Balassi Bálint: EGY KÖNYÖRGÉS. ÚJ
1 | Nincs már hová lennem, kegyelmes Istenem, |
Mert körülvett éngem szörnyű veszedelem, |
Segedelmem, légy mellettem, ne hágyj megszégyenednem! |
2 | Vagy ha azt akarod, hogy tűrjem ostorod, |
Csak rút szégyentől ódd fejemet, ha bántod, |
Halálomot inkább elhozd, hogynem rútíts orcámot! |
3 | Áldj meg vitézséggel, az jó hírrel, névvel, |
Hogy szép tisztességgel mindent végezzek el, |
Öltöztess fel fegyvereddel, jó ésszel, bátor szívvel! |
4 | Ne gyalázzon éngem kevély ellenségem, |
Te légy, Uram, vélem, jótévő Istenem, |
Nagy szégyenem ne viseljem tovább, s ne hágyj elesnem! |
5 | Kiért dicsérhessen lelkem mindenképpen, |
Hogy mindenek ellen megtartottál épen, |
Áldott Isten, hála légyen néked örökké, Ámen. |