A BULYI- ÉS A JÉKEY-CSALÁD KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE.

Teljes szövegű keresés

82A BULYI- ÉS A JÉKEY-CSALÁD KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE.
Szabolcs vármegye felső keleti részének őscsaládai közül ma már kevés virágzik. A Gutkeled nemzetség hajtásai, a Várday-, Anárcsy-családok, a székely eredetű Sényői-család, a Tuzséri-, Zughi-, Komorói-, Cigányi-családok már a XVI. és XVII. században kihalnak. Egyes területek ősi birtokosai nyom nélkül tűnnek el s helyükbe környékbeli vagy más megyebeli családok települnek, beházasodás, rokonsági kötelékek, zálogbirtoklás vagy királyi adományok révén. Szabolcs vármegyébe, különösen annak keleti részébe Zemplén, Ung, Bereg és Ugocsa vármegyékből telepednek be ezúton családok már a XIV. századtól kezdve s ez a beszivárgás az északi vármegyékből a legújabb korig tart úgy a nemesi, mint a nem nemes családok részéről.
Ha az egyes családok eltűnésének körülményeiről, átalakulásuk történetéről, az egységes családi birtokok kisnemesi birtokokra történt tagozódásáról s általában felső Szabolcs vármegye régi családairól akarunk képet alkotni, erre a Bulyi- és a Jékey-család kapcsolatainak az ismertetése sok analógiát és adatot nyújt s világít meg.
A Tisza nagy keleti kanyarulatában, annak közepetáján, Kisvárda, Tornyospálca, Kopócsapáti, Pap helységektől körülhatárolva terül el Jéke község a tipikus nyírségi homokdombokon. Az 1280-as évektől kezdve, midőn a Jékey-családnak Bochou és Tiborc nevű ősei elsőízben tűnnek fel, egészen a XV. század végéig egy családnak, a Jékeieknek a tulajdonában találjuk e birtokot.
A Jékey-család első tagjai a XIII. sz. végén már olyan nagy számban jelennek meg, hogy ebből a családnak e környéken korai megtelepülésére következtethetünk. 1280 körül Jékei Tiborc és Bochou,* 1291-ben Zelemér fia Zadurnak Jékébe történt beiktatása során pedig Motho, Benedek, László, Dénes, Sándor, Tiba, Tiborc és Tódor nevű nemesek szerepelnek mint szomszédok és társbirtokosok.* Nevezettek legnagyobbrészt egy nemzetség tagjai, vagy legalábbis egymás vérrokonai voltak, amint ez későbbi oklevelekből kitűnik.
Zichy Oklevéltár I. k. 47.
Jékey-család levéltára, Géberjén; Fejér: Codex Dipl. VI. 1. 125–26.
A XIII. sz. végén három főágon terebélyesedik ki a család, mégpedig az 1291-ben már említett Tiba, Benedek és Tódor fővonalain. Jékei Benedek ága leányunokáiban, Erzsébet Jékei Máténéval és Neste Tuzséri Lukácsnéval az 1300-as évek végén kihal. Tiba ága négy férfitaggal tűnik el; az utolsót 1428-ban látjuk utoljára. Egyedül Tódor ága él tovább, szintén több kisebb ágra szakadva, amelyekből azonban a XV. és XVI. század fordulóján már csak két családtagot találunk életben: Jánost és Tamást, Jékey Mihály és lövőpetrii Pethry Katalin fiait.
Minthogy a Bulyi- és a Jékey-család kapcsolatai ebben az időben kezdődnek, a részletesebb ismertetést is innen fogjuk kezdeni.
Jékei Tamást első ízben, mégpedig testvérével, Jánossal együtt 1483-ban említik, amikor Mátyás király Losonczi Zsigmondot és Albertet a szabolcsvármegyei Surk, Szentmárton, Eperjes, Mándok, Pálca, Őrmező, Aranyos, Bezdéd, Hene, Játé, Cigány és Almás birtokokba beiktatni rendeli. Ekkor ők is kijelölt királyi emberek.* Három év múlva ismét találkozunk Tamás nevével: a budai káptalannak 1486-ban a királyhoz küldött jelentésében, mely a Várdai Aladár sérelmére Ajakon és Pátrohon elkövetett hatalmaskodási ügyben tartott tanuvallatásról szól. Mint e helységek szomszédait ebből az alkalomból Jékei Tamást s kívüle Jékei Jánost, Jékei Szalánczi Pétert és Jékei Bulyi Jánost is kihallgatták.*
Varju E.: Bánffy Oklevéltár II. 235.
