POZSONY Vára, és Városa.
126POZSONY Vára, és Városa. Posonium. 
. Prespurek. Nagy hírű nevezetes szabad Királyi fő Város Pozsony Vármegyében, ’s a’ Vármegyének is nevezetet szolgáltatott. Fekszik a’ Duna vize mellett, híres, és magas Királyi Vára alatt, mellyben most a’ fő Érseki Megyebéli kis Papok laknak, Bétshez, Győrhöz, ’s Sopronhoz is tíz mértföldnyire. Lakosai katolikusok, evangyélikusok, Németek, Magyarok, és Tótok kevesen, ’s másfélék is, és számos Zsidók.
. Prespurek. Nagy hírű nevezetes szabad Királyi fő Város Pozsony Vármegyében, ’s a’ Vármegyének is nevezetet szolgáltatott. Fekszik a’ Duna vize mellett, híres, és magas Királyi Vára alatt, mellyben most a’ fő Érseki Megyebéli kis Papok laknak, Bétshez, Győrhöz, ’s Sopronhoz is tíz mértföldnyire. Lakosai katolikusok, evangyélikusok, Németek, Magyarok, és Tótok kevesen, ’s másfélék is, és számos Zsidók.
Eredete.
A’ Jászoknak, ’s Metanasztáknak tulajdoníttatik, ezek után a’ Kvádusoknak bírtokok vala, a’ kik e’ helyet a’ Rómaiak ellen lehetőképen meg is erőssítették; de tsak ugyan kénteleníttettek engedni a’ Rómaiak’ vólt nagyobb erejeknek, a’ kik e’ helyet azután még inkább megerősítették. – Ámbár a’ Hunnusoknak béjövetelekkor, mind a’ Jászok, és Markomannusok, mind pedig a’ Kvádusok meghódoltak vala ATTILÁnak; de minthogy magokat ezek’ hadi seregéhez kaptsolták, épségben maradott e’ Város; sőt itten keresztűl is útazott ATTILA, a’ mint Bonfin előadta Decad. I. L. V. p. 84. halála után pedig kiemelték fejeket járma alól a’ Kvádusok; de a’ külömbféle részekre hajlott, ’s szabadságokért hartzoló népeknek viaskodásaik által majd az egygyik, majd a’ másik fél verettetett-meg. Meggyőzvén pedig Attilának Fijait a’ Gothusok, egész Szirmiától Bétsig fekvő tartományt elfoglalták; a’ Kvádusok pedig külömbféle Országokban meszsze elszélledvén, az utánnok tsak nem üressen maradott földet a’ Tótok, és Szarmaták foglalták-el; ’s egész Nagy KÁROLYnak idejéig bírták, a’ ki e’ helyet Németekkel őriztette, ’s Breslaburgnak, vagy Brodsburgnak neveztetett; ő utánna Sventibaldnak vagy Szvatoplugnak hatalma alatt vólt, ’s Arnulfal való hadakozásakor a’ Pozsonyiak is eleget szenyvedtek: hogy pedig ez, amazt meggyőzhesse, minden erejét öszveszedvén, a’ többek között a’ Magyarokat is segedelmére hívta, ’s bérontván Morva Országba Szvatoplugot meg is győzte vala, a’ ki hogy az ellenségnek kezébe ne jusson, Zobor hegyén Nyitra Vármegyében 3 remetékhez 127kaptsolta magát, ’s ottan tőltötte életét tsendességben, és magát eltitkolva; meghalálozván pedig, némellyek szerént Nyitrán temettetett vala el. Meszsze terjesztvén az alatt a’ Magyarok éles fegyvereik által hatalmokat, 907dikben Luitpoldot harmad napig tartott véres tsatázások után egész Seregével megvették Pozsonynál. Igyekezett e’ fájdalmas sebjét enyhíteni LAJOS, és ha lehetett vólna, minden Magyarokat örömest elfojtatott vólna; de ő is keményen megverettetett a’ Magyaroktól, ’s tsak alig szaladhatott vala el. E’ szerént kerűlt vala Pozsony Városa kettős győzedelem által a’ Magyaroknak bírtokokba, midőn vidékjén a’ Németeken kétszer vitézűl diadalmaskodtak.
Históriája.
