Babits Mihály: TÖREDÉKEK AZ ISKOLAI FÜZET-BŐL

Teljes szövegű keresés

TÖREDÉKEK AZ ISKOLAI FÜZET-BŐL
 
1936-1939
 
Mint a gróf ki inasát
nem is embernek tekinti,
hanem valamilyen gépnek,
és ha ember: annál rosszabb:
kevésbbé használható...
 
*
 
A gleccserek kékesfehéren
csillognak a délsarki tenger
mélyfekete vizében.
Magány, határtalan magány.
Alattunk mélyen az örök jég.
 
*
 
... ahogy magáról az esőt lerázza,
mint keresztvizet egy dacos pogány,
kinek nem csillapul parázna láza,
bár a megváltás cseppje homlokán...
 
*
 
Lehet-e élni evvel a szeszélyes
érzékenységgel, evvel a bolond
reszketegséggel ebben a veszélyes
világban...?
 
*
 
Az alkony fagyos ollajával
lenyirta sörényét a napnak,
aranysörényét - most kopasz,
sima fejü...
 
*
 
Üljünk el hát rossz szivünkkel
s egy-két szomorú szivünkkel...
 
*
 
Mint szürke lovacska a hámba,
bebujok a szürke ruhámba.
 
*
 
Fogarason egyedül
megtanultam görögül.
 
*
 
Oly messze vagyok hogy már a szavam,
ugy tetszik, nem is lehet érthető
s magam is néha ugy nézem magam
mint régvalót akit a temető
takart el, s már csak az emlékezet
tud róla, melyben élő és halott
egyformán jár s kél, s olykor azt hiszed,
a holt is él, és viszontláthatod,
 
ha visszamégy a régi helyre, hol
annyiszor láttad azelőtt! De én...
 
*
 
Beteg vagyok, éves beteg,
nemcsak hogy elcsüggedek
A világtól elzárkózom
Levegőmben nincsen ózon.
 
*
 
Hadakozom a világgal s idővel
Óriásoknak szegülök ellene
Jégverésben állok meztelen
malmok acélzugását hallom
s remegő ujjaim közt görcsös tollam
szalmaszálam, egyetlen fegyverem
 
Magyarságom naiv gőgje fogytán
De magyarság eredendő veszélyi
fejem körül feketén tornyosodván,
szavaim súllyal és kínnal teremnek,
mint bölcsek szemén a nehéz könnyek,
vagy sűrü mézga a beteg fa odván.
 
*
 
Jönnek a rémségek
. . . . . . . . . . . . . .
Itt senki
senki, senki
senki, senki, senki
nem kivánja
. . . . . . . . . . . . . .
Mondd nékik,
ne felejtsék el,
hogy tele az élet
gyönyörüséggel...
 
*
 
Messze van innen az Óceán,
messze van az északi tenger,
messze vannak a friss szelek
(messze van a Szabadság)
 
*
 
Szólnak róla, de még egyelőre
nem emelkedett törvényerőre...
 
*
 
Vesszenek az Eduárdok!
 
*
 
Vérmező hollói
mondják: Kár, kár, kár.
Mért irod ezt versbe?
Sok vers irta már:
Kár, kár...
 
Szived nyugtalan volt
életed bohó
Rosszkor voltál félénk
és rosszkor mohó
Óh, óh...
 
*
 
Vörösréz az ablakon
Sárgaréz a falakon
(az esti nap)
 
*
 
Ha szeretnél, akkor szeretnél
 
*
 
Voltál étkem és borom
Szeretőm és doktorom
Kisasszonyom, asszonyom
puha meleg bársonyom
aranyom
 
*
 
Futsz.
Szinészkedni tulságosan
tudsz.
 
*
 
Tudod, mi áll előttem?
A fulladás.
 
*
 
Már alkonyul az életem...
Kellene még egy szerelem!
 
***

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem