Ady Endre: Kincs Gyula emlékének
Kincs Gyula emlékének
Fájt, hogy az arcod
Nagyon sima volt a ravatalon:
Hogy törölhette
Arcodról le a drága indulatokat
A Halál, ez a durva Hatalom?
Nagyon sima volt a ravatalon:
Hogy törölhette
Arcodról le a drága indulatokat
A Halál, ez a durva Hatalom?
Bús tünődésed,
Gondod, búd, békéd és bölcs mosolyod
Hogy törölhette
Arcodról le egy bolond, semmi, hirtelen,
Egy ostoba, leső, percnyi dolog?
Gondod, búd, békéd és bölcs mosolyod
Hogy törölhette
Arcodról le egy bolond, semmi, hirtelen,
Egy ostoba, leső, percnyi dolog?
Fáj, hogy elhinni
Sima arcu búcsúd ma sem tudom
S ha rossz szememmel
Téged, hasonlitatlan, összetévesztelek
És sírok a havas országuton.
Sima arcu búcsúd ma sem tudom
S ha rossz szememmel
Téged, hasonlitatlan, összetévesztelek
És sírok a havas országuton.
