Babits Mihály: A BETEG MÚZSA
szemeid éjjeli látomások zsufolják
s csak néma borzalom, hideg és ideges
szeszélyek bélyege, mit szemem arcodon lát.
éjjeli rém neked vérvágyas szörnyü bort ád
s lelkedet zsarnokul vad álmaid jeges
ujjai mocsaras Minturnesekbe fojtják?
lehellve, bölcs Erő szelleme hatna át;
keresztény véred is bár bölcs ütemre folyna,
amelyben Phőbus, a Dal atyja zengene,
vagy Pán, a gazda Pán, aratás istene!