Ismét a’ Németeknek birtokokba jutott vala e’ Város, mert HENRICHtől házassági ajándékban nyerte vala Sz. ISTVÁN Király, minekutánna GIZELÁT hitvesűl eljegyzette magának, ’s egész életében különös gondal foglalatoskodott, hogy valamint egész Népének előmenetelét, úgy ennek a’ városnak bóldogúlását is hathatósan eszközöllye. Az ő halála után II-dik HENRICH minden erejét arra fordította, hogy a’ Magyarokat megboszszúlhassa, sőt ha lehetséges, járma alá kerítse, avagy legalább adózóvá tehesse; megszállotta tehát Pozsony Városát hadi erejével, ’s a’ Dunáról minden erővel ostromoltatta, ’s egyszersmind minden eleséget elzárt az ostromlottaktól. Hathatósan óltalmazta ugyan e’ Várost András, vitéz népével; de megfogyván az eleség, azt a’ fortélyt gondolá Zotmund az akkori hadi népnek kormányozója, hogy az ostromlóknak hajóikat általfúratván, őket vagy elsűllyeszsze, vagy pedig az ostromnak felóldozására kénszerítse: melly szerentsésen bé is tellyesedett, és e’ nevezetes győzedelemért állította-fel ANDRÁS a’ Tihonyi Apátúrságot. Annakutánna meggyőzettetvén SALAMON Pozsonyba vonúlt vala; holott SZ. LÁSZLÓ által magyarosan ostromoltatott. Salamon is vitézűl óltalmazta magát, és e’ Várost is, míg esmeretlenűl Sz. Lászlónak tekéntetétől, megfélemledvén szívében, el nem gyengűlt vala. Az a’ haszna vala e’ Városnak Salamonnak itten lett tartózkodásából, 128hogy az ő alatta sokkal hathatósabban megerőssíttetett; minekutánna pedig Szent LÁSZLÓT Mosonyhoz hívta beszéllgetés végett, kitudódván roszsz szándéka, megfogattatott, és Visegrádba vitetett, ’s többé a’ Pozsonyiakat nem is láthatta. – Megpihent annakutánna, KÁLMÁN, és II-dik ISTVÁN Királyok alatt; de II. GEIZA alatt HENRICHnek hatalmába esett, Rapoltnak eszközlése által; mellyen mind a’ Király, mind pedig a’ Hazabéliek felindúlván, hadra keltenek Henrich ellen, őtet meggyőzték, Rapoltot elfogták, és a’ Várost is viszsza vették; de elég kemény hartz után. Tsendes békeségben maradott azután e’ Város, sőt III. ISTVÁN által lakosai jeles jótéteménnyel is bóldogíttattak 1165-ben. Tovább való állapottya homályos; szomorú vólt ellenben IV. BÉLA alatt: mert 1241-ben erőt vévén rajta a’ Tatárok, egész eddig dühösködtek, a’ leglehetőbb kegyetlenséggel. Meg kettőztette e’ szörnyű nyomorúságot a’ Pozsonyiaknak FRIDRICH, mert ő is, a’ mint tsak tőle kitelhetett, annyira agyarkodott, ’s kegyetlenkedett a’ Magyarok ellen; melly boszszantó kártékonyságért, megütközvén vele IVdik BÉLA Lajta vize mellett, életével fizetett. Annakutánna 1271-dikben, elfoglalta e’ Várat, és Várost OTTOKÁR, ’s tűz által lehetőképen sanyargatta, minekelőtte V-dik ISTVÁNnal békeséget kötött vólna. Lásd Ottokárnak kegyetlenkedését apud Pezium Tom. I. col. 851. a’ kihez menvén Ćgydius, e’ Várnak igazgatását reá bízta vala; de ez azt Lászlónak feladta, hogy előbbi elhanyatlását ez által elfedezhesse. Míg azonban a’ Magyarok Ausztriában, Stájer Országban, Morvában, és Karinthiában kártékonykodtak, bérontván Ottokár is Magyar Országba, több Városokkal egygyütt Pozsony Várát viszsza foglalta, ’s az 1276-dik esztendőbéli békekötéskor adatott vala viszsza. Megölettetvén Ottokár, László által e’ Város 1280-dikban jelesen megajándékoztatott három helységekkel. – Új haddal ostromoltatott e’ Város 1267-dikben ALBERT által, a’ kinek a’ Város feladattatott, ’s a’ Várat Katonái által őriztette vala; míg Kún LÁSZLÓnak halála után, III-dik ANDRÁS Király által, a’ 129Vízközben szerzett békekötés által viszsza nem szereztetett, a’ ki rendbe szedvén a’ nyúghatatlankodókat, Pozsony Városának régi szabadságait helyben hagyta, ’s meg is szaporította. Halála után tömlötzbe tétetvén hitvese ÁGNES, Leányával egygyütt keservesen panaszolgatván levelek által sanyarúságát, addig unszolta vala Attyát, míg ez boszszúállásra hevűlvén, 1302-dik esztendőben elfoglaltatta Pozsony Városát.
Jobbra fordúlt vala szerentséje e’ Városnak KÁROLY alatt, a’ ki e’ Városnak régi szabadságait megerőssítvén, újjabb öregbítések által bóldogítá azt, személlyesen is többször megfordúlván ottan, ’s uralkodása alatt az Ausztriaiakkal való békekötés által nevezetesíttetett. Meghalálozván e’ Király Visegrádon 1342-dikben, LAJOS Király Attyának jeles példáját követvén e’ Város eránt, ismét újjabb adományok által bóldogította e’ Várost 1349-dik esztendőben, ’s az Ausztriaiakkal kötött barátságos szövetség által e’ Városnak jeles öregbűlései származtak, ’s mind a’ R. Tsászár, mind pedig Nagy LAJOS múlatták vala magokat Pozsony Városában; annakutánna az új békekötés által nevezetesíttetett. Elzálogosította LAJOSnak halála után e’ Várost ZSIGMOND, ’s 1389-dik esztendőben tétetett vala le a’ pénz érette. Gazdagította ellenben ZSIGMOND e’ Várost a’ békekötés után, 1392dik esztendőben, melly jótétemények által a’ Pozsonyiak eléggé meggazdagodtak, ’s el is híresedtek, minthogy azzal egy Századnál tovább éltek vala, sőt a’ Király is gyakorta múlatott személlyesen e’ Városban. Gyászos homályba borúlt szerentséjek ugyan ZSIGMONDnak uralkodása alatt, mert a’ Huszsziták által tűzzel vassal pusztíttatván 1409-dik esztendőben, tetemes károkat szenyvedett; de vége szakadván a’ hadakozásnak, igen példás kegyességét bizonyította e’ Király a’ Pozsonyiak, és a’ több Várak, ’s Erősségek eránt is, mellyeknek újjabb megerőssíttetéseket magára vállalta, a’ mint az 1435-dik esztendőben Pozsonyban kőltt Királyi Leveléből nyilván kitetszik. Más több külömbféle jótéteményekkel is segéllette e’ Városnak szerentséjét ZSIGMOND Király, ’s 1436-ban új petséttel is megajándékozta, 130mellyet 1459-dikben MÁTYÁS Király is helyben hagyott vala. Nevezetes vólt ZSIGMOND Királynak 1421-dikben Pozsony Városában kőltt Királyi Levele, V-dik Ausztriai ALBERTEL, midőn IV. ALBERTnek halála után amannak az Országot ismét örökös jussal általadta. Lásd felőle Bél Mátyást, In Notitia Hung. novć Tom. I. §. 34. p. 158. ALBERTnek halála után, a’ Város ERZSÉBET özvegy Királynénak részére hajlott; a’ Várat pedig Rozgonyi István ULÁSZLÓnak megtartotta, ’s ámbár igyekeztek azt, a’ Királynénak részén lévők meghódítani; de ULÁSZLÓnak megérkezése által félbe szakadott, és ERZSÉBET is Pozsonyból Bétsbe elkőltözött vala. Kiszabadíttatván ULÁSZLÓ, FRIDRIKnek körmei közzűl 1453-ban Pozsonyba érkezett vala, holott Ország Gyűlése is tartatott, ’s a’ Királynak elmenetele után, mind a’ Vár, mind pedig a’ Város, valamint az Országnak gondviselése is KORVINUS JÁNOSra bízatott; de az irígy Czíliai Grófnak alattomban való áskálódásai után Pozsony Vára a’ Királynak hatalma alá viszsza adatott. KORVINUS MÁTYÁSra szállván annakutánna a’ Királyság, sok külömbféle királyi adományokkal díszesíttetett e’ Város, és Mátyásnak kedves múlató helye vala, ’s benne gyakorta megfordúlt. Régi Akademiája, mellyet néhai Vitéz János Esztergomi Érsek uralkodása alatt 1469-dikben felállított, deákúl Academia Istropolitana nevezettel illettetett, Duna-vizének hajdani nevezetéről. Tsatázó helye is vala Pozsony Városának vidékje Mátyás Királynak, minekutánna a’ Város Svehla által tetemesen megkárosíttatott, midőn t. i. Györgyel hadakozott vólna; menedék helye pedig azután, mert Fridrich szép szín alatt magáhz hívatván Bétsbe, eleinte minden lehető fényes, de színeltt pompával fogadtatott, kedvéért külömbféle múlatságok tartattak; és már közelített a’ veszedelem, midőn Mátyás alattomban megintetett, hogy a’ Városból minél elébb költözzék-el titkon, ha életét ottan nem akarná végezni; mellyre Mátyás engedelmes vala, és Bétsből Czoborral, ’s Bánfy Miklóssal titkon hajóra ülvén, Pozsonyba érkezett. Fellobbanván 1477-dikben az Ausztriaiakkal viseltt háború, az alatt BEÁTRIKSZ 131Királyné Pozsonyban lakott, ’s innen kérlelgette vala Férjét, hogy az Ausztriaiakon vett vitézi győzedelme után lehetőképen kedvezne a’ Népnek; minekutánna pedig a’ Békeség megöttetett 1478-dikban egész nagy bőjt alatt Pozsonyban múlatott, ’s Húsvét Innepe után útazott-el a’ felső Városokra, hogy az Országban Hitvesét esmértesse. Felbomolván pedig kevés idő múlva a’ Fridrikkel kötött békeség, Pozsonyban tétettek-meg a’ rendelések a’ hadnak folytatásához; 1848-ben pedig mind maga Mátyás Király, mind Beatriksz itten tartózkodtak. Meghalálozása után is, melly Bétsben történt 1490-dik esztendőben, teste a’ Dunán ide szállíttatott, ’s majd le Budára, a’ mint Buda Városának leírásában előadtuk vala. Nevezetesítette annakutánna e’ Várost a’ Pozsonyi Békekötés ULÁSZLÓ, és MAKSZMILIÁN között, mellynek tzikkelyeit lásd Bél Mátyásnál In notitia Hung. novć Tom.I. §. XIVI. Minthogy az említett 1491-dik esztendőbéli kötésben az is meghatároztatott, hogy Magyar Ország, ha Ulászlónak Fia nem lenne, az Ausztriaiakra szállyon, nagyon megnehezteltek a’ Magyarok érette, a’ mint a’ Rákosi Ország-Gyűlésében hozott Haza-Törvénye eléggé bizonyíttya, mellyet Pest Városának leírásában adtunk-elő. Makszimilián is hadra havűlt vala e’ Törvény miatt, ’s Pozsony Városát el is foglalta; de minthogy LAJOS az alatt megszülettetett, viszsza húzta hadi erejét, és a’ békeség ismét helyre állott a’ haragra gerjedett Hatalmasik között. Mikor pedig ULÁSZLÓ Király az alatta uralkodott hírtelen haláltól való félelem miatt széllyel útazgatott, Pozsonyba is elvonúlt vala; de onnan Morva, ’s majd Szilézia tartományokba költözött. Különös hírt, és pompát szolgáltatott négy esztendővel azután a’ Királynak oda lett viszszaérkezése, midőn t. i. Ulászló, Zsigmond Lengyel Országi Király, és Makszimilián között az a’ nevezetes öszvejövetel, alku, és házasság is megköttetett. Környűlállásosan lásd felőle Bél Mátyást Tom. I. §. 49. ’s a’ t. valamint az időben történtt égése felől is. ULÁSZLÓnak meghalálozása után, ismét homályos, és félemlítő felleg borította-bé Pozsony Városának virágzó 132szerentséjét, mert 1516-dikban a’ nagy vízáradás károsította, minekutánna pedig II. LAJOS ottan MÁRIA Jegyesét elfogadta; ez pedig a’ Mohátsi veszedelem után Pozsonyba vonúlt-viszsza; a’ helyett, hogy uralkodása alatt a’ Város öregbíttetett vólna, még a’ falhoz közel épűlt, mind szenteltt, mind pedig más épűletei is lerontattak. Annakutánna Ország-Gyűléssel nevezetesítette az özvegy MÁRIA Királyné, mellyben ZÁPOLYA JÁNOStól, az ide öszve gyűlekezett Uraságok, Bátori István Nádor Ispánynak eszközlése által, a’ ki JÁNOSnak ellensége vala, a’ királyi hatalmat elvévén, FERDINÁNDOT választották vala Királynak 1526-dikban, ’s a’ Budáról elhozott királyi kintseket ANNÁNAK, FERDINÁND’ Hitvesének tulajdonították. Annakutánna is lakó helye vala MÁRIÁNAK, míg SZOLIMANnak Béts alá törekedő hadi erejétől való félelem onnan ki nem szorította; de Pozsony Városa az Ozmanoknak mind Béts alá lett felmenetelek, mind onnan lett 1529ik esztendőbéli viszszanyomattatásokkor sérelem nélkűl megmaradott. Tartottak azonban a’ Ferdinándnak részére hajlott Uraságok az Ozmanoknak újjabb 1532-dik esztendőbéli hadi erejektől, ’s Pozsonyban Gyűlést tartván, kérlelő Leveleket kűldözgettek széjjel, hogy Jánostól azokat elidegeníthessék, sőt maga Ferdinánd is Pozsonyba érkezvén, mindeneket elkövetett, ’s a’ Rendek is újjabb más Leveleket írtak, hogy a’ Magyarokat részekre hajthassák; de mind tsekély foganattal, mert ezek az alatt mindenkor közelítettek; ’s hogy a’ veszedelmet mind a’ két Fél kikerűlhesse, és a’ Magyar Hazafiát ne öldököllye. – Pozsony Városa jelesen nevezetesíttetett, a’ két említett Királyok között történtt békekötésnek ottan lett kezdete által. Annakutánna leve Pozsony Városa az Esztergomi Érseknek lakó helyévé, melly Város 1534-dikben vólt szabadságainak birtokában Ferdinánd által, azután Maximilián által is megerőssíttetett; Rudolf alatt pedig 1588-dikban Ország-Gyűlésével jelesíttetett, de majd a’ földindúlások, majd a’ hírtelen halál (pestis), majd pedig a’ tűzek által is sanyargattatott. Lásd felőle Istvánfit Libr. XXVI. pag. 563. 133Kemény ütközet történt itten 1605-dikben a’ téglavetőháznál, ’s Bastának képe emlékezetűl a’ Városházánál szemléltethetik. Eleget szenyvedtek ekkor a’ Pozsonyiak Bocskaiaktól, mert közöttök véres tsatázások történtek; mellyek felől itélni lehet Homonnai Bálint fő Vezérjeknek tsak ez írásából is: „Ma 28-dik Októberb. írtam Pozsony Városának is levelet; ha szép szóval meg nem adgyák magokat, és ő Felségéhez nem hajlanak, az Újvári ágyúkat reájok vitetem; e’ felett mind Törökkel, Tatárral rajtok leszek, ’s mind levágom őket.”
A’ Zsitvatoroki Békesség után megpihent vala Pozsony Városa, holott kezdődtek vala a’ RUDOLF, és II-dik MÁTYÁS között történtt versengések, ’s idejekkor a’ Sz. Koronának helyévé rendeltetett; megkoronáztatásakor olly nagy pástétom is süttetett, hogy benne egy kilentz esztendős ifjantz tzimbalommal muzsikált, ’s énekelt, sőt eleven galambokat eresztgetett-ki belőle, hogy a’ jelenlévőket reménytelenűl múlattathassa. 1619-dikben kénszeríttetett a’ meghódolásra Betlennek, a’ ki győzedelmes fegyverét egész Bétsig terjesztette, ’s Pozsonyban Ország-Gyűlést is tartott. Viszsza akarván Dampiér Tsászári fő Vezér szerezni Pozsony Városát a’ F. Ausztriai Háznak, vitézi erővel, és bátorsággal bajnokoskodott katonáival, hogy tzéllyát tellyesíthesse, és már nagy reménységjek is vala; de azonban az ágyú golyóbis által agyon lövettetett, és így katonái is viszsza nyomattak. A’ Kőszegi tsatája után Pozsonyba érkezett vala Betlen, ’s ottan múlatozott, és a’ Sz. Koronát is elvitette onnan. 1621-dikben igyekeztek a’ Tsászáriak, hogy hadi erő által Pozsonyból elküszöbölhessék; de ő még inkább megerőssítette; annakutánna Bouquoi által először a’ Város, azután pedig a’ Vár is tőle elvétetett. Igyekezett vala Betlen ismét viszsza foglalni a’ Várat, és érette elég erős tsatát viselt; de meg nem nyerhetvén 1622-dikben a’ békeség megköttetett vala, ’s ELEONORÁnak Sopronban lett megkoronáztatása után a’ Sz. Korona is Pozsonyba viszsza helyheztetett. Tsendessége kezdett lenni e’ Városnak, sok szenyvedései után 1629-dikben, minekutánna Betlen meghólt 134vala, ’s tartott 1632-dik esztendőig, és a’ Város jelesen szaporodott; de azután két felől is szorongattatott, idővel az Ozmanok által is; 1684-dikben pedig Tökölyi erejének engedni kénteleníttetett, minekutánna a’ hadi terhes viszontagságokon kivűl, mind az áradás, mind pedig szörnyű égések által sanyargattatott vólna.
Rákóczi sem hagyta vámvétel nélkűl Pozsony Városát, mert 1701-ben Seregének jelenlétét a’ Pozsonyiak elég elevenen érzették; 1713ban pedig a’ hírtelen halál fogyasztotta népét, melly után építtetett-fel a’ Sz. Háromságnak Képe. 1723-dikban állíttatott vala fel itten a’ F. Királyi Helytartó-Tanáts, melly annakutánna JÓZSEF Tsászár alatt 1784-dikben Budára által-tétetett, a’ F. Kamarával egygyetemben; 1760-dikban pedig a’ Kir. Testőrző Nemes Magyar Sereg, melly a’ hitet először a’ fő Érseki nyári Residentzia előtt Gróf Pálfy Miklósnak jelenlétében tette vala le. Nevezetes királyi múlatság vala annakutánna 1775-ben H. Grasalkovich Uraságnak Palotájában, midőn néhai F. MÁRIA TERÉZIA, egész hozzá tartozóival magát itten tellyes megelégedésével múlatta, mellyet azután tulajdon Levele által is kinyilatkoztatott. Szomorú, és sajnos esztendeje vala ellenben az 1784-dik, mert mind a’ Magyar Sz. korona Bétsbe, mind pedig a’ F. Kir. Helytartó Tanáts, és General-Commando (hadi igazgató Törvényszék) Budára kebeléből elvitetett vala. Ellenben királyi országos pompa által nevezetesíttetett e’ Város 1792-dik esztendőben, midőn ottan II. LEOPOLD megkoronáztatott; bővebb leírását lásd a’ Magyar Újságokban. Öregbíttetett e’ Városnak híre 1796/7-dikben is, mert itten gyűltek vala öszve az Országnak Rendgyei, az uralkodó Felségekkel egyetemben, hogy a’ Frantzia veszedelmes háborúnak gátot, és véget vethessenek; melly alkalmatossággal, valamint egyébkor is, eléggé megbizonyították a’ Magyarok F. Királlyokhoz vonszó igaz buzgóságjokat, az egész Országban lett hadi Insurgens Seregnek felállítása által; és a’ legszerentsésebb foganattya vala. Lásd az ekkori időre nézve Csokonai Jósefnek e’ tzím alatt kiadott verses munkáját: A’ Pozsonyi Diétai Magyar Múzsa. Sok 135külömbféle igen nevezetes pompák tartattak e’ Városban 1536-dik esztendő ólta, a’ F. Királyoknak, ’s Királynéknak megkoronáztatások’ alkalmatosságaival, mint szinte a’ sok Ország-Gyűléseikor is, mellyek 57-szer tartattak e’ Városban; minémű szertartásokkal: lásd felőle Bél Mátyást, a’ ki azonkat elég bőven előadta.
Szenteltt épűletei között e’ Városnak legnevezetesebb 1. a’ Sz. Mártonról neveztetett Káptalanbéli Uraknak, és Városnak Szentegyháza, mellyben a’ Királyoknak koronáztatások szokott tartatni; épűlete valamint igen régi, úgy valóban eléggé nevezetes is. Belső bólthajtását 8 oszlop tartya, ’s a’ mint a’ szemlélő a’ fejér márványból készített nagy óltárra teként, és Sz. Mártonnak száz mázsánál nehezebb, ónból öntött, lovon űlő, ’s 1734-dikben Donner híres míves által készűltt képét szemesen megvizsgállya, lehetetlen, hogy tiszteletre, ’s gyönyörködő érzékenységre ne hevűllyön, ha kivált a’ szép mesterségeknek tulajdonságait érzi, és azokat méltóképen elfoghattya. Valóban olly nevezetes, és pompás ez a’ Szentegyház, annak külömbféle Kápolnáji, ’s óldalt lévő óltárjai, tzímerei, zászlóji, drága köntösei, segrestyéji, hogy azoknak hív, és méltó leírása tzélunktól elvonna. Megsértvén régi tornyát az égi tűz 1760-dikban, igen jelesen, és sokkal pompásabban megújjíttatott, 13 ölnyivel fellyebb emeltetett, ’s rézzel fedettetvén, szépen meg is aranyoztatott, és legfelűl a’ Magyar Sz. Koronának ábrázolattya helyheztettetett. – Óhajtanánk, hogy a’ kiktől a’ Hazában kitelhetik, az Országot béútaznák, ’s az illyen nevezetesebb épűletek’, ritkaságok’, tapasztalások’ szemlélése, és sokféle tanúlmányok által, mind magoknak, mind pedig a’ Hazának nagyobb hasznára lehetnének!
2-dik Szentegyház a’ Szent Ferentz’ Szerzetebéli Atyáké, melly hasonlóképen igen régi épűlet, mert valamint amaz a’ köz véllekedés szerént, 1290-dikben, ez pedig 1280-dikban építtetett; Kriptája felől pedig azt állíttyák, hogy a’ Szentegyháznál 200 esztendővel régibb. Valamint a’ Szentegyház jeles, mellyben az arany sarkantyús Vitézek a’ Királytól kineveztetnek, tornya 136mesterséges; úgy Klastromjok is tágas, és jeles kertel, ’s jó vízzel is nevezetesíttetik.
3-dik Szentegyháza, melly a’ Megváltóról neveztetik a’ Jésuitáké vólt, ’s a’ Városházától nem meszsze épűlt.
4-dik az Ursulina Szerzetbéli Apátzáké, a’ kiknek Klastromjokban a’ Leányok mind a’ tudományokban, mind pedig egyéb kézi munkákban szorgalmatosan taníttatnak.
5-dik a’ vólt Klariszsza Apátzáké, melly mellett épűltt Klastromban, 1785-diktől fogva a’ Királyi Akadémia van. Három Kápolnák is vagynak még a’ belső Városban, úgymint: Sz. Katalin, a’ Krisztus Teste, és Sz. László nevezetét viselő épűletek.
6-dik Szentegyház a’ Misericordiánus (vagy szánakozó) Szerzetes Atyáké, a’ kik 1672-dikben telepedtek vala meg itten; és azólta hasznos szolgálatokat tesznek.
7-dik a’ Trinitárius Atyáké, melly 1717-dikben jelesen felépíttetett.
8-dik a’ Kaputzinus Atyáké.
9-dik a’ Sz. Erzsébet Szűzeié, mellynek jeles tornya 1744-dikben építtetett, ’s verő órával is felékesíttetett.
10-dik az Árvák’ házabéli Szentegyház.
11-dik az Ispotálybéli.
12-dik az úgy nevezett Noterdám Apátzáké, a’ kik oda 1754-dikben helyheztettek.
13-dik a’ külső Városon kivűl épűlt 1781-dikben, mellynek Plébániája is van, ’s a’ Városon kivűl a’ Virágvőlgyén lakozók ide tartoznak. 14-dik a’ Vár alatt épűltt Sz. Miklós Temploma.
Az Evangelikusoknak is van itten két Templomjok, mellyeknek egygyike, t. i. a’ Németeké, 1776-dikban; a’ Magyaroké, és Tótoké pedig 1777-dikben épűlt: amazoknak két Prédikátorjok van, ezeknek pedig tsak egy tesz szolgálatot. Oskolájok számos, és jeles Tanítók vagynak benne.
Világi épűletei között legnevezetesebb a’ Királyi Vár, melly a’ Város felett van, mintegy 70 ölnyi magasságú hegyen, és igen szép királyi meszsze ellátást szolgáltat. Hajdani épűlete védelmező helyekkel jól megerőssíttetett vala; de annakutánna felépíttettek régi kövei. 1635-dikben az egész Országnak költségével megnagyobbíttatott; 1762-dikben pedig mostani megújjíttatása többe 137kerűlt egy milliomnál. Kedves lakó helye vala F. K. F. H. A. Krisztinának, Férjével együtt, mintegy 15 esztendőkig; M. TERÉZIÁNAK pedig nyájas múlató helye. Itten vala szállva akkor, mikor a’ Magyaroknak nagy lelkű jó indúlattyok által, sanyarú hadi viszontagságai közzűl, nemes szívvel kiszabadíttatott. – Pozsony Városa valóban ditsekedhetik azzal, hogy a’ Magyarok kebelekben, az uralkodó F. Ausztriai Házhoz minden alkalmatossággal különös hűségjeket bizonyították. E’ Várban választatott néhai SÁNDOR LEOPOLD Fő Hertzeg is Nádor Ispánynak, a’ kit az egész Haza hív szívvel gyászolt, és jó emlékezete hervadhatatlan lészen előttünk. Most a’ kis Papság lakik, és oktattatik benne, kik közzűl már nevezetes Férjfiak származtak Hazánknak hasznára, ’s örömére! Belső külömbféle alkalmatosságai olly jelesek, és méltóságosak, hogy akarmelly Királynak pompás, és ditsőséges lakást szolgáltathat. Sokkal nevezetesebbek, ’s számosabbak e’ Városban a’ több külömbféle sok jeles épűletek, mintsem azokat előszámlálhatnánk, annyival inkább méltóképen leírhatnánk. Valóságos képét, mind ennek, mind a’ több K. Városoknak, mind a’ Váraknak, Kastélyoknak, ’s egyéb nevezetes vidékeknek, ha az Isten éltet, és segéll, mind közleni fogjuk a’ Hazával a’ leglehetőbb díszes metszésben: hogy így Magyar Országot, mind a’ Külföldiek, mind pedig a’ Hazafiak közelebb esmérhessék, és azt méltó tekéntetben tarthassák.
Emlékezetet kívánnak azonban 1.) a’ Városháza, melly rézzel fedett toronnyal ékesíttetik, ’s 1733-dikban fellyebb emeltetett épűlete. 2.) A’ vólt F. K. Helytartó Tanátsnak Háza. 3.) Az úgy nevezett zőld német tsizmánál való épűlet, holott az előtt Ország-Gyűlései, azután pedig Komédiák is tartattak. 4.) B. Mednyánszky Uraságnak igen régi, és magas épűlete. 5.) Auer Urak’ háza. 6.) A’ régi pénzverő ház. 7.) A’ vólt F. Kamara épűlete, melly itten 253 esztendeig tartózkodott; 1531dikben tétetett Budáról Pozsonyba által, viszsza pedig 1784-dik esztendőben. 8-dik jeles, és nevezetes épűlet H. BATTHYÁNI JÓZSEF ő Eminentziájának díszes 138Kastéllya, mellyet 1781-dikben építtetett. Az egész épűletnek kerűlete mintegy 867 ölet tészen, ’s valamint a’ Rezidentzia, úgy nevezetes Kápolnája is örömmel legeli a’ néző szemeket. 9-dik az Országháza, mellynek megújjítására III. FERDINÁND tíz ezer forintot adott vala. 10-dik Gróf Csáky Uraságnak jeles épűlete. 11-dik A’ Prépost háza. 12-dik a’ vólt Vármegyeháza, mely 1796-dikban a’ Városon kivűl lévő vólt keresztes Szerzeteseknek Klastromjokba által-tétetett. 13-dik a’ vólt Jésuiták’ épűlete, mellyet Ormósdi Uraság 1777-dikben húsz ezer forintért vett-meg, és rajta jeles épűletet készíttetett. Itten valának szálva 1792dik esztendőben, LEOPOLD Tsászárnak koronáztatásakor a’ F. Udvarhoz tartozók, ’s azután a’ nevezett Király, Királyi Tanátsossá is tette vala, a’ gazdáskodásban tett jeles érdemeire nézve. 14dik Gr. Eszterházy Uraságnak jeles épűlete ’s a’ t. A’ külső Városban lévő számos jeles épűletek között nevezetesebbek: a’ Dunához közel 1763-dikban épűltt, ’s mintegy 170 ezer forintba kerűltt Kaszárnya, mellyhez közel vagyon az a’ tsínos, 1775-dikben épűltt Király-hegye, holott a’ Király, koronás fővel szokott megkoronáztatásakor a’ levegőbe négy felé vágni. A’ régi Királyhegyén pedig, melly 210 esztendőkig annak tartatott, most a’ királyi élet tárház vagyon, melly 1774-dikben építtetett. Nevezetesek továbbá Landerer, Vachtler Uraknak épűleteik, és az Árvákháza, melly kiváltképen nagy épűlet, ’s az előtt Veselényieké vólt ’s a’ t. Tovább G. Aspermont Uraságnak épűlete, ’s majd H. Grasálkovich Uraságnak Palotája, mellyhez 1760-ban egy jeles Kápolna is építtetett, ’s számos hertzegi múlatságok nevezetesítik; híres épűlet továbbá az Esztergomi Érseki Kertbéli Palota, holott 1792-ben LEOPOLD Király legelőször megállapodott vala, ’s a’ leglehetőbb pompával fogadtatott. Lásd felőle az 1778-dikban Patzkó Úrnál nyomtattatott, jeles musikálások, ’s vígadozásokra nézve kijött munkátskát: nemkülömben pompás nyári épűlet G. Erdődy Uraságé, mellyhez, valamint az előbbenihez igen gyönyörű kertek készíttettek. Hasonló érzékenyítő nevezetes épűlet Gróf Pálfy Uraságnak 139nyári kertye, mellyben kápolna, ’s teátrom is van, és I. FERENTZ Tsászárnak idejekor itten tartattak a’ F. K. H. Tanátsnak űlései, lakó helye lévén ez, a’ Királyi Helytartónak.
Valamint régiségére, épűleteire, díszes vóltára, ’s kereskedésére, és a’ mesterségek’ folytatására nézve, nevezetes Pozsony Városa; úgy valóban tudós Hazafijaira nézve is az elsők közzé tartozik. Ugyan is itten születtek azok a’ Tudósok, a’ kik Hazánkat bőlts munkáik által bóldogították, ’s nevezetesítették; kiket előadott Korabinszky Mátyás Úr Pozsony Városának leírásában, és Horányi Elek Úr is, In memoria Hung. Születése’ helye a’ többek között Fő T. ’s nagy tudományú Práy György Kánonok Úrnak, a’ kinek híres nevét munkáji mindenkor tiszteletben fogják feltartani. Elhallgatván a’ több Tudósokat, minthogy érdemeikhez képest rövideden felőlök nem szóllhatunk, ’s tárgyunkhoz nem is annyira tartozik; de Bél Mátyást, azt a’ Hazánknak életrehozóját el nem halgathattyuk, a’ ki Pozsonyban írtt tudós munkája által mind Magyar Országos, mind a’ maga nevét hervadhatatlan tavaszra emelte. Nevezetes Pozsony Városa felől az is, hogy Magyar Országnak Leíróji többnyire ottan készítették munkáikat. Vindis Úr, a’ ki e’ Városnál igen érdemes Tanátsbéli Személy vólt, és Pozsonyi születésű, e’ Városban írta e’ tzímek alatt munkáit: 
. Szászky Tomka Jánosnak munkája is itten jöve világ eleibe. Korabinszky Mátyás Úr is itten írta, és adta-ki hasznos, és betses munkáját e’ tzím alatt: 
1786.
. Szászky Tomka Jánosnak munkája is itten jöve világ eleibe. Korabinszky Mátyás Úr is itten írta, és adta-ki hasznos, és betses munkáját e’ tzím alatt: 1786.
Tudósain kivűl, a’ szép mesterségekben is nevezetes itten született Férjfiak híresítik e’ jeles Várost; úgymint: Oeser Frid. Ad. Kempelen K. M. Tanátsos Úr, Junker, Prixner Urak ’s a’ t. Közönségesen véve a’ Pozsonyiak felől meg kell vallani, hogy a’ Hazában tsak nem minden tárgyakra nézve szép példákat mutatnak a’ követésre. – Múlató helyei, a’ halászok kapuján kivűl épűlt Teátromban vagynak (mert egy kapuján kivűl mind köz haszonra, ’s épűletre fordíttattak), holott a’ Bálok is 140szoktak tartatni, és külömbféle számos sétáló helyeken is, majd közel az említett játszó szín előtt, majd az előszámláltt igen nevezetes kertekben; vagy pedig a’ repűlő hídon általmenvén, majd az erdős igen gyönyörű ligetben, ’s majd más külömbféle helyeken. Határja jó termékenységű, levegője egésséges, bora híres, gyümöltse sok, kereskedése nevezetes; egy szóval, bóldog, és kellemetes lakást szolgáltat.
