HIVATALOS ÉRTESÍTŐ A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL.
94HIVATALOS ÉRTESÍTŐ
A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL.
A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL.
Az Országos Levéltár anyagának 1937. évi gyarapodásáról beszámolva, mint örvendetes jelenséget kell megállapítanunk, hogy a gyarapodás ez év folyamán a szokottnál nagyobb méreteket ért el. Az alábbiakban – miként a múltban szokás volt – csupán azokról az új szerzeményekről kívánunk megemlékezni, amelyek természetüknél fogva e folyóirat érdeklődési köréhez a legközelebb állnak. Ily jellegű anyaggyarapodásunk ez évben is főként a magyar társadalom megértő támogatásának volt köszönhető, mely részben letét, részben ajándék útján elsősorban családi levéltáraink sorozatát gazdagította.
Özv. Szemere Hubáné, szül. Patay Anna nagylelkű ajándékából került egy igen érdekes, többszörösen összetett levéltár birtokunkba, mely családi levéltáraink között mint a Patay-család gombai levéltára nyert elhelyezést. Ez a levéltár a Patay-családnak csak újabb, a XVIII. század végétől kezdődő iratait tartalmazza; a család régi levéltárát az előnevet adó Báj községben őrzik. Iratainak jelentős része, köztük a legrégibb is, más családi levéltárból származik, mely különböző rokoni és birtokjogi kapcsolatok révén jutott a Patayak kezére. Köztük első helyen említendő a Ludányi Bay-család levéltárának töredéke, melynek középkori részében a Bay-családbelieken kívül leginkább az Almágyi-, Hartyáni- és Recsky-családok szerepelnek. A Bay-család későbbi rokoni kapcsolatai révén olvadtak be a Patay levéltárba a Czoborszentmihályi Czobor-család s ezen keresztül a Perényi-, Forgách-, Thurzó- és Csáky-családok nagyobb számot kitevő iratai, nagyrészt szintén a középkorból, míg más Bay-rokonságok révén nagyszámú Fáy-, Tussay-, Ráday- és Bárczay-, valamint Vay- és Beöthy-irat öröklődött át. A levéltár mai alakjában összesen 171 darab középkori oklevelet foglal magában. Ezek közül 6 darab Árpád-kori, éspedig: 1254 június 28. IV. Béla oklevele a pilisi egyház részére (= Szentpétery, Kritikai jegyzék 1011) egyszerű másolatban; 1255. okt. 21. IV. Béla adománylevele Zeyhanus kun herceg számára (= Kritikai jegyzék 1054) a jászói konvent 1641. dec. 2-án kiadott átiratában; 1271. V. István Cheteu fia Sándornak és Iwanch fia Péternek Béred földjét adományozza, eredetiben, de pecsét nélkül; 1271. V. István adománylevele Ubul fia Mihály részére Nukupul és Türk szabolcsmegyei birtokokról, egyszerű másolatban; 1291. III. András oklevele, melyben Berethe földjét Theodor fia Péternek adja, szintén egyszerű másolatban; s végül 1298. dec. 5. a váci káptalan oklevele az előtte egyrészt Forgách Marcell comes és fiai, másrészt Forgách Miklós, Gergely és Mihály és ennek fiai között történt osztozásról, a váci káptalan 1466. ápr. 11-én kelt átiratában.
Az újabb letétek között kétségkívül a legjelentősebbek közé tartozik az eddig Bián őrzött herceg Metternich-Sándor-levéltár, mely Metternich-Sándor Klementina hercegnő jóvoltából került az Országos Levéltárba. E levéltár is – főleg rokoni kapcsolatok révén – több család levéltárát vagy levéltártöredékét foglalja magában. Anyagának régebbi, tulajdonképpeni törzsét a Szlavniczai Sándor-család levéltára alkotja, mely gróf Sándor Móricz (megh. 1878) leányának, Paulinának házassága révén – férje herceg Metternich Richárd volt – kapcsolódott be a Metternich-család biai levéltárába. Eredetére nézve maga a Sándor-levéltár sem egységes, hiszen az iratok jelentős hányadát más nemesi levéltárak anyaga teszi ki. Legrégibb anyaga két kihalt család, a Réchények és a Bajnai Bothok irataiból áll. A Réchény-levéltár, mely szintén több más nemesi család (pl. a nyitramegyei Vásárdy- és a Thorozmel-család) levéltárát is magába olvasztotta, közel kétszáz középkori oklevelet tartalmaz. Közülük a nyitrai káptalan egy datálatlan eredeti oklevelét kell megemlítenünk IV. László korából. Javarészük Nyitra megyére vonatkozik. A család ősének azt a nyitramegyei Vytk Mihályt kell tekintenünk, akit érdemeiért családtagjaival 95együtt IV. László az öt pondust fizetők sorából a királyi serviensek közé emelt (eredeti, hártyára írt oklevél, hátán pecsét töredékével). A Sándor-levéltárba olvadó másik nagyjelentőségű levéltár, a Bajnai Both-családé, szintén még a középkorba nyúlik vissza. Ennek első oklevele 1479-ből kelt és anyaga egészen 1573-ig terjed. E nagytekintélyű család, melynek tagjai magas méltóságokat (horvát-szlavón bán, stb.) viseltek, javarészt Esztergom, Bars, Pozsony, Baranya megyékben és a szlavón részeken volt birtokos. Ügy a Réchény-, mint a Both-család nőágon a Nebojszai Balogh-családdal állott kapcsolatban, úgyhogy később levéltáraik ezen az úton a Nebojszai Baloghok levéltárába jutottak. Miután pedig Szlavniczai Sándor László nyitrai alispán a Nebojszai Balogh-családból házasodott, a Balogh-család irataival együtt e két család iratai is a Sándor-család birtokába mentek át.
Szintén örökletétként került be az Országos Levéltárba a Dalmady-család levéltára, mely a Dalmadi és Bori Dalmadyakon kívül iratokat tartalmaz a Bényus-, Menyhárt-, Pomothy-, Bobor-, Ujváry-, Cziglányi- és Tóth-családokra vonatkozólag is. A levéltárnak tekintélyes részét (több, mint 3000 darab) alkotja az író Dalmady Győző levelezése, melyet írótársaival és családjának tagjaival folytatott. (Dalmady Győző írói hagyatéka ugyanebben az évben az Országos Széchényi-Könyvtár kézirattárában nyert elhelyezést.)
Az örökletétek között megemlítendő még a Benefai Bacsák-család levéltára. Újkori iratokból áll és a család történetére vonatkozó adatokon kívül anyagában főleg a Vitál-, Petrichevich-, Sidó-, Gudits-, Ábrahámffy-, Moskó- és Kristóffy-családok fordulnak elő gyakrabban. Érdekes darabjai a levéltárnak Bacsák Vendel volt gárdatiszt szabadkőműves diplomája és jelvényei s ugyanezen Bacsák Vendel családi krónikája, melyet 1626-tól a saját koráig, 1830-ig vezetett s melyet fia, Bacsák Miklós 1836–1870-ig, majd dédunokája, Bacsák György 1870–1932-ig folytatott.
Az Országos Levéltárba a már korábban beszállított családi levéltárak közül ez év folyamán kiegészítés érkezett az Abaffy-, Berzeviczy-, Hatfaludy-, Hollaky-, báró Jeszenszky-, Péchy-, Podhradszky-, Reviczky- és Szikszay-Baskay-családok levéltáraihoz. Vétel útján jelentősebb anyaggal bővült a Nedeczky- és a Sajói Mán-család levéltára.
Részben a fenti új levéltárakkal együtt, részben különálló kisebb letétek alakjában több címert, illetőleg nemességet adományozó oklevéllel gazdagodott a múzeumi levéltár anyaga. Mindenekelőtt nagy érdeklődésre számíthat Zsigmond királynak egy 1404 dec. 6-án Zólyomban kelt adománylevele, amellyel udvari szabójának, Dénesnek, Póchyk Benedek fiának s általa apjának és testvéreinek nemességet és Nógrád vármegyében két falut adományoz. (Az oklevél Zsigmond király 1406. ápr. 20-án kelt megerősítő privilégiumában maradt fenn.) Megemlítendő a Bacsák-család levéltárának anyagában I. Rudolf Pozsony, 1582. febr. 21. kelt címeres nemeslevele a Moskó-családbeliek számára. Továbbá még a következő címeres nemeslevelekkel gazdagodott levéltárunk: II. Mátyás 1618. márc. 10-én Bécsben kelt oklevelével nemességet és címert adományoz a Halasy-család részére, a győri káptalan 1832. okt. 21-én kiadott átiratában (Kisebb letétek 67. cím); I. Ferenc József 1899. nov. 10-én kelt címeres nemeslevele a Nemespauni Czobor-család részére (K. l. 68. cím); I. Lipót 1667. jan. 20-án Bécsben kiadott címeres nemeslevele a Lohin Szabó alias Szinay-család részére (K. 1. 70. cím); s végül L Lipót 1689. nov. 10-én Augsburgban kiadott oklevele, mellyel az Olay-család tagjainak adományozott nemességet és címert (K. l. 71. cím).
Végül külön ki kell emelnünk, hogy ez év folyamán sikerült Ásvai Jókai Mór, nagy regényírónk nemesi bizonyságlevelét vétel útján megszereznünk. Az oklevelet Komárom vm. adta ki 1841. márc. 29-én tartott közgyűlésén egy 1820. júl. 6-án kelt nemesi bizonylat alapján.
