Babits Mihály: IMPRESSIONS
LES SlLHOUETTES
hol bús hangjával szün a szél,
sárgán, mint fonnyadt nagy levél
hintáz a hold visszfénye lenn.
bárka pihen; fedélzetén
kis matróz ugrál könnyedén,
villog a kéz, vidám az arc.
s jönnek nyakas nagy aratók,
dombélen barnán ballagók,
mint sziluettek az egen.
LA FUITE DE LA LUNE
borul most, álommal rokon;
mély csönd ül most az árnyakon,
mély csönd ül az árnyak mögött!
valami szomoru madár,
mely pár után hiába jár,
veri fel zajjal a bokort.
a fényes égről sarlaját,
felteszi felhőfátyolát,
sárga fátyolát... felveszi...