SZEBEN.
SZEBEN. Cibinium. 
, Sabinov. Régi szabad Kir. Város Sáros Vármegyében. Istvánfi Kis Szebennek nevezi Libr. I. p. 14. Fekszik Tarcza vizének partyánál, Eperjeshez 2 mértföldnyire, kies, és egésséges helyen, kőfallal, és bástyával körűl vétetve. Eredetét, ’s nevezetét is Tarczi Nemzetségből származott SZABINA Kis Aszszonynak, és II. ANDRÁS’, BÉLA Király’ Fijának tulajdoníttyák; illy formán: Midőn II. ANDRÁS, mint Hertzeg, Sáros Várában lakott vala, különösen megszerette Tarkő Várásban lakott Tarczinak Szabina nevezetű igen szép Leányát, ’s eltökéllette magában, hogy Hitvesévé tegye. Elmenvén az Attyához, meg is kérette az említett Személyt; de az Attya nem állott reá a’ Hertzegnek kívánságára: minek okáért a’ Hertzeg, megtudván a’ Kisaszszonynak eránta vonszó szeretetét, eltökéllette, hogy az Attyának akarattya ellen is tulajdonává tegye. Magokra vállalták a’ Kis Aszszonynak elragadtatását Gergely, és Bodó nevezetű hív Emberei a’ Hertzegnek, ’s végre is hajtották, és érette a’ Hertzegtől Nagy, és Kis Lakot nyerték jutalomúl; amazt Gergely, és róla Gergely Lakának neveztetett; ezt pedig Bodó, ’s Bodó Lakának hivattatott tőle. Meghalálozván BÉLA Király, Várost építtetett Hitvesének, és az előadott tselekedetnek emlékezetére, ’s azt Szabinának nevezte. Mindgyárt eredete után keservesen sanyargattatott vala a’ Tatárok által, és majd elégettetett, majd pedig fekvéséhez képest megerőssíttetett; újj, és elég súllyos terhet viselt vala, midőn Bátori István Seregével benne telelt; a’ Tsehek pedig még Sáros Várában vóltak, a’ mint Bonfin előadta Dec. III. Lib. X. p. 529. mert a’ Tsehek megtámadván a’ Szebenben vólt Katonákat, mind a’ két részről véres ütközet támadott, még pedig mind a’ két Félnek, mind a’ Városnak elég fogyatkozásával. Megverettetvén a’ Tsehek, épűlni kezdett Szeben 325Városa; de MÁTYÁSnak halála után, KAZIMIR vólt Lengyel Országi Királynak Fijai Ulászló, és Albert, mind a’ ketten ásétozván az országlásra, újjabb veszedelmekbe ejtették e’ Várost, ’s Albert hatalma alá hajtotta. Lásd felőle Istvánfit Lib. I. p. 14. & Lib. II. p. 22. míg végre ereje egészszen megtörettetvén Ulászló által, a’ békeség 1591-dikben meg nem köttetett. Annakutánna pedig 1604-dikben Bocskainak hatalmába esett; viszsza vétetvén Eperjes Városa Basta Vezér által, újjabb sanyargatást szenyvedett. 1619-dikben Septembernek vége felé Betlennek bírtokába jutott. 1644-ben pedig Rákóczi foglalta-el. Mind ezek a’ külömbféle nyomorúságok még sokkal tűrhetőbbek valának, mint azok, mellyeket annakutánna Tökölyinek hadakozásaikor szenyvedtek. Mert ennek Vezérje Szalánczi elfélemlítvén a’ Lakosokat, könnyebben elfoglalta a’ Várost, mint sem vélhető vala 1682-dikben, és Seregét mind ruhával, mind eleséggel kénteleníttettek a’ lakosok elő segélleni. Annakutánna megtörvén Schulz Tsászári Vezér Tökölyinek hadi erejét, Barkóczira bízta Szeben városának viszsza vételét, a’ ki azt szerentséssen végre is hajtotta, kedvezvén a’ meghódoltt Lakosoknak; de a’ Városnak őrzőit mind leölette. Utólsó hadi sanyarúságot szenyvedett e’ Város Rákóczi Györgynek hadakozásakor, ’s ennek igáját majd mintegy 7 esztendeig viselte; míg Eperjes Városa meghódíttatván, Szeben is a’ Tsászárnak hatalmába viszsza esett. A’ Városnak két kapuji vagynak, úgymint a’ felső, és alsó, harmadika pedig Tartza vize felől leginkább gyúladáskor szokott felnyittatni. Épűletei között nevezetes, és régi a’ Városnak Szentegyháza, mellyre 1461-ben Mátyás Király is adakozott vala; nem külömben a’ Piárista Szerzetbéli Atyáké, a’ kiknek jeles Oskolájok is van itten, ’s néhai Szirmai Felállítójoknak képét a’ Szentegyházban lehet szemlélni. Az Evangelikusoknak is van itten két Templomjok a’ felső külső Városban, és 2 Oskolájok. Világi épűletei között nevezetesebbek: a’ Városháza, és némelly földes Uraknak házaik. Külső Városai népesek, és a’ belső Várost jóval felűl haladgyák. 326Kertyei is jelesek, és külömbféle jó gyümöltsöket termők. Hajdan határjában jóféle sáfrány is termesztetett, de elegendő hasznot nem hajtván, most helyette gabonát, és lenet termesztenek. Tartza, és Somka vizén vagynak malmai, amazon papiros-malom is van. A’ Várostól mintegy 1/4 órányira épűlt fördőházok, holott vendégfogadó is építtetett. Határjok középszerű, fájok mind a’ kétféle van, legelőjök hasznos, keresettyek a’ gazdáskodáson kivűl kézi mesterségekkel; piatza helyben.
, Sabinov. Régi szabad Kir. Város Sáros Vármegyében. Istvánfi Kis Szebennek nevezi Libr. I. p. 14. Fekszik Tarcza vizének partyánál, Eperjeshez 2 mértföldnyire, kies, és egésséges helyen, kőfallal, és bástyával körűl vétetve. Eredetét, ’s nevezetét is Tarczi Nemzetségből származott SZABINA Kis Aszszonynak, és II. ANDRÁS’, BÉLA Király’ Fijának tulajdoníttyák; illy formán: Midőn II. ANDRÁS, mint Hertzeg, Sáros Várában lakott vala, különösen megszerette Tarkő Várásban lakott Tarczinak Szabina nevezetű igen szép Leányát, ’s eltökéllette magában, hogy Hitvesévé tegye. Elmenvén az Attyához, meg is kérette az említett Személyt; de az Attya nem állott reá a’ Hertzegnek kívánságára: minek okáért a’ Hertzeg, megtudván a’ Kisaszszonynak eránta vonszó szeretetét, eltökéllette, hogy az Attyának akarattya ellen is tulajdonává tegye. Magokra vállalták a’ Kis Aszszonynak elragadtatását Gergely, és Bodó nevezetű hív Emberei a’ Hertzegnek, ’s végre is hajtották, és érette a’ Hertzegtől Nagy, és Kis Lakot nyerték jutalomúl; amazt Gergely, és róla Gergely Lakának neveztetett; ezt pedig Bodó, ’s Bodó Lakának hivattatott tőle. Meghalálozván BÉLA Király, Várost építtetett Hitvesének, és az előadott tselekedetnek emlékezetére, ’s azt Szabinának nevezte. Mindgyárt eredete után keservesen sanyargattatott vala a’ Tatárok által, és majd elégettetett, majd pedig fekvéséhez képest megerőssíttetett; újj, és elég súllyos terhet viselt vala, midőn Bátori István Seregével benne telelt; a’ Tsehek pedig még Sáros Várában vóltak, a’ mint Bonfin előadta Dec. III. Lib. X. p. 529. mert a’ Tsehek megtámadván a’ Szebenben vólt Katonákat, mind a’ két részről véres ütközet támadott, még pedig mind a’ két Félnek, mind a’ Városnak elég fogyatkozásával. Megverettetvén a’ Tsehek, épűlni kezdett Szeben 325Városa; de MÁTYÁSnak halála után, KAZIMIR vólt Lengyel Országi Királynak Fijai Ulászló, és Albert, mind a’ ketten ásétozván az országlásra, újjabb veszedelmekbe ejtették e’ Várost, ’s Albert hatalma alá hajtotta. Lásd felőle Istvánfit Lib. I. p. 14. & Lib. II. p. 22. míg végre ereje egészszen megtörettetvén Ulászló által, a’ békeség 1591-dikben meg nem köttetett. Annakutánna pedig 1604-dikben Bocskainak hatalmába esett; viszsza vétetvén Eperjes Városa Basta Vezér által, újjabb sanyargatást szenyvedett. 1619-dikben Septembernek vége felé Betlennek bírtokába jutott. 1644-ben pedig Rákóczi foglalta-el. Mind ezek a’ külömbféle nyomorúságok még sokkal tűrhetőbbek valának, mint azok, mellyeket annakutánna Tökölyinek hadakozásaikor szenyvedtek. Mert ennek Vezérje Szalánczi elfélemlítvén a’ Lakosokat, könnyebben elfoglalta a’ Várost, mint sem vélhető vala 1682-dikben, és Seregét mind ruhával, mind eleséggel kénteleníttettek a’ lakosok elő segélleni. Annakutánna megtörvén Schulz Tsászári Vezér Tökölyinek hadi erejét, Barkóczira bízta Szeben városának viszsza vételét, a’ ki azt szerentséssen végre is hajtotta, kedvezvén a’ meghódoltt Lakosoknak; de a’ Városnak őrzőit mind leölette. Utólsó hadi sanyarúságot szenyvedett e’ Város Rákóczi Györgynek hadakozásakor, ’s ennek igáját majd mintegy 7 esztendeig viselte; míg Eperjes Városa meghódíttatván, Szeben is a’ Tsászárnak hatalmába viszsza esett. A’ Városnak két kapuji vagynak, úgymint a’ felső, és alsó, harmadika pedig Tartza vize felől leginkább gyúladáskor szokott felnyittatni. Épűletei között nevezetes, és régi a’ Városnak Szentegyháza, mellyre 1461-ben Mátyás Király is adakozott vala; nem külömben a’ Piárista Szerzetbéli Atyáké, a’ kiknek jeles Oskolájok is van itten, ’s néhai Szirmai Felállítójoknak képét a’ Szentegyházban lehet szemlélni. Az Evangelikusoknak is van itten két Templomjok a’ felső külső Városban, és 2 Oskolájok. Világi épűletei között nevezetesebbek: a’ Városháza, és némelly földes Uraknak házaik. Külső Városai népesek, és a’ belső Várost jóval felűl haladgyák. 326Kertyei is jelesek, és külömbféle jó gyümöltsöket termők. Hajdan határjában jóféle sáfrány is termesztetett, de elegendő hasznot nem hajtván, most helyette gabonát, és lenet termesztenek. Tartza, és Somka vizén vagynak malmai, amazon papiros-malom is van. A’ Várostól mintegy 1/4 órányira épűlt fördőházok, holott vendégfogadó is építtetett. Határjok középszerű, fájok mind a’ kétféle van, legelőjök hasznos, keresettyek a’ gazdáskodáson kivűl kézi mesterségekkel; piatza helyben.