Zichy-oklt. XI. 437.
Testvérével, Jánossal együtt említik 1492-ben is, amikor az elhalt Jékei Jakab özvegyét, Katalin asszonyt a jékei birtokból kielégítik.* Mint zálogbirtokos 83került Jékére a Szalánczi-család 1460 körül és Jékei Tamásnak, valamint testvérének, Jánosnak érdeme volt, hogy a birtokot e családtól 1501-ben 50 forintért visszaszerezték.* Általában Tamás ébren őrködött jékei birtokának épsége fölött, így például 1510-ben a leleszi konvent előtt tiltakozik az ellen, hogy Losonczi Zsigmond bármely Jékéhez tartozó földrészt elfoglaljon.* Élete vége felé járhatott már 1511-ben, amikor Jékén és a Zögh-i pusztán fekvő birtokait leányrokonainak, Annának, Hedvignak, Katalinnak és Krisztinának 50 aranyforintért elzálogosítja,* mert ugyanebben az évben testvérével, Jánossal is megosztozik jékei és zöghi javai fölött. A következő években már nem él.*
Orsz. Levt.: Leleszi konv. IV. Elench. nr. 47. j.
Orsz. Levt.: Leleszi konv. III. Elench. Nr. 197. J.
U. o. Prot. 2. fol. 79.
O. L.: Leleszi konv. IV. Elench. 86. J.
U. o. IV. Elench. 85. J.
Jékei Tamásnak egy Mátyás nevű fiáról és egy Hedvig nevű leányáról emlékeznek meg okleveleink. Hedvig Sényői Benedek megyebeli nemeshez ment feleségül s ezenkívül csak annyit tudunk róla, hogy 1545-ben már meghalt. Tamásnak Mátyás nevű fia elsőízben 1500–1505 között tűnik fel: a Kisvárdaiak részére eszközölt határjárás és becslés során társaival, Anarcsi Tegzes Simonnal, Csicseri Ormos Imrével, Petry Mihállyal és Bakai Andrással a kisvárdai várat és helységet s a hozzátartozó szabolcsi részeket, ú. m. Dögét, Rosályt, Veresmartot, Litkét, Tuzsért Kalongyát, Papot, Szentgyörgyöt, Ajakot és Pátrohot járják meg és becsülik föl.*
O. L. D. L. 20,991. Az oklevél dátuma nem vehető ki. Csánki Dezső 1500. évbelinek tartja. Az oklevél egyháztörténeti szempontból is becses, mert a felsorolt helységek templomát is leírja.
