Csokonai Vitéz Mihály: A MÉH ÉS ÁMOR
Egy méh, mikor mézét lopta mérészen,
Ezt a mézet egészen
Rozim rózsás ajjakára kente fel
És így szólt nagy méreggel:
"Lopásom emlékezete bennetek
Hóltig maradjon szintén,
S érezze, aki csókot oszt véletek,
Ennek a méhnek, mint én,
Mérgesítő fulánkját a szívébe,
Édesítő mézét szája ízébe."