Babits Mihály: AZ ARANY-SZOBÁBAN
suhantak ivor billentyükön át,
mintha a nyárfa csatázva a széllel
rázza fején az ezüst koronát
vagy a vízen a hab ha mutatja fogát
a hajóst fenyegetve veszéllyel.
ragyogott akár az aranyszínü szálak,
miket az ősz arany égre kiszőtt
vagy a virág, mely a napra sovárog,
várva, mig oszlik az éjjeli hályog
s tüzes lesz a liliom és szine rőt.
frigy szekrénye fölött lobogó
lámpás lángja rubintja
vagy a szív vagy a nem dobogó
lótusz szíve vagy vörösbelü jó
pomagránát vérszinű borba borítva.