-ágéhoz igen hasonló a Zolnay-család címere: három zászlós kopja. A Kürtössyek címerének nem találom nyomát; a Madách-család tagjai hihetőleg később vették fel oroszlános címerüket. A címermotívumok azonosságából gyanítható, hogy ily harci jelvények lehettek alkotórészei a legrégibb, közös címernek, tehát e családok közös őse, Kürtösi Radon címerének is.
Zolnay László.
