Ady Endre: Vérmuzsikás, csodálatos harc
De milyen sűrü a világ,
Rügyező bokrokban rejtőznek
Csintalan mitológiák.
De ficánkolva, szabadon,
Hujh, meztelenkedni szeretnénk
Csalogató gyep-pamlagon.
S minden bokor leple alatt
Negédes álmeneküléssel
A csók a csók után szalad.
Türelme nincsen senkinek,
Perzsel-fagyaszt és ver mindenkit
A csókos, buja láz-hideg.
Lihegő, ős melódiák:
Fákról és vérünk borujából
Illatosan hull a virág.