Babits Mihály: AVE IMPERATRIX
AVE IMPERATRIX
Otthonod észak otthona
szirtlábad mord habokra hág:
mozgó mezőknek asszonya
mit mond majd rólad a világ?
szirtlábad mord habokra hág:
mozgó mezőknek asszonya
mit mond majd rólad a világ?
A föld kezedben, Albion,
mint fényes üveggömb lebeg
s mint árnyak árnyas alkonyon
cikáznak rajt a lövegek.
mint fényes üveggömb lebeg
s mint árnyak árnyas alkonyon
cikáznak rajt a lövegek.
A vörösruhás háboru
fáklyái, habzó vértaraj
s mind, amiket a szomoru
halálos, harcos éj takar.
fáklyái, habzó vértaraj
s mind, amiket a szomoru
halálos, harcos éj takar.
A sárga, foltos leopárd
az álnok muszkát ismeri
s mig nyilt szájjal szökik tovább,
bőrét golyók jege veri.
az álnok muszkát ismeri
s mig nyilt szájjal szökik tovább,
bőrét golyók jege veri.
A Tenger Oroszlánja kel
elhagyja sapphir-otthonát,
ugy tör a nagy viharra, mely
rázza fején a koronát.
elhagyja sapphir-otthonát,
ugy tör a nagy viharra, mely
rázza fején a koronát.
S tócsás Pathánnak nádasán
bronztorku trombitája zeng
s a hó az ind hegyek csucsán
zord fegyveres léptekre reng.
bronztorku trombitája zeng
s a hó az ind hegyek csucsán
zord fegyveres léptekre reng.
Sok afgán hős ki ott pihen
a hűvös gránátfák alatt
markolja kardját görcsösen,
amint a mór hozzászalad,
a hűvös gránátfák alatt
markolja kardját görcsösen,
amint a mór hozzászalad,
s elmondja, mit hallott ma is,
mily döbbenő zenét csinál
angol dob és angol paizs
nagy Kandahár kapuinál.
mily döbbenő zenét csinál
angol dob és angol paizs
nagy Kandahár kapuinál.
Mert Dél s Kelet találkozik,
hol véres lábbal, kardosan
fel a világuralomig
Angolhon lángok közt rohan.
hol véres lábbal, kardosan
fel a világuralomig
Angolhon lángok közt rohan.
Óh távol indus ég avitt
pillére, Himaláya, szólj
győzelmünk szárnyas ebeit,
hol láttad utoljára, hol?
pillére, Himaláya, szólj
győzelmünk szárnyas ebeit,
hol láttad utoljára, hol?
Samarkand mondolásai,
bokhárai vérliljomok,
fehérturbános oxusi
kalmárok, sárgaszin homok,
bokhárai vérliljomok,
fehérturbános oxusi
kalmárok, sárgaszin homok,
és innen messze Napkelet
aranyos kertje Ispahán,
hol cédrust szállít s cimmetet
a hosszu poros karaván,
aranyos kertje Ispahán,
hol cédrust szállít s cimmetet
a hosszu poros karaván,
s Cabool félelmes városa
a szirtek tördelt talpain,
hol déli hőn sem fogy soha
friss vizből a márványbazin:
a szirtek tördelt talpain,
hol déli hőn sem fogy soha
friss vizből a márványbazin:
hol egy kicsiny circassi lány
láttán tolong a szük bazár:
kit ép egy nagyszakállu kán
dús háremébe küld a cár:
láttán tolong a szük bazár:
kit ép egy nagyszakállu kán
dús háremébe küld a cár:
a brit sasokat látta mind
verdesni szárnyukat vadul -
de otthon ülve búsan int
a brit galamb és nem vidul.
verdesni szárnyukat vadul -
de otthon ülve búsan int
a brit galamb és nem vidul.
A lányka szeme villogóbb
ifjúra vár - de nincs vigasz:
markolva még a lobogót
rút árok mélyén nyugszik az.
ifjúra vár - de nincs vigasz:
markolva még a lobogót
rút árok mélyén nyugszik az.
És mennyi hold és mennyi nap
várják sokan, hogy múl a gyász
s apjuk térdére ugranak
a gyermekek... de bús a ház,
várják sokan, hogy múl a gyász
s apjuk térdére ugranak
a gyermekek... de bús a ház,
s hány házban sápadt asszonyok
csókdossák férjük rendjelét
kardot - ruhán golyónyomot:
bújuk silány játékszerét!
csókdossák férjük rendjelét
kardot - ruhán golyónyomot:
bújuk silány játékszerét!
Mert nem nyugodt angol mezőn
nyugosznak ők, testvéreink:
tört pajzsukra kedveskedőn
virágot a részvét se hint:
nyugosznak ők, testvéreink:
tört pajzsukra kedveskedőn
virágot a részvét se hint:
mert egyik Delhinél pihen
s az afgán földeken sokan
s egyik a Ganges öbliben,
ahol fövenyt szűr a folyam,
s az afgán földeken sokan
s egyik a Ganges öbliben,
ahol fövenyt szűr a folyam,
s másik hol Volga vize fagy
s másik a tenger homokán,
amely Kelet kapuja - vagy
Trafalgár szélsöpört fokán.
s másik a tenger homokán,
amely Kelet kapuja - vagy
Trafalgár szélsöpört fokán.
Álmatlan álmok! Hányt sirok!
Naptalan nap! Zugalmas est!
Óh viharos örvénytorok
prédádat vesd ki partra, vesd!
Naptalan nap! Zugalmas est!
Óh viharos örvénytorok
prédádat vesd ki partra, vesd!
S te örökös sebtől gyötört,
te végtelen pályáju hon,
hát minden talpalatnyi föld
friss vért kiván határidon?
te végtelen pályáju hon,
hát minden talpalatnyi föld
friss vért kiván határidon?
Töviskoronát válts ma, brit,
bús dalt cserélj, Cromwell hona!
Szél s viz elvitte holtjaid
s nem adja már vissza soha.
bús dalt cserélj, Cromwell hona!
Szél s viz elvitte holtjaid
s nem adja már vissza soha.
Szél és vad víz és messze part
a brit jövendő zálogát,
kiket nem csókol angol ajk
s angol kar többet nem fog át.
a brit jövendő zálogát,
kiket nem csókol angol ajk
s angol kar többet nem fog át.
Mi haszna, már, ha az egész
világot hálózzuk körül,
ha szivünk mélyén nem enyész
a gond, ha szivünk nem örül?
világot hálózzuk körül,
ha szivünk mélyén nem enyész
a gond, ha szivünk nem örül?
Mi haszna, hogy flottánk suhan
fenyves gyanánt a tengeren,
ha szivünkben kin háza van
és pusztáján csak rom terem?
fenyves gyanánt a tengeren,
ha szivünkben kin háza van
és pusztáján csak rom terem?
Hol az erős? hol a merész?
a tengerészek? lovasok?
A lovas és a tengerész
álmain fű és hab susog.
a tengerészek? lovasok?
A lovas és a tengerész
álmain fű és hab susog.
Óh messze fekvő kedvesek!
Búcsuzhat-é a holt ajak?
Rég néma hanttá szétesett -
- Ez hát a vég? Ez volna csak?
Búcsuzhat-é a holt ajak?
Rég néma hanttá szétesett -
- Ez hát a vég? Ez volna csak?
Csitt! meg ne háboritsa bús
szavunk a szent alvók porát;
árván, tövissel koszorús
homlokkal Brithon megy tovább:
szavunk a szent alvók porát;
árván, tövissel koszorús
homlokkal Brithon megy tovább:
megy minden gáton mindig át,
mig e vértóból isteni
napként az uj Respublikát
nem látják kelni őrei.
mig e vértóból isteni
napként az uj Respublikát
nem látják kelni őrei.
