Csokonai Vitéz Mihály: Más
Múzsám, neved napját ekképpen tiszteli. |
Légyen bús szívednek gyógyító flastroma. |
Minden veszélyek közt élted védelmezze. |
Légyen ugyanannak isteni óltalma. |
Ragyogó napunkat sokszor beborítja, |
S ezzel volt delünket ismét kideríti. |
Tartatnak, ne légyen rád nézve határa, |
Végre fogadjon bé az ég dicső vára. |