Ady Endre: Hulla a búzaföldön
Hulla a búzaföldön
Ott feledték a havas sikon,
Ásatlan sírján sohasem nő
Szekfü, Isten-fa, bazsalikom.
Ásatlan sírján sohasem nő
Szekfü, Isten-fa, bazsalikom.
Elitatódik nagy-csendesen
S növendékeit veri rajta át
A győzedelmes búzaszem.
S növendékeit veri rajta át
A győzedelmes búzaszem.
S a nyáron majd porhadtan lapul,
Mint megcsúfolt madárijesztő,
Arany-tengerben fövenynek, alul.
Mint megcsúfolt madárijesztő,
Arany-tengerben fövenynek, alul.
Letipró sorsa már távolba zúg
S belőle s fölötte díszlik
Az Élet, a reményes és hazug.
S belőle s fölötte díszlik
Az Élet, a reményes és hazug.
