Balassi Bálint: VENUS ASSZONY UDVARÁTÓL ELVÁLT LEGÉNYNEK BÚCSÚZÓ ÉNEKE
VENUS ASSZONY UDVARÁTÓL ELVÁLT LEGÉNYNEK BÚCSÚZÓ ÉNEKE
[az "Irgalmazz, Úr Isten" nótájára]
| 1 | Éngem Venus asszony, még kisded gyermeket, |
| Irgalmasságából árvaságból felvett, |
| Mellém gondviselőt és oktatót rendelt, |
| Fényes udvarában mind azóta nevelt. |
| 2 | Anyai kegyelmét kívántam hálálni, |
| Mindenekben kedvét keresni és lelni, |
| Nála továbbvaló kegyelmet nevelni, |
| Mert ésszel s tűréssel kell szerencsét nyerni. |
| 3 | Leltem is kegyelmet felserdült koromban, |
| Monda Venus asszony: Állj bé szolgálatban, |
| Hívséget és eszet találtam magadban, |
| Lelsz te is értéket én birodalmomban. |
| 4 | Táháza kulcsait adta az kezemben, |
| Szerelem, reménség, félelem előmben, |
| Elmémet forgatta, vezette kétségben, |
| Nehéz határozni embert szerelemben. |
| 5 | Gyakran citeráját ha vette kezében, |
| Verte s énekelte nótáját székében, |
| Parancsolt szívemnek, jaj, ha jütt előmben, |
| Szemein ismértem, mit akart szívében. |
| 6 | Gyakrabban peniglen vitt kertben magával, |
| Játszódtam kedvemre Paris almájával, |
| Tanácsban indultam sokszor virágjával, |
| Beszédben eredtem gyakran rózsáival. |
| 7 | Ha vadászat kellett, vitt Daphnis hegyére |
| Forrást ha kívántam, vitt Byblis völgyére, |
| Muzsika ha kellett, vett lantot kezére, |
| Egyezett madarak szavával éneke. |
| 8 | Véltem, boldogságban vagyok, legnagyobban, |
| Vettem észre későn, vagyok csalárdságban, |
| Venust szolgáljam én, ki álnokságában |
| Királlyal, szegénnyel megjádzott egy nyomban? |
| 9 | Menj el szemem elől, te rossz, csélcsap gyermek, |
| Többé kézíjadtól, tegzedtől nem függek, |
| Menj el, hízelkedő, csácsogó kis féreg, |
| Ne kerülj előmben, higgyed, megvesszőzlek! |
| 10 | Reménségért többé senkit nem szolgálok, |
| Venust szerelméért többé nem udvarlok, |
| Melegedni szalmatűznél nem kívánok, |
| Mind az te munkád az, valamit most mondok. |
| 11 | Ha kérdi asszonyom hol vagyon szolgája, |
| Talám fogja tudni, hogy lött árulója, |
| Megmondhatod néki, hogy többé nincs módja, |
| Nyomhassam udvarát, térhessek hozzája. |
| 12 | Mert az ő udvarát sok irigyek lakják, |
| Kedvesbek, hazugok, hízelkedő nyalkák, |
| Változnak kedvéből nagyrendű sok urak, |
| Udvarából ritkán tisztesen válhatnak. |
| 13 | Ha kérdi, udvarban kihez fogok menni |
| Mondjad, hogy Pallashoz készülök indulni, |
| Ha én hűségemben csorbát gondol látni, |
| Kész leszek onnand is néki számot ádni. |