Midőn Jékei János fia Pál 1524-ben Miklós várdai káplán előtt utolsó akaratát mondja tollba, birtokairól, lelke üdvéről s a bátori klastromról rendelkezve, ennél az aktusnál Jékei Mátyás is jelen van.* Házasságának idejét az 1520-as évekre tehetjük. Ekkortájban veszi nőül Kerecsényi Barnabás beregvármegyei nemes leányát, Jeronimát.* Ezzel a házassággal a Jékei-család Bereg vármegyében is birtokokhoz jut a Kerecsényiek beregi birtokaiból Adony, Hetyén, Kerecsen falvakban és Eszterjén-pusztán. Ez újonnan szerzett birtokok miatt emel tiltakozást 1543-ban a leleszi konvent előtt, minthogy azokat Losonczi Albert és István háborgatta.* Ebben az ügyben szerepel utoljára Jékei Mátyás mint élő; két év múlva, 1545-ben már néhainak mondják, amikor gyermekei: Krisztina, Anna, Dorottya, Borbála, Magdolna, Zsófia és Balázs atyjuk nővérének, Hedvignek a gyermekeivel, a Sényőiekkel pereskednek.* Mint látjuk, Jékei Mátyásnak hat leánygyermekén kívül csak egy fia maradt, Balázs. A másik ágon, t. i. Jékei Tamás testvérének, Jánosnak az ágán is túlnyomórészt leánygyermekek születnek. János fiai közül Pál és Kelemen mag nélkül halnak el, Péter nevű fiának pedig csak három leánya maradt: Katalin, Figedy Bálintné, Ilona, Balog Lászlóné és Margit hajadon. Jékei Péter ágán tehát a birtokok a férjek s innen azok családainak kezébe jutottak. Mátyás leányai is valamennyien férjhezmentek. Magdolna Bácsmegyei Balázs, Borbála Gégényi Nyakas Márton, Dorottya Somogyi Mihály, Anna Mezei Trombitás János, Krisztina Pethry Jób és Zsófia Jékei Bulyi Zsigmond felesége lett. A hat leány hozománya Jékei Mátyás birtokának mintegy háromnegyed részét lekapcsolta és széttagolta a férjek családai között. Jékei Balázsnak, aki ekkor már egyedüli férfitagja a családnak, a hajdani tekintélyes és egységes jékei birtokból csak egy kis rész maradt. A felszaporodott társbirtokosok és kiterjedt rokonság nagy gondot okoztak neki. Pere támad Sényői Jakabbal, nénjének, Hedvignek a fiával; * nővére, Magdolna 1550-ben a jékei birtok ügyében vonakodik vele elszámolni; * másik rokona, Jékei Ilona férje, Balog László 1553-ban az ütemezői szántóföldeket foglalja el tőle jogtalanul.* Szomszédai is állandó foglalásokkal zaklatják. Különösen Várdai István és Losonczi István özvegye Pekry Anna háborgatják.* Anyjától, Kerecsényi Jeronimától örökölt beregvármegyei javait: Kerecsényt, Adonyt, Eszterjént Guthi Országh Kristóf egyszerűen el akarta adni. 1563-ban ennek megakadályozása végett a leleszi konventhez siet és 84nővéreinek, valamint azok férjeinek nevében is tiltakozik Országh ellen.*
Jékey-cs. levéltára, 1524.
Lehoczky Tivadar: Bereg vm. monográfiája. III. 292.
O. L. Leleszi konv. IV. Elench. 208. J.
Jékey-cs. levt. 1545.
U. o. 1550.
Szabolcs vm. levéltára: Proth. 1. fol. 63.
U. o. Proth. 2. fol. 100.
U. o. Proth. 2. fol. 127., 179. és 121.
O. L. Leleszi konv. VI. Elench. Nr. 598. J.
Jékei Balázs elhalálozási idejét megközelítő pontossággal az 1570-ik évben állapíthatjuk meg. 1570-ben ugyanis még több ízben is szerepel özvegy Rády Miklósné elleni pere folyamán,* de az 1571-ik év elején már néhainak jelzik az oklevelek. Feleségétől, az ifjú Káposztás Borbálától két kis árvája maradt: Anna és egy hat év körüli kisfiú, Mihály. Özvegye 1573-ban már mint Néney Menyhértné jelenik meg a leleszi konvent előtt, hogy első férjétől született fiának, Jékei Mihálynak életkorát megállapíttassa.*
Leleszi konv. levéltára. Act. fasc. 2. Nr. 61.
Jékey-cs. levéltára. 1573.
Jékei Mihály alig húsz éves korában 1585-ben elhalt* és vele sírba szállt a Jékei-család utolsó férfisarja. Nővére Anna, Apáthi Szabó Péterné, csak néhány évvel éli őt túl; 1592-ben már ő sincs az élők között.
Ebben az évben jékei Nagy Imrét idézteti még a jékei borvám miatt, de ezután már seholsem szerepel mint élő. Szabolcs vm. lt.: Elench. Rerum. J. Nr. 160. III.
A Jékey-család fiúágon történt kihalása után azonban a Jékey név Jékey Mátyás Zsófia nevű leányával tovább szállott s így részben a Jékey-vér is, amidőn őt 1550 körül Jékei Bulyi Zsigmond feleségül vette.
A XVI. század elején házasság révén Jékére került Pethry-, Apáthy-, Nagy-, Trombitás-, Somogyi-, Nyakas-, Bácsmegyei-, Figedy-, Balogh-családok mellett ugyanott két régi család is élt a Jékeyeken kívül: a Szalánczy-család, amelynek őse mint a Várdai-család familiárisa jutott Jéke szomszédságába, és a Bulyi-család.
A Bulyi-család, amelyen keresztül a Jékey név folytatódott, Szabolcs vármegyének szintén ősi családja. Legtávolabbi írásos emlékei azt mutatják, hogy eredetileg az Olaszi-családnak volt oldalhajtása és 1300 körül telepedett át a szabolcsmegyei Bulyra, melyről azután nevét kapta. Egy 1355-ből keltezett, az egri káptalan által kiadott oklevélben, amelyben Buli Benedek fia János, özvegye és leánya két oklevél átírását kérik,* van nyoma annak, hogy a család az Olaszi nevet is használta. Az egyik átírt oklevél ugyanis 1327-ből említi Olaszi Hilba fia Benedek fia Jánost, aki 1355-ben már Buli néven szerepel. Tekintve az 1327-ben említett háromgenerációs kapcsolatot, a család nyomai a XIII. század közepéig nyúlnak vissza. Az 1300-as évek elején Buly, Paszab, Terebes, Sztár, Kovácsitelek és Perked helységekben volt birtokos.* Egyébként Szabolcs vármegyében meglehetősen élénk szerepet vitt. Eltekintve a számos birtokpertől, amelyet az egyes családtagok folytattak a XV. század végéig, Bulyi László vonalán négy szolgabírót találunk. Sűrűn szerepelnek mint királyi emberek is.
Eredeti, a Komjáthy-család levéltárában; benne átírva egy 1327. és egy 1333. évi oklevél.
Komjáthy levt. 1355; Debrecen város levéltára; Diploma-másolatok, nr. 121. Regesztáját kiadta Herpay Gábor: Debrecen város levéltárának Diploma-gyüjteménye, 51. lap.
Bulyi Lőrinc szabolcsvármegyei szolgabíró (1393–1428) már 1428-ban kapcsolatba kerül a Jékeiekkel, midőn szolgabírói minőségben néhai Jékei László jékei földjeinek osztálya ügyében kihallgatja Jékei Györgyöt, Tamást és Miklóst.*
Jékey-család levt. 1428.
1485-ben már Jékén találjuk Bulyi Jánost. Ez évben a leleszi konvent jelenti a királynak, hogy őt, meg Várdai Miklóst és Aladárt a Várdai János sérelmére elkövetett hatalmaskodások miatt perbe idézte. Bulyi János ellen a panasz az volt, hogy jékei birtokának határán kívül eső negyven holdnyi szántóföldet foglalt el Várdai Jánostól.*
Zichy oklt. XI. 409.
Tekintetbe véve, hogy a Jékey-családnak a középkorban tömör egységű birtokaiba csak házasodás útján juthattak be idegen családok, alig fér ahhoz kétség, hogy Bulyi János is házasság révén került Jékére és lett ott birtokossá. 1486-ban, midőn a budai káptalan a jékei nemeseket tanúként hallgatja ki Várdai Aladár ügyében, nevét már így találjuk: «Joannes Buly de Jéke».* Családja hagyományos tisztségeként ő is szolgabíró lett.*
