Ady Endre: Játék, játék, játék
Vigyázz, sokan nézik,
Ne játsszunk csókosdit,
Játsszunk temetésdit.
Csak vidámabb volna,
Kergetőbb egymáshoz,
Éhesebb a sorsra.
Vidámságtól futva
Föllepi palántánk
Gyilkos árnyu dudva.
Magad kelletése:
Két hamar-vén gyermek
Tréfás temetése.
Unnivaló vágyság,
Kivánatot űzni
Kivánó kivánság.
Szórakozott játék,
Reményadás félve,
Szomorkás elszánás
Szánó hittetése.
Csókokba se csattan:
Föllegek járása
Hideg magasakban.
Szépben, jóban, télben,
Csak nem engedelmes,
Nagy teljesülésben.
Nem a rendnek útján,
De játékot vesztve
Játékot hazudván.
Fogakat az éhség,
Vágyakat a közöny,
Foltokat a szépség.
Őrlődést a vágynak,
Halál-komolyságot
Gyáva élet-táncnak.
Valóba a tervet,
Nevekbe a titkot
Örök csoda kerget.
Buzát a malomba,
Életet Halálba
S téged a karomba.