Ady Endre: Óh, furcsa Élet
Hogy fáj minden sokod
S mégis hogy sietek
Ok nélkül,
Jobban, mint valaha, elébed.
Be jó, hogy valaki majdnem kell,
Be rossz, hogy én egy tréfa,
Hiúság, Ady, senki sem vagyok,
Csak egy ötlet,
Egy fogás néha.
Be jó volna,
Ha a szeretőm,
Ha a barátom
Néha-néha beszélne véled.