Babits Mihály: ŐRÜLT VASAK ÉS HALK ACÉLOK
ŐRÜLT VASAK ÉS HALK ACÉLOK
Álmomban halk kezek és halkezüstfény
acélok delejeztek s én remegtem...
acélok delejeztek s én remegtem...
Alagútban futunk, és durva füstjén
a rab vonatnak ingunk szédületben.
a rab vonatnak ingunk szédületben.
Az ablakon hűs csillámok szaladnak:
hűsek, eltűnők, hazugok, vizessek.
Halálszaga van minden pillanatnak
s omolva csúsztat el hogy továbbessek.
hűsek, eltűnők, hazugok, vizessek.
Halálszaga van minden pillanatnak
s omolva csúsztat el hogy továbbessek.
Kapaszkodom... szemembe kormos gőz ül...
Lesem a fényt... (Csak addig óna Krisztus!)
Lesem a fényt... (Csak addig óna Krisztus!)
Vad sors-vasak zörögnek és az őrült
vasak közt reszket és elfolyik a híg hus.
vasak közt reszket és elfolyik a híg hus.
Új csillanás az ablak párafüstjén...
Szegény remegős álmom! Elalélok...
Szegény remegős álmom! Elalélok...
Hogy is volt? halk kezek és halkezüstfény
halk kezek és halkezüstfény acélok...
halk kezek és halkezüstfény acélok...
1926. febr.-márc.
