Ady Endre: Az ismeretlen Ada
Az ismeretlen Ada
Remegő kézből habzó serleg,
Te vagy ez, ismeretlen Adám,
Kit fájlak, iszlak s nem ismerlek.
Te vagy ez, ismeretlen Adám,
Kit fájlak, iszlak s nem ismerlek.
Ízedet izlem édes szájjal
S aztán egyszerre el-tova-tünsz
Csalással, bűnnel és homállyal.
S aztán egyszerre el-tova-tünsz
Csalással, bűnnel és homállyal.
Úgy tünsz, mintha nem lettél volna
Bolond életemnek dáridós,
Izletes, tegnapi koboldja.
Bolond életemnek dáridós,
Izletes, tegnapi koboldja.
Ki vagy, mi vagy, holnap elválik,
De a halálig Te megmaradsz,
Megmaradsz egész a halálig.
De a halálig Te megmaradsz,
Megmaradsz egész a halálig.
S halál előtt bár egyszer jönnél
S úgy, amiként én képzelem:
Szivembe jóestét köszönnél.
S úgy, amiként én képzelem:
Szivembe jóestét köszönnél.