U. o. XI. 439.
O. L. Leleszi konv. Elench. B. 196.
85Jékei birtokosok:
Bulyi birtokosok: Olaszi majd Buuli János; Olaszi Hilba; Buuli György; Buuli Benedek; Simon; Miklós; János 1327-1333 de Olaszi ~ Aba; Pál 1327; Demeter 1327–1355 ~ Buuli Anna; Gebe 1355; Anna 1333 ~ Olaszi Miklós fia Demeter 1333–1355;
Jékei birtokosok: Zelemér; Bochou 1280; Tiborc 1280–1291 Jékeiek; Tiba 1291; Jékeiek; Teodor de Jéke 1291; Benedek 1291 Jékeiek; Sándor 1291; Dénes 1291; László 1291; Mothó 1291; Zadur Miklós 1291–1321 comes; Miklós dictus «Zole» 1291–1302; Lőrinc 1327–1355; Miklós 1327–1355; Máté dictus «Nemus» 1354–1419 ~ Jékei Erzsébet; Péter 1361–1401; Jakab 1348–1393; Katus 1361 ~ Bálint fia Pál; János 1383–65; Gergely 1394–1419; Ilona 1406 ~ Rohodi Jakab; Rosinth 1406 ~ Guthi Mihály; Margit 1406; Katalin 1406; Péter 1381–1402 ~ Ramocsaházi Balogh Ilona; László 1381–1409; István 1381–1419; Sándor 1422; Imre dictus «Agh» 1396–1422; László 1396–1422 ~ Bökényi Ágnes; Dávid 1396; László 1396–1428; Benedek 1396; Miklós 1396; Mihály 1435–1472 1471 szabolcsi szolgabíró ~ Lövőpetri Pethry Katalin; Buli László; Tamás 1411–1417; Lőrinc 1393–1428 1428 szabolcsi szolgabíró; Margit ~ Somosi Balázs; István 1432; Péter 1433–1445; Benedek 1432–1467; János 1428–1467; Gergely 1428-1454; János 1479–1511 1. ~ Petneházy Margit 1480 2. ~ Apáthi Kapolcsy Anna; Tamás 1483-1511; Mátyás 1500–1545 ~ Kerecsényi Jeronima; Hedvig ~ Sényői Benedek 1545 †; László 1435–1460; Albert 1438; Péter 1461; Imre 1461; György 1461; Jékei Buly János 1485–1511 1501 szabolcsi szolgabíró ~ Kisdobronyi Zsófia; Péter 1502–1524; Pál 1511–1524; Kelemen 1511; Katalin 1511–1545 néhai; Erzsébet ~ Apáthy Bálint deák; Katalin 1581 néhai ~ Figedy Bálint; Margit 1547; Ilona 1581 néhai ~ Balogh László; Magda 1543–1563 ~ Bácsmegyei Balázs; Zsófia 1543–1562; Borbála 1543–1574 ~ Nyakas Márton; Dorottya 1543–1563 ~ Somogyi Mihály; Anna 1543–1564 ~ Mezei Trombitás János; Krisztina 1543–1571 1. ~ Pethry Jób 2. ~ Nagy Lukács; Balázs 1543 † 1571 ~ Káposztás Borbála; Mihály * 1565–1585 †; Anna 1587–1592 ~ Apáthy Zabó Péter; Péter 1510; Zsigmond 1550–1558; Jékey-Buly Lénárd 1589 1602 † ~ Tibay Katalin Bulyi Jékey-család
1500 körül házasodott meg, feleségül vévén Kisdobronyi Bereck egyik nővérét, Zsófiát. Házassága révén a beregvármegyei Kisdobronyban is birtokot szerez; sőt 1509-ben még sógora részét is zálogba veszi harminc aranyforintért, sógornőivel, 86Magda Nyárády Jánosné és Margit Pazoni Cseres Mihálynéval együtt.* 1510-ben Jékei Tamással és Jánossal abban állapodik meg, hogy a neki elzálogosított birtokrészt halála után úgy neje Zsófia, mint gyermekei Lénárd, Péter, Dorottya és Ilona is kötelesek kiadni, ha a Jékeiek 40 aranyforintot visszafizetnek.*
Lehoczky Tivadar i. m. III. 233.
Jékey-cs. levt. 1510.
