Dsida Jenő: Kár mindenért
Kár mindenért
Be kár az elmult ünnepekért,
az elszalasztott csókokért,
be kár mindenért,
amit megírtam.
az elszalasztott csókokért,
be kár mindenért,
amit megírtam.
Mert bizony, bizony úgy van az,
hogy a költőktől elfut a tavasz,
amit ajkukra vesznek,
nincs bennük már.
hogy a költőktől elfut a tavasz,
amit ajkukra vesznek,
nincs bennük már.
A kimondott szó elhangzik a fülnek,
a kidalolt vágyak rendre kihülnek
és fehér lesz az arc,
mint a hófuvás.
a kidalolt vágyak rendre kihülnek
és fehér lesz az arc,
mint a hófuvás.
Az űrbe röppent minden cél, kiholt vád.
A feloldozott, sirató Magdolnát
nem csókolhatják meg
többé bűnösök.
A feloldozott, sirató Magdolnát
nem csókolhatják meg
többé bűnösök.
