Babits Mihály: HAJADNAK NYÍROTT LOMBJÁT
rózsaszínjét, szemed acélát
amit a lélek halk ezüstje ötvöz
orvosság módra issza színvak
szemem, amely minden világot
mindig egy színnel sötétebbre látott.
s a testek csunyán elernyőzik,
de a tied átlátszó, mint az ég
melyen aki jól átnéz, ott az Isten!
a lélek paradicsomát
felhőknek és fényeknek otthonát.
1926. márc. vége - ápr.
Összes művei, 1945.