HIVATALOS ÉRTESÍTŐ A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL.
42HIVATALOS ÉRTESÍTŐ
A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL.
A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL.
A m. kir. Országos Levéltár 1935. második félévi iratgyarapodásainak a tudományos kutatást és olvasóinkat érdeklő, nagyobb terjedelmű, önálló csoportjairól, valamint a kisebb csoportok és az egyes darabok közül azokról, amelyek az említett szempontból nagyobb figyelmet érdemelnek, a lényeget összefoglaló, következő ismertetésben nyujtunk tájékoztatást:
Az örökletétként elhelyezett családi levéltáraknak egyre növekvő sora e félévben a Körösnadányi Nadányi-család levelesládájával, továbbá a gróf Dessewffy István büdszentmihályi (Szabolcs vármegye) földbirtokos által letett családi levéltárral gazdagodott. Ennek az újabb, rendkívül tartalmas és terjedelemre nézve is igen tekintélyes Dessewffy-családi letétnek úgy levéltári szempontból, mint a tudományos kutatás tekintetében jelentőségét emeli, hogy a Dessewffyek régi iratainak ez a része is most már egy fedél alá került a család margonyai ágának régebben letéteményezett levéltárával. Úgy a Nadányi-, mint az újabban beérkezett Dessewffy-családi örökletétről teljes képet csak végleges rendezésük után nyerhetünk; azonban mindkét család a genealogiai irodalomból is annyira ismeretes, hogy anyagának helyi és rokon-családi vonatkozásait a szakemberek nagy általánosságban már ez alapon is felismerhetik.
A korábbi örökletétek közül a Keöpeczi Nagy-család levéltárához érkezett több darabból álló kiegészítés, köztük a család címerének képe, nemességének megerősítése 1786. június 19-ről, nemességigazolási iratai 1808-ból és lófőszékelységének elismerése 1813-ból (hiteles másolatokban); ezeken kívül a XVIII–XIX. századból való anyakönyvi kivonatok, XIX–XX. századbeli levelezések, gyász- és házassági jelentések, kéziratok, nyomtatványok.
Vétel útján szerzett kisebb családi levéltári csoportok: A Nyomárkay-család iratai, Sáros vármegye hatósága által kiadott három középkori, 1486-, 1517- és 1521-ből való oklevéllel, melyek Balpataka, Felsőpataka és Gombosfalva birtokokra vonatkoznak; továbbá négy darab XVII. századi darabbal és néhány töredékirattal. A Czigándy-család iratai a XVII–XVIII. századból és a Csajághy-család 120 drb-ot kitevő, jórészt Veszprém, Komárom megyei birtokügyeket tartalmazó iratanyaga. Utóbbiban található I. Mátyás királynak egy 1481. évi adománylevele Vild veszprémmegyei birtokra és Kálmánháza, Gyenesfalva, Aszó pusztákra bizonyos János nevű nemes részére; a XVI–XIX. századokra kiterjedő iratai között pedig egy 1666-ból való magyarnyelvű basalevél is van, továbbá Komárom, illetve Veszprém vármegyének a család részére kiállított, 1772. évi nemesi bizonyságlevele és egy 1796. évi nemesi investigatio, úgyszintén egy genealogiai tábla.
Ugyancsak a csoportos iratokhoz sorolható a kolozsmegyei Teke mezőváros közép- és újkori privilegiumainak átírásait, megerősítéseit és egyéb ügyiratatait 1537-től a XVII. század végéig felölő, szintén vétel útján szerzett gyüjtemény is. E csoporttal együtt jutott az Orsz. Levéltárba II. Ulászlónak egy 1500. évi eredeti, hártyaoklevele is, melyben a király átírja és megerősíti a budai káptalannak ugyanezen évben kelt, Gerlistyei Jakab szörényi bán által felmutatott oklevelét, mely szerint Rakoviczai László az imént megnevezett szörényi bánnak ajándékozza a karánsebesi kerületben fekvő néhány birtokának, ú. m. Felső- és Alsóprazjánnak, meg Beznának felerészét.
Az Országos Levéltár gyarapodásainak ama részéből, amely egyes önálló darabokból áll, – a középkoron kezdve – a következőket emeljük ki:
1376. okt. Hainburgi zsidók eredeti, németnyelvű hártyaoklevele egyes pozsonyi zsidókkal kapcsolatos ügyben.
431428. A veszprémi káptalan kiadványa a Miskeiek Miske nevű birtokára vonatkozólag. A Magyar Történeti Múzeum áttétele.
A postatakarékpénztár árverésén vétetett egy 1478-ból való, a Mezőlaki Zambó-, Kustyáni-, Koltai Zombath- és Rumy-családokról s Becse birtokról szóló, továbbá a vasvári káptalannak 1500-ban kelt, a Monyorokereki Ellerboch (Ellerbach, Elderbach)- és a Rumy-családra s velük kapcsolatban Besefalva és Gozthola birtokokra vonatkozó oklevele, azonkívül egy újkori, 1588. évi, ugyancsak a Rumy-család érdekében kiállított irat.
Az újkorra eső, vegyestárgyú szerzemények még: Wesselényi Ferenc 1659-ben kiadott oklevele, melyben átírja II. Rákóczi György fejedelemnek ugyanezen évi, Szatthmári Szodoray Mihály, a Szatmár várbeli lovaskatonák vezére részére piskardi birtokrészeket adományozó levelét. Ezt az oklevelet Grosovich Györgyné San Isidro-i (Argentinia) lakos juttatta a Kormányzó úr. ő főméltóságához, aki azután azt a vallás- és közoktatásügyi minisztérium útján az Országos Levéltárnak ajándékozta.
1686–1710. évekből származó nyitramegyei vonatkozású iratok. Közülök hat darab a megye kuruckori hivatalos levelezésének tartozéka, a többi pedig birtokügyi iratokból és missilisekből áll, mely utóbbiak a Kesseleökői Majthényi-család levéltára töredékeinek tekinthetők.
Az Országos Széchenyi Könyvtár áttételeként jutott az Országos Levéltárba 6 drb XVI. századi, a Cziráky-, Tömördy-, Ostffy-, Szopory-, Makkos- és Kisfaludy-családokhoz fűződő s azonfelül több XVII. és XVIII. századbeli, más tárgyú irat.
Ugyanezen az úton gyarapodtak a Kossuth-iratok, valamint az 1848/49-es levéltári gyüjtemény is; utóbbi 36 drb nyomtatvánnyal: falragaszokkal, hadi jelentésekkel, vétel útján pedig báró Wesselényi Miklósnak egy 1848. szept. 4-én Szabó Miklóshoz írt, igen érdekes politikai tartalmú levelével, melyben Jellasich betöréséről, Kossuthnak a megengedett határt már túllépő nemes tüzéről is ír.
A nemesi iratok körébe tartozó levéltári szaporulatok, föntebb, a csoportos iratok ismertetése kapcsán említetteken kívül, időrendben a következők:
1646. okt. 29. Pozsony. III. Ferdinánd király nemesség- és címeradományozó oklevele Mándy, máskép Szabó János, felesége: Csury Zsuzsánna és gyermekeik: Zsigmond, Pál, Péter és Zsuzsánna részére (hiteles másolat).
1694. nov. 25. Bécs. I. Lipót király által Mariai Ferencnek, feleségének: Bagics Erzsébetnek és Miklós, Ilona, Erzsébet nevű gyermekeiknek adományozott eredeti, festett címerrel és függő pecséttel ellátott címeresnemeslevél (dr. Mariay Ödön letétje).
Balogh, máskép Szűcs György címerkérő folyamodványa. I. Lipót király által engedélyezve 1705. január 9-én.
1782. Szatmár vármegye nemesi bizonyságlevele Szabó István mátészalkai lakos részére, a család leszármazására vonatkozó iratokkal. (Hit. másolatok. Összefüggnek a fenti Mándy, máskép Szabó-féle 1646, évi armálissal).
1823. Vas vármegyének Piros Imre, Mihály és Ferenc nemességét igazoló bizonyságlevele.
1831. Pozsony vármegye nemesi bizonyságlevele az Erdőhátkarcsáról származó Varga-család tagjai számára, kihirdetve Komárom vármegye 1832. évi jan. 16-án tartott közgyűlésén.
Végül megemlítjük, hogy az Országos Levéltár a mult év folyamán több mint 3000 drb fényképfelvételt készíttetett középkori oklevelekről, amelyekből 2500-nál több esik a régi Magyarország északi részeinek köz- és családi levéltáraira. Ez a facsimile-gyüjtemény lehetővé teszi, hogy a ma nehezen hozzáférhető, értékes középkori okleveles anyag tetemes részét a tudományos kutatás nálunk is igénybe vehesse. Fényképmásolat készült Budavárának Rabatta császári táborszernagy által 1686-ban rajzoltatott s a bécsi Staatsarchivban őrzött térképéről is, melynek aktualitást Budavár visszafoglalásának 250-dik, idei évfordolója ad.
Czobor Alfréd.