A Jékei-családdal való bensőbb kapcsolatok jelét látjuk abban, hogy amikor Jékei János 1511-ben végrendelkezik, a végrendelet írásbafoglalásánál csak Miklós presbiter és Bulyi János van jelen.*
U. o. 1511.
Bulyi Jánosnak Kisdobronyi Zsófiától született Péter nevű fiáról elsőízben az előbb említett 1510. évi egyezséglevélben olvasunk. Életéről kevés nyom maradt. Annyit tudunk csak róla, hogy Jékén élt és egy fiúgyermek maradt utána, Zsigmond. Utóbbi 1550-ben jelenik meg először egy ügyvédvallás kapcsán.*
U. o. 1555.
Jékey Zsófiát (Mátyás leányát) Bulyi Zsigmond már gyermekkorától kezdve ismerte. Hiszen egy faluban éltek és családjaik sűrűn szerepelnek együtt ügyes-bajos dolgaikban. Házasságuk az 1550 körüli évek valamelyikére esik. Egybekelésüknek kétségkívül igen értékes eredménye volt az akkor már jelentékeny Bulyi-birtokok és a Jékey Zsófiával hozott birtokok egyesítése. Ezáltal Bulyi Zsigmond Jéke nagyobb részének birtokosává lett; bár a feleségét megillető részt Zsófia testvére, Balázs 1563-ig magánál tartotta s csak Báthori András, valamint Szabolcs vármegye ítélete után adta vissza.*
U. o. 1563.
A Jékey-birtokoknak végleges és törvényes örököse Bulyi Zsigmond az utolsó Jékey-férfisarj, Mihály halála után lett. A leányági vérségi kapcsolat és a régi időkre visszanyúló jékei birtoklás alapján kezdik aztán Bulyi Zsigmond ivadékai a Jékei, illetőleg Jékey nevet, melyet azelőtt, 1485-től kezdve csak előnév formájában használtak, családnévként fölvenni. Viszont korábbi családnevüket előnévül használják.
A leányági rokonok elnépesedése következtében az egységes Jékey-birtokot Zsigmond már nem tudta megszerezni; amit különben az is megnehezített, hogy idegenek is felkérték a Jékey-család birtokait. 1581-ben Komoróczy János beiktatását hiúsítják meg a legitim Jékey-birtokosok,* 1589-ben pedig Zokolyi Albert és Miklós foglalásai miatt pereskednek.*
Botka-cs. levt. Nábrád, 1581.
Szabolcs vm. lt. Proth. 6. f. 66.
Az ősi birtok teljes egészét nem sikerült ugyan megtartani az említett társbirtokosok miatt, ámde Bulyi Zsigmondnak immár Jékey néven élő leszármazói még a XVIII. században is legnagyobb birtokosai voltak Jékének. Jékei Bulyi Zsigmond és Jékei Zsófia házasságából egy fiú származott, Lénárd, aki Tibay Katalint vette nőül. Tőle származnak le a ma élő Jékeyek.
Jéke, az ősi birtok, 1833-ban a család egyik tagjának Jékey Ferencnek még a tulajdonában van; később azonban leányági örökösök kezébe kerül.* A család különben már a XVII. század közepén Szatmár vármegyébe költözik át, midőn az itt fekvő Géberjén birtokra Jékey Ferenc 1659-ben királyi adományt kap.* Utóbbi egyik legkiválóbb tagja volt a családnak s mint nagyszőllősi királyi harmincados sok újabb szerzeménnyel gyarapította a Jékey-vagyont. 1660-ban a következő helyeken van a családnak birtoka: Szabolcs megyében Jéke, Szatmár megyében Géberjén és Ököritó, Bereg megyében Ballabás, Vámosatya, Tiszaszalka, Vid, Adony, Kerecsény, Hetyén, Som, Zápszony, Barkaszó, Kászon, Bodoló, Csetfalva, Ugocsa megyében Nevetlenfalva másként Gyakfalva, továbbá Ecsedben egy 100 aranyat érő házuk van és özv. Mosdóssy Péterné végrendelete alapján övék lett a Nádasdy Ferencnek elzálogosított abaujvármegyei Füzér vára, teljes felszerelésével és tartozékaival.*
Jékey-cs. lt. 1833.
U. o. 1659. V—3.
U. o. 1660.
A család ma is birtokosa és lakója Géberjénben annak a kúriának, melyet 1659-ben Jékey Ferenc harmincados kapott, s amelynek létezéséről már 1572-ben hallunk.
BAÁN KÁLMÁN.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem