Csokonai Vitéz Mihály: Megkövetés
Megkövetés
Ha haragszol, megkövetlek;
Csak azt mondtam, hogy szeretlek,
| Békélj meg, szép angyalkám! |
| S e szóért haragszol rám? |
Ki az oka? s ki hibája,
Hogy te, óh virtus példája,
| Hogy kellemed olyan nagy? |
| Szeretetre méltó vagy? |
Ha téged szeretni vétek:
S hogy én legtartósban vétek,
| Hányan esnek úgy belé? |
| Magam azért bűntetsz-é? |
Lelj csak egyet, ki szépséged
Ne szeressen mindjárt téged:
| Látván (de mint én, úgy ám) |
| Úgy neheztelj osztán rám. |
És ha e szómért: szeretlek,
Egypár csókkal megkövetlek:
| Úgy kikelhetsz ellenem: |
| Csak hagyj holtig vétenem. |
Vagy ha e szó úgy megsérte;
Én nem haragszom meg érte,
| Mondd vissza, Lillám, te is: |
| Megbocsátok százszor is. |